A fiatal gazdák kommunikációs szokásai Magyarországon

Varga Árpád (2015) A fiatal gazdák kommunikációs szokásai Magyarországon. Külkereskedelmi Kar.

PDF Final__final_print.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)

Absztrakt (kivonat)

Szinopszis Szakdolgozatomban a mezőgazdaság területén dolgozó fiatalok kommunikációs szokásainak vizsgálatát tűztem ki célul. Az infokommunikációs eszközök alkalmazásának vizsgálatán keresztül igyekeztem felkutatni azokat a demográfiai- és/vagy attitűdjellemzőket, amelyek a fiatal gazdákat jellemzik. Munkám során az alábbi hat hipotézist fogalmaztam meg: 1. Feltételeztem, a koron kívül más jellegzetességek is összekötik a fiatal gazdacsoport tagjait. Ezeket a tulajdonságokat azoknak feltételezetem, amelyek egyébként az Y generáció általános generációs jellemzőivel mutatnak azonosságot. 2. Feltételeztem, hogy a fiatal gazdák modern személetükkel, innovációs készségükkel és magasabb iskolázottságukkal nagyobb arányú bővítési hajlandóságukkal kiemelt szerepet játszanak egy, a világpiaci kihívásoknak megfelelni tudó magyar mezőgazdaság megteremtésében. 3. Feltételeztem, hogy a gazdaságpolitika és ezzel kapcsolatosan a gazdaságok típusa is mutat a csoporton belüli jellemzőket. 4. Feltételeztem, hogy a Facebook közösségi portált alapvetően szórakozási felületnek tartják a felhasználók. 5. Feltételeztem, hogy az információszerzés és a hitelesség tekintetében a személyes kapcsolatok kiemelkedően fontosak az agárszektorban. 6. Feltételeztem, hogy a kutatásomban szereplő online eszközök között lesznek jelenleg kiemelkedő fontossággal bírók, és lesznek olyanok, amelyekben a jövőbeli potenciál lehetősége rejtőzik. Az alapos szakirodalmi áttekintést, és a statisztikai adatok feldolgozását követően saját kutatásom eredményeit veszem alapul. Saját primer kutatásom alapját online kérdőív kitöltése képezte, melyet 153, jelenleg is a mezőgazdaságban dolgozó gazda töltött ki. A kérdőíven túl mélyinterjúkat készítettem fiatal gazdákkal a személyes és hiteles megközelítés érdekében. A témám aktualitását az agráriumban zajló generációváltás problémája szolgálta, napjainkban ugyanis a váltás az X és Y generáció között nem zökkenőmentes. Munkám első felében bemutatom, hogyan formálódott át a város és a vidék kapcsolata, a válaszaimat az urbanizációs folyamatok lezajlásában véltem megtalálni. De ezek a folyamatok adnak választ arra is, hogy hogyan szorult ki a fiatalság vidékről, hogyan lett egyre vonzóbb a városi élet és lett mára egyre kevésbé divatos terület a mezőgazdaság. Ezek után ismertettem az Y generáció általános jellemzőit, illetve megkerestem azokat a tulajdonságokat, melyek ma az Y generációs fiatal gazdákat is jellemzik. A legfontosabb jellemző ezek közül, hogy az Y generáció fiataljai már gyermekkoruktól „belenőttek” a gyors információs fejlődésekbe, alapvetőnek tartják gondolataik és élményeik megosztását, valamint gyorsan képesek alkalmazkodni a folyamatos technikai innovációkhoz. Az infokommunikációs (IKT) eszközök mezőgazdasági munkákban való felhasználását emiatt olyan szempontból közelítettem meg, mely újra vonzóvá teheti az agrárpályát a technikai újdonságok felé vonzódó Y generáció számára. Ugyanakkor nem feltételezem, hogy csupán az IKT eszközökhöz való vonzódás, a mezőgazdasági folyamatok digitalizálása képes lenne megállítani a generációváltás problémáját. A hatékony generációváltás kérdése munkámban ugyan nem a támogatási rendszerek vizsgálatával került összefüggésbe, ezzel természetesen nem vonom kétségbe annak jelentőségét, hogy óriási szükség van a vidékfejlesztési célú támogatásokra, kiemelve, hogy ezekben az informatikai fejlesztéseket kulcsfontosságú szempontként kell kezelni. A generációváltás probléma komplex kérdés, ahogy megoldása is több fórumon összehangolt, komplex cselekvési tervet igényel. Ennek csupán egyik aspektusa lehet, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaság is tartogat izgalmas lehetőségeket az Y generáció tagjai számára. Ez a megállapítás különösen fontos, mert munkám során megállapításra került, hogy az Y generációs gazdák, hasonlóan más szektorban dolgozó kortársaikhoz, ugyanúgy vonzódnak az IKT eszközök nyújtotta lehetőségekhez, ezeket a mindennapi munkafolyamataikban alkalmazzák is. A saját kutatásom eredményei egybecsengtek a nemzetközi trendekkel. Az információs társadalom hozta változások betörtek az agrárium területére is, noha a generációváltás ezen a területen lassabban zajlik, az alapvető tendenciák itt is éreztetik a hatásukat: nem lehet kibújni a digitalizálódás alól. Az online jelenlét mellett az Y generációs gazdák felismerték annak a jelentőségét is, hogy az új eszközök felé való nyitottsággal sokkal költséghatékonyabb módon működhetnek. Mind a kutatás, mind pedig a döntéshozatal területén foglakozni kell a generációváltás kérdésével, és pénzügyi eszközöket is áldoznunk kell ennek megoldására: hitelek, támogatási programok, vállalkozásindítási támogatások szükségesek ahhoz, hogy a fiatalok képesek legyenek a dinamikus mezőgazdasági növekedés érdekét szolgálni. Ahogyan fontos az is, hogy megoldást találjunk az idős, földjeit átadó gazdák jövedelemviszonyainak rendezésére, vonzó jövőképet kell teremtenünk a vidéki fiatalság számára is.

Magyar cím

A fiatal gazdák kommunikációs szokásai Magyarországon

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Marketing

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Fiatalok, Gazdaság, Mezőgazdaság , Agrárium, Kommunikáció, Magyarország
Felhasználói azonosító szám (ID):	Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma:	2015. Dec. 14. 10:32
Utolsó módosítás:	2022. Jún. 27. 13:19

Actions (login required)

Tétel nézet