A magyarországi svábság kulturális és gazdasági jellemzői

Verebélyi Lora (2023) A magyarországi svábság kulturális és gazdasági jellemzői. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat-Verebélyi Lora-H7TTDT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Verebélyi Lora.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (622kB)
	PDF Verebélyi Lora opp.vél..pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (230kB)
	PDF Verebélyi Lora külső bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (96kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;">A szakdolgozatom célja, bemutatni a magyarországi német kisebbség történelmi, gazdasági, kulturális és vallási szerepének alakulását a betelepítéstől máig, kitérve mai, 21. századi szerepükre.A magyarországi németek az ország második legnagyobb nemzetisége. A 2011-es népszámlálási KSH adatok alapján 132 000 fő, de becslések alapján ez a szám megközelítőleg 200 000–220 000 főre tehető, ami az ország összlakosságának 2,5%-a. Elterjedt rájuk a sváb megnevezés, bár származásuk szerint bajorok, frankok, alemannok és a német nyelvterület déli és középső területeiről vándoroltak Magyarországra, nagyrészt a 18. században. Úgynevezett „keverék nyelvjárásokat” beszélnek, melyeket a Magyarországon kialakult formákban Németország egyetlen településén sem beszélnek. Az ország különböző területein élnek, legnagyobb számban Baranyában, Tolnában, Bács-Kiskunban, illetve jelentős még Budapest, a Budai-hegység és a Pilis környéke is. A széttagolt telepítési területeknek nem alakult ki egységes nyelvjárásuk, a különböző vidékeken egészen eltérő nyelvi dialektusokat beszélnek. Az 1946 és 1948 között tartó kitelepítés borzalmas törést jelentett a nemzetiség történetében. Míg statisztikai adatok alapján a 1941-es népszámlálás alkalmával 475 491 fő vallotta magát német anyanyelvűnek, illetve 302 198 személy német nemzetiségűnek, addig az 1949-es népszámláláskor ez a két szám összesen 23 000 fő. A németek felét elűzték, a falusi közösségek felbomlottak, tiltólistára került a német nyelv használata, ennek következtében a nyelv anyanyelv átörökítésének eredménye visszaesett. A kitelepítés utáni első generáció már nem beszél a gyerekekhez németül, így ők magyar nyelven szocializálódtak, és természetszerűleg ők sem tudták már a nyelvjárást a saját gyerekeik felé közvetíteni. Így állt elő a mai tragikus helyzet, a nyelvvesztés állapota. Már csak a legidősebb, 70, 80 év fölötti generáció beszéli anyanyelveként a magyarországi lokális német nyelvjárást.<br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Üzleti Szaknyelvek Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	gazdaság, kultúra, Magyarország, magyarországi német, svábság
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:20
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:20

Actions (login required)

Tétel nézet