Infláció napjainkban és az optimális válságkezelés

Csöndör Bence (2023) Infláció napjainkban és az optimális válságkezelés. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

Előnézet	PDF Inflacio napjainkban modositott.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF Scan_bcsondor_15-05-2023_13-42-33.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (39kB)
	PDF Csöndör Bence_Bagó Péter.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (327kB)
	PDF Csöndör Bence_PT_Aláírt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (198kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align:left;"></p><p><a></a><span lang="pt" xml:lang="pt">Szakdolgozatom témája az infláció, az egyik legismertebb közgazdaságtani jelenség. Az infláció már magában is érdekes fogalom, és az egyik legismeretebb közgazdasági jelenség. Jelenlegi tartósan magas infláció pedig egyértelműen aktuálissá teszi a témát.<br> A munkám során érintettem magát az inflációt mint fogalmat, történelmi példához nyúltam, a 70-es évek inflációjával, bemutattam kutatásomat, amely a hétköznapi fogyasztók árérzékenységét, a várakozásaikat, illetve érintettem a kormányzati / jegybanki intézkedéseket is. A jelenlegi tartós árszívonal emelkedés lehetséges okait felytettem ki, ide véve már a koronavírus világjárvány által okozott globális gazdasági növekedés lassulást, illetve annak következményeit, hiszen sok gyárban a járvány a termelés csökkentett üzemmódra tért át, vagy akár teljes mértékben le is állt. Ennek következménye képp amikor a véget ért az egészségügyi veszélyhezet, a fiskális döntések hatására, a keresleti piac hamrabb helyre állt mint a kínálati, ez azt eredményezte, hogy keresleti inflációs helyzet alakult ki. Itt azonban nem ért véget, 2022 február végén az orosz hadsereg katonai offenzívát indított Ukarjana egyes területeinek annektálása érdekében, ennek következménye volt az infláció további emelkedése. A világpiacon robbanásszerű áremelkedés következett be az energiahordozók és nyersanyagok tekintetében. <br> Történelmi példaként az 1970-es évek inclációját állítottam szembe a jelenlegivel. Ezután az évitzedek alatt átalakuló monetáris politikát érintettem. Továbbá a jelenlegi kormányzati intézkedéseket, az árstoppot, az üzemanyag ársapkát, a kamatstoppot is érintettem. <br> A primer kutatásomról levont következtetésekből kiderül, hogy a válaszadók már 2022 októberében is érezték az infláció hatásait, árérzékennyé válltak. Ezenfelül, a többség várakozásai szerint is hosszabb távon lesz jelen az infláció mind a gazdaságban mindpedig a háztartásuk anyagi helyzetében.</span></p> <p><span lang="pt" xml:lang="pt">Összeségében pedig kiderül, hogy a 2022-es év egészében és az elkövetkezendő időszaban is rendkívül nehéz kihivása lesz a kormányzatnak, hogy miként kezelje az inflációs válságot. A legfőbb feladat az infláció két számjegy alá csökkentése. A jegybank elsődleges feladata, hogy visszaszorítsa, ezenfelül pedig fenntartsa a pénzügyi stabilitást. Az elhúzódó orosz-ukrán konfliktus, az energiaválság és a szigorodott kamatkörnyezet miatt az MNB szerint a recesszió &nbsp;egyelőre globálisan emelkedik. Az élelmiszerárak tekintetében még növekvő pályán van az infláció, a nyersanyagpiacokon már vannak fordulatra utaló jelek, a világpiaci árak már csökkenésnek indultak.<br> Hazánkban azonban nem csak a külgazdasági tényezők miatt kúszott az infláció 20% fölé, ennek hatása volt a laza fiskális politika is. Ilyen politikai döntések voltak: a 13. havi nyugdíj, a kisgyeremkes családoknak elrendelt szja visszatérítés, a fegyverpénz a rendvédelmi dolgozóknak, a 25 év alattiak SZJA kedvezménye… Ezzel jelentősen támogatták a hazai vásárló erőt, az IMF-nél a keresleti oldalon megjelent inflációs fokozódást a kormány számlájára írták. </span></p> <p><span lang="pt" xml:lang="pt">Továbbá kiritzáltak az extraporift-különadót, a kamatstoppot és az ársapkát is. Az ársapka mellett ugyanakkor a kormány kitart, ezt a vásárlók többsége is értékeli. Ugyanakkor ennek következménye képp a kereskedelemi szereplők akár napi szinten árazzák át azon termékeiket amelyek nem árszabályozottak, ezzel áthárítják a többlet költségeiket mint a különadó, a rezsiemelkedés, a nyersanyagárak és az árstoppok a vásárlóra. Az alapvető élelmiszerek ársapkájával a kormány védeni próbálja a kiszolgáltatottabb gazdasági helyzetben élőket, viszont ez a döntés kétségtelen hozzájárult a keresleti inflácoó emelkedéséhez is. <br> Az IMF véleménye szerint csökkenteni kell a sebezhetőséget mely az álamdósságból ered, és szigorú költségvetései irányvonalat kell fenntartaniuk.</span></p> <p><span lang="pt" xml:lang="pt">A kérdés továbbra is az, hogy miként sikerül a globális és a nemzeti gazdaságpolitikai kihívásokat kezelni, hiszen a történelmi példák és a tapasztalatok kellő alapot adnak a válság kezelésére az orosz-ukrán háború eddig ismeretlen kihívásokat is eredményezhet.</span></p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Vendéglátás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Turizmus-vendéglátás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fiskális politika, gazdasági válság, infláció, koronavírus-járvány (COVID-19), Magyarország, monetáris politika, válságkezelés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Aug. 03. 16:26
Utolsó módosítás:	2023. Aug. 03. 16:26
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/45731

Actions (login required)

Tétel nézet