Az e-mobilitáshoz kapcsolódó külföldi beruházások Magyarországon

Seres Gergő (2023) Az e-mobilitáshoz kapcsolódó külföldi beruházások Magyarországon. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Seres Gergő Az e-mobilitáshoz kapcsolódó külföldi beruházások Magyarországon.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)
	PDF kulso-biralo-mesterkepzes_SG_CsL.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (64kB)
	PDF KulRev_MSc_SG_CsL.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (102kB)
	PDF Seres_Gergő_bírálat_Ferkelt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (110kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p></p><p></p><p>Diplomadolgozatomban az e-mobilitáshoz kapcsolódó Magyarországon megvalósuló külföldi közvetlentőke-befektetések komplex vizsgálatát végeztem el.&nbsp;Az ország fejlődése érdekében külföldi működőtőkére van szükség. A járműipar, ami komoly FDI állománnyal bír és a gazdaságban betöltött szerepe kiemelkedő, átalakuláson megy keresztül. Globálisan és Magyarországon is új típusú, e-mobilitáshoz kapcsolódó beruházások jelennek meg.&nbsp; Az ilyen új típusú beruházások amellett, hogy fejlődést tudnak magukkal hozni, nagy volumenű sikeres bevonzás esetén esélyt adhatnak az autóipari erős pozíció megtartására.&nbsp;Dolgozatom elején szakirodalmi áttekintést végeztem a külföldi közvetlentőke-befektetések témakörben, illetve megvizsgáltam a globális FDI trendeket. A közvetlentőke pozitív hatást fejt ki a fogadó gazdaságra, többek között a beáramlás támogatja a beruházásokat, illetve erősítheti a termelékenységet, és ezáltal gazdasági növekedés érhető el. Kijelenthető, hogy az idő előrehaladtával a közvetlentőke-befektetések témája folyamatosan fejlődik, mind szakirodalom, mind statisztikai megközelítés terén. Szerte a világon az FDI áramlásban a klímaváltozást, azon belül is az energiahatékonyságot, a kibocsátáscsökkentést és a megújuló energiaforrásokat érintő befektetések száma egyre növekszik.&nbsp;Diplomadolgozatomban megvizsgáltam a Magyarországon megvalósuló külföldi közvetlentőke-befektetéseket. Magyarország a rendszerváltozás utáni három évtizedben több, mint 90 milliárd euró működőtőkét vonzott be. A legnagyobb állományi befektetőink Németország, Ausztria és az Amerikai Egyesült Államok. Dél-Korea növekvő jelentősége szembetűnő, az ázsiai ország 2020-ban a végső befektető szerinti állományi bontásban már a negyedik helyen állt, míg 2015-ben&nbsp; az első tíz között sem szerepelt. Dél-Korea mellett Kína 2020-ban szintén felbukkant ezen lista tizedik helyén. Az ágazati eloszlás terén is változások figyelhetők meg, a feldolgozóipar, és főleg az elektronikai ágazat az utóbbi időben több tőkét vonz, mint a szolgáltatások. A 2019-2022-es időszak befektetési megállapodásainak áttekintésével egyértelmű, hogy mi az oka ennek: az elektromobilitáshoz, az akkumulátorgyártáshoz fűződő nagy volumenű beruházások megvalósítása. A hagyományos relációk továbbra is jelentős működőtőkét hoznak az országba, az autóiparban erős Németország is befektet az átalakulásba, a beruházási megállapodásokat áttekintve azonban nem túlzó azt mondani, hogy Kína és Dél-Korea 5 év múlva valószínűleg Németország után a dobogón fog állni a végső befektető szerinti állományi listán az akkumulátorgyártásba történő jelentős befektetések miatt.&nbsp;Magyarországon az e-mobilitást érintő beruházások elnyerése és megvalósulása terén jól időzített, sikeres és komoly erőfeszítések történnek, több irányból is jelentős volumenű működőtőke áramlik országunkba, az elektronikai ágazatba, azon belül az akkumulátorgyártásba és közvetlenül a járműgyártásba is. Akkumulátor kapacitás terén az ország túlnövi a világ legtöbb országát, az előrejelzések szerint 5 éven belül az&nbsp; exportkapacitások terén az EU-ban a második helyen fog állni Magyarország, globális szinten pedig a negyedik helyen. A HIPA 2016 óta több, mint 20 településen 40-nél is több akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásról állapodott meg külföldi befektetőkkel kb. 15 milliárd euró értékben (pl. Samsung, SK, CATL, stb.). A BMW, a világ egyik legnagyobb autógyártója, óriási e-mobilitáshoz kapcsolódó befektetés keretében települ Magyarországra, és ezzel már 5-re nő a jelenlévő nagy volumenű gyártással is foglalkozó OEM-ek száma idehaza.&nbsp;Az országban jelenleg működő autógyárak különbözőféleképpen tekintenek az elektrifikációra. Az utoljára betelepült Mercedes köteleződik el a leginkább az új technológia felé, a legkorábban Magyarországot választó Opel esetében az is lehetőségként áll fenn, hogy az évtized végére teljesen bezárja szentgotthárdi belsőégésű motorgyárat. Az Audi a Mercedeshez hasonlóan komolyan gondolja az elektrifikációt, és ennek hatására komoly mértékben invesztál az e-mobilitásba. A kettő nagy német prémium márka mellett a Suzuki is az elektrifikáció mellett teszi le a voksát Magyarország tekintetében is, azonban az ő esetükben az átalakulási folyamat várhatóan lassabban fog megtörténni. Az autóalkatrész-gyárak és a K+F tevékenységet végzők szintén befektetéseket valósítanak meg. Konkrét kapacitás és a munkaerő-állomány csökkenésről, átstrukturálásról még nincsen szó, azonban a világban zajló tendenciákból következtetve a jövőben ez garantálható lesz Magyarországon is.&nbsp;Összességében az idehaza megvalósuló nagy mennyiségű e-mobilitáshoz kapcsolódó beruházás támogatja a korábbi kapacitások megtartását, sőt azoknál nagyobbak létrejöttét, hozzájárul a gazdasági növekedéshez, jelentősen növeli az exportot, de a közepes fejlettség csapdájából való kikerülés, az „Invent in Hungary” célok megvalósítását kis arányban teljesítik az alacsony hozzáadott érték, valamint a nagy arányú kutatás-fejlesztés kapacitások hiánya végett. Ahhoz, hogy a gazdaság növekedjen és ezek a célok is megvalósuljanak, az autóipari pozíció is megmaradjon, de az erős koncentráció, a tőle való függés mégis csökkenjen, a volumen helyett inkább az innovációra, a kutatás-fejlesztésre, az ipar és a feldolgozóipar helyett pedig inkább a szolgáltatásokra kellene összpontosítani, de mindenképpen egy diverzifikáltabb fejlesztési, befektetési politikát kellene megvalósítani. A megvalósuló e-mobilitáshoz kapcsolódó beruházások nagy arányban részesednek állami támogatásban fejlesztések, és ezáltal munkahelyek megtartása és teremtése során. Az ilyen létesítményekben magyarok mellett egyre nagyobb arányban foglalkoztatnak külföldi munkaerőt. Magyarország legfőbb vonzereje az akkumulátorgyártás terén (is) az uniós tagság, az olcsó munkaerő, az alacsony adók és magas támogatások. Az itthon megvalósuló akkumulátorgyártáshoz kötődő beruházások a klasszikus szocialista rendszer iparpolitikai gyakorlatára emlékeztet, ezen a területen ugyanis számos komparatív hátránnyal (pl. munkaerőhiány, energiafüggőség, tudáshiány) küzd az ország. A nagy számú összeszerelést végző fejlesztés támogatásával források kerülnek elvonásra más területek fejlesztésétől, pl. az oktatástól. A szükségesnél több ilyen új típusú beruházás bevonzása, főleg akkumulátorgyártással kapcsolatban, ezért is eltúlzott lépés lehet. Az elmúlt 7 év legjelentősebb e-mobilitáshoz kapcsolódó befektetéseit megvizsgálva megállapítható, hogy a területi megvalósulásuk hasonlít a 90-es évek óta létrejövő beruházásokéhoz, jelentős részük ugyanis a főváros, Pest vármegye és a Közép-Dunántúlon jön létre. Az Észak-Alföld, Debrecen erősödése ezen beruházások miatt azonban mindenképpen változásnak tekinthető. Az elektromobilitás témájú beruházások által az ország fejlődik, számuk a jövőben is növekedni fog, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy a jelenleginél diverzifikáltabb befektetéspolitikát kell megvalósítani, az innovációra jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni, a fejlesztések területi eloszlásán pedig mindenképpen javítani kell az ország egységes, arányos fejlődése végett, a magyar emberek foglalkoztatásának és életszínvonalának növelése érdekében.</p><br><p></p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	akkumulátorgyártás, elektromobilitás, fdi, járműipar, külföldi működötőke befektetés, Magyarország
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:23
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:23

Actions (login required)

Tétel nézet