Gyászreakcióink, gyászfeldolgozásunk hatásai

Herczegh Hajnalka (2023) Gyászreakcióink, gyászfeldolgozásunk hatásai. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar. (Kéziratban)

	PDF Szakdolgozat_BGE.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Herczegh Hajnalka.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (301kB)
	PDF VTE Herczegh Hajnalka.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (491kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p>Bár mindennapjaink során az emberi lét és az elmúlás gondolatával nem szívesen foglalkozunk, így egy veszteségélmény megtapasztalása váratlanul és felkészületlenül érhet mindannyiunkat. A fájdalom mindenki lebénít, s bár többféle reakciót adhatunk az ilyen jellegű élményekre, a veszteséget nem könnyű feldolgozni. Mai felgyorsult világunk sajnos nagyon gyakran nem segíti a gyászfolyamatot, s az a mód sem mindig szerencsés, ahogy a környezet segíteni próbálja a gyászolót. Eszközök hiányában a közeli ismerősök gyakran arra bátorítják a gyászolót, hogy foglalja el magát, tegye túl magát a gyászon, majd lesz valami, ami pótolja a veszteséget. Ezek a jó ismerősök rossz üzenetei, azonban nem hibáztathatjuk őket, hisz minden bizonnyal jót akarnak és segítő szándékkal fogalmazzák meg ezeket a gondolatokat. Ezt a viszonyulást vizsgálatom eredményei is megerősítették, hisz a résztvevők mindegyike megfogalmazott valamilyen „támogató” gondolatot, melyet a gyász időszakában kapott környezetétől (maradj erős, ne szomorkodj, majd az idő segít). Említést érdemel ugyanakkor, hogy a résztvevők többsége elgondolkodtatónak és támogatónak tartotta ezeket a gondolatokat, s a minta egy kis része érezte azt, hogy ezzel inkább hátráltatják a gyászfeldolgozásban. El kell fogadnunk tehát azt, hogy a gyászfeldolgozás során mindenki egyéni utat jár be, ahol sok minden megengedett. Nem szabályszer, hogy mindenkinek sírnia kell, ahogy az sem, hogy haragot, dühöt kell érezni ilyenkor vagy teljes bénultságot.</p> <p>Vizsgálatom során azonban olyan kérdésekre kerestem a választ, mint a gyászreakciók hatásai, nemi, életkorbeli és lakhely szerinti különbségek a gyászban. Elsőként azt vizsgáltam, hogy a vidéki és városi személyek között tapasztalható-e különbség a gyásszal kapcsolatos attitűdöket illetően. Feltételezésem az volt, hogy a vidéki emberek tradicionálisabb nézőpontokkal közelítik meg a gyászt. Ez a hipotézis azonban nem nyert megerősítést. Eredményeimet befolyásolhatta a résztvevők csoportba sorolása, mely szerint városiként kezeltem a fővárosi és a megyeszékhelyen élőket, míg a városi és falusi, illetve tanyasi embereket vidékinek tekintettem. Említést érdemel továbbá az is, hogy ezáltal a csoportok elemszáma eltérő volt, ami pedig az eredményeket befolyásolhatja. Ugyanakkor a kapott eredmények rendkívül pozitívak, hiszen beigazolódni látszik, hogy nincsenek nagy eltérések, s a hagyományos gondolkodásmód elévülni látszik. Az emberek többsége azt gondolja, hogy a gyászidőszak nem egy meghatározható folyamat, tehát elismerik annak egyediségét. Elszomorító azonban az, hogy gyászfeldolgozó csoportokban senki nem vett részt, természetesen ennek oka lehet azok elérhetetlensége. Egyetértés mutatkozik azonban a téren, hogy pszichológus segítségét kérnék, amennyiben azt éreznék, hogy egyedül képtelenek 32 megküzdeni a fájdalommal. A megkérdezettek nagy része a családot és a barátokat jelölte meg, mint támogató tényezőt és saját bevallásuk alapján szakember segítségét is igénybe vették. Ugyanakkor kiemelendő, hogy nagyrészt a munkahelyen is kaptak különféle támogatást. Egyeseknek az segített, hogy kollégái nem kérdezősködtek, több feladatok bíztak rájuk, s kivétel nélkül mindannyian a pozitív visszajelzéseket tekintették támogatónak. Kevés esetben ugyan, de megjelent az is, hogy az érintettek nem vállalták fel gyászukat a munkahelyen, mely magyarázata akár a gyásszal kapcsolatos szégyen és tehetetlenség érzete lehet. Kutatásom további részében az életkorbeli és a nemi különbségeket mértem fel a veszteséget követő negatív következmények tekintetében. Feltételezésem az volt, hogy az idősebb korosztály több negatív tapasztalatról számol be, mint a fiatalabb korosztály. Valamint hasonló elképzeléseim voltak a férfiak és nők közötti különbség tekintetében, vagyis a nők több negatív következményről számolnak be, mint férfiak.</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Pedagógia Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Munkahelyi mentálhigiéné

Konzulens(ek)

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	családi hatások, depresszió, gyászfolyamat, poszttraumás növekedés, társas támasz
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Aug. 03. 16:27
Utolsó módosítás:	2023. Aug. 03. 16:27

Actions (login required)

Tétel nézet