A turisztikai munkaerőpiac kihívásai egy vendéglátó egység példáján a Covid-19 járvány hatásainak tükrében

Burján Bálint Ferenc (2023) A turisztikai munkaerőpiac kihívásai egy vendéglátó egység példáján a Covid-19 járvány hatásainak tükrében. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

	PDF Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Burján Bálint Ferenc_opponens_Horváth Viola.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (223kB)
	PDF Burján Bálint Ferenc_opponens_Kanizsai Zsuzsanna.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (259kB)

Absztrakt (kivonat)

A koronavírus járványt követő két esztendőos optimalizálást hozott a magyar turisztikai és vendéglátóipari szektor szereplői számára, hiszen úgy tűnt, hogy az idegenforgalmi kereslet várhatóan visszanyeri a 2019-ben megtörtént lendületet. A Covid-19 időszaka alkalmas volt arra, hogy rámutasson a magyar turisztikai szektor lappangójára, nyíltan csak ritkán, vagy éppen szőr kimondott nehézségeire. Budapest esetében ilyen volt a vendéglátóipar túlzottan külföldi vendégre specializálódott jellege, a szolgáltatásnyújtók innovációja és a digitalizálódás forradalmából való kimaradás, és nem utolsósorban az akkor még jellemző munkaerő túlkínálatból adódó téves emberi erőforrás menedzsment politika. Mint arra visszaemlékezhetünk, egészen 2019-ig Budapest „Európa buli fővárosaként” volt ismert nemzetközi viszonylatban, holott józan szakmai hangok már a 2010 utáni években is felhívták a figyelmet Budapest turisztikai imázsának nem egészséges irányban történő fejlődésének téves voltára. Mindazonáltal az is kétségtelen tény, hogy a 2010-2019 közötti időszak Budapest idegenforgalmában talán a város fennállása alatt soha nem látott turisztikai felfutást jelentett, és ebben az időszakban szinte óhatatlanul sikerre volt ítélve minden budapesti, turizmusban vagy vendéglátásban tevékenykedni kívánó vállalkozás.Apandémia utáni időszak tanulságaiból csak kevés érdekelt vonta le a megfelelőkövetkeztetést, így például változatlanul nem ismerték fel a fővárosvendéglátásának szereplői a magyar vendégek irányába való nyitásszükségességét, holott a hazai turisztikai piac trendjei egyértelműenfigyelmeztettek arra, hogy a következő években a hazánkba érkező külföldikereslet szintje várhatóan jócskán el fog maradni a korábbi évekétől. Átrendeződéstörtént továbbá a turisztikai motivációk terén is, hiszen a korábbanhúzóágazatnak számító gyógy-és wellness turizmus iránti érdeklődés csökkent. Akoronavírus időszaka rányomta a bélyegét a légiközlekedés iránti keresletre is,hiszen a különböző korlátozások és országonként eltérő beutazási szabályok okána nemzetközi utazásokat tervezők inkább a lakóhelyükhöz közelebb fekvődesztinációkat kezdték el preferálni. Mindez a magyar főváros esetében úgy jelentmeg, hogy a távolabbi országokból érkezők száma szignifikáns módon visszaesett,és az így keletkező piaci rést a közelebbi országok turistái is csak részbentudták pótolni. Az előbb említett nehézségek azonban egészen 2022-ig mégis óvatosan optimalizálták a jövőbe a budapesti étteremtulajdonosok többségét, azonban a tavalyi év második felétől talán még a koronavírus járványnál is vészterhesebb fellegek kezdtek el gyülekezni a fővárosi vendégként – sőt az egész ország –látóipara felett .A tavalyi év azonban olyan új kihívásokat hozott a hazai turizmusra – sőt az egész magyar gazdaság – számára, végét talán még most sem látjuk pontosan.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Turizmus Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Turizmus-vendéglátás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	étterem, kihívás(ok), koronavírus-járvány (COVID-19), munkaerő, vendéglátás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Aug. 03. 16:30
Utolsó módosítás:	2023. Aug. 03. 16:30

Actions (login required)

Tétel nézet