A Békési Szilvapálinka szerepe, jelentősége Békéscsaba turizmusában és vendéglátásában

Bangó Áron (2023) A Békési Szilvapálinka szerepe, jelentősége Békéscsaba turizmusában és vendéglátásában. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar. (Kéziratban)

	PDF Bangó Áron - Projektmunka pdf utolsó.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (7MB)
	PDF BangóÁron FOSZK bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (429kB)

Absztrakt (kivonat)

A projektmunkám középpontjában a Békési szilvapálinka, és annak a turizmusra gyakorolt hatása áll. A bevezetésben három felvetést állítok, amelyek alapján elkezdtem a kutatási munkát és amelyekre a végén választ szeretnék találni. A munkám elején átfogóan írok a gasztronómiáról és a turizmusról, mint fogalmak. Rávilágítok, hogy a gasztronómia iránti érdeklődés napjainkban egyre növekvő, ami nem csak a turisztikai szegmensnek kedvez, de más iparágak is haszonélvezői a terjedő népszerűségnek. A munkám elején szó esik még a pálinka helyzetéről hazánkban, pontosabban a jogi szabályozásokról, az előállítással kapcsolatos kritériumokról és a hazai pálinkafogyasztási szokásokról, amelyből kiderül, hogy melyik pálinka-tájegység a legnépszerűbb a hazai közönség köreiben és milyen alkalmakkor fogyasztják legszívesebben az italt. Az utóbbi témát magába foglalja a kérdőív is, amelyet a projektmunkám végén láthatnak majd.. Említésre kerül még az összes hazai tájegység, amely eredetvédelmi megjelölést kapott. A munkám második felében Békés megye turizmusát, adottságait és a palinka vendéglátásra, turizmusra gyakorolt hatását elemzem. A Covid-19 járvány utáni nehéz helyzet, a visszaeső vendégszám és kereslet után létrehozott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia is szóba kerül. Prímer kutatásaim alapján összevetem a megye két legfontosabb turisztikai célpontját, Békéscsabát és Gyulát. Ravilágítok Békés megye főbb turisztikai célpontjaira, a minden évben megrendezett gasztronómiai programokra, a pálinka hatására ezeken a rendezvényeken és az éttermi kultúrában, majd arra is, hogy ezek milyen arányban vonzzák a belföldi, illetve a külföldi túristákat. Ezen felül kiderül az is, hogy átlagosan egy turista mennyi időt tölt az adott helyen. Ezután szemléltetem a kutatási módszeremet, a felhasznált anyagokat, amelyek segítségével elkészült a munkám. Prímer kutatásom alapját az általam készített kérdőív jelentette, amelyet a Google űrlapkészítőjével alkottam meg. Ebben demográfiai jellegű kérdések jelennek meg az elején, majd kitérek a pálinka fontosságára a megye turizmusában, a gasztronómiájának megítélésére és ismertségére, majd a Békési szilvapálinka fogyasztói attitűdjére. Az online kérdőívet végül 156 fő töltötte ki, amely hozzásegített, hogy kvantitatív és kvalitatív adatokat is egyaránt szolgáltathassak. Ezeket az eredményeket leírva, illetve táblázatba foglalva is bemutatom a minőségibb, jobb átláthatóság érdekében. A felmérést alapként használva kitérek az éttermi kultúrára és a pálinka jelentőségére ebben a szegmensben. Munkám végén egy Likert skálás kérdéssort is felvetettem, amelynek eredményét átlagolva mutatok be egy ábra alapján. Ezután a következtetések levonására kerül sor, itt visszatérek a bevezetőben tett három felvetésemhez (hipotézisemhez) és megválaszolom azokat, majd néhány bennem megfogalmazódott javaslatot is leírok a térség turisztikai fejlesztésével kapcsolatban. Végül összefoglalom a korábban leírt információkat és a kutatási adatokat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Vendéglátás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Turizmus-vendéglátás

Mű típusa:	projektmunka
Kulcsszavak:	gasztronómia, gyógyturizmus, pálinka, pálinkafogyasztási szokások, turisztikai desztináció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Aug. 03. 16:36
Utolsó módosítás:	2023. Aug. 03. 16:36

Actions (login required)

Tétel nézet