Kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon

Rák Soma (2022) Kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of Záródolgozat Rák Soma QORDOH.pdf] PDF
Záródolgozat Rák Soma QORDOH.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Záródolgozati összefoglalás.pdf] PDF
Záródolgozati összefoglalás.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (385kB)
[thumbnail of Rak_S_gyzs.pdf] PDF
Rak_S_gyzs.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (123kB)
[thumbnail of Záró dolgozat birálat és értékelés.pdf] PDF
Záró dolgozat birálat és értékelés.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja bemutatni a magyarországi kis- és középvállalkozások helyzetét. A bemutatás fókuszában az utóbbi évek két legnagyobb gazdasági eseményét (pandémiát, orosz-ukrán háborút) helyeztem és azt vizsgáltam kutatások alapján, hogy ezek hogyan érintették a cégeket Magyarországon. Elmondható, hogy pandémia által okozott gazdasági válságban, hogy a cégekre gyakorolt hatás erős kapcsolatot mutat azzal, hogy milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A járvány hatása kevésbé volt érezhető, sőt akár pozitív hatást is gyakorolt az adott vállalkozásokra az építőiparban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a bútorgyártásban, a pénzügyi közvetítésben, illetve a papíriparban és a vegyiparban. Továbbá, azok a cégek tudtak még növekedni, amelyek tevékenysége az informatikához, az egészségügyhöz vagy a házhozszállításhoz kapcsolódott. Ők voltak a válság „nyertesei”. A leginkább érintettek a vendéglátás és turizmusban működő vállalkozások voltak, hiszen a lezárások és a vírus által okozott riadalom miatt, jelentősen visszaesett a forgalmuk. A legnagyobb problémákat az akadozó ellátási láncok és kereslet-kínálati súrlódások következtében fellépő tartalékolási igény, az árbevételek késleltetett beérkezése, illetve csökkenése, a kényszerből bevezetett, gyakran veszteségtermelő diverzifikáció, a partnerek által kikényszerített előnytelenebb feltételek és a járvány elleni védekezés költségei okozták. Az orosz-ukrán háború következtében létrejött gazdasági válság olyan szempontból volt más, mint a pandémia általi, hogy ebben az esetben a hatalmas energia és nyersanyag drágulás és a munkaerőhiány okozták a legnagyobb gondokat. Ezek, az üzleti tevékenységet nehezítő tényezők ellen igyekeztek a cégek védekezni és megoldásokat találni. A legjobb válságkezelési módszerek közé sorolható az innováció és beruházás. Konkrét példaként a home office bevezetése, hiszen így a vállalkozások meg tudtak felelni az óvintézkedések által hozott szabályoknak és egyben folytathatták a munkavégzést. Viszont, az energiaválságra is jó megoldás mivel, ha a cégek meg tudják oldani, hogy ne kelljen fenntartani az irodáikat, akkor már ezzel egyedül hatalmas kiadásoktól szabadították meg magukat. Az üzleti kapcsolatok erősítése sem utolsó a sorban, hiszen sok vállalkozás túlélését nagyban elősegítette a partnerek által tanúsított nagyvonalú átmeneti engedmények, meghosszabbított fizetési határidők és a rugalmasság. Ezeken felül a tartalékképzés is fontos lehet ilyen időszakban. Például, azok a cégek, akik rendelkeztek tartalékkal a tudták fizetni továbbra is az alkalmazottjaik béreit, így tovább tudtak működni, illetve nem kellett az elbocsájtásokhoz folyamodniuk. Továbbá, a munkaerő megtartás is fontos lehet a cégek számára, hiszen az utóbbi időszakokban kiderült számukra milyen sokat is érhet egy jól képzett szakember a cégnek. Összességében elmondhatjuk, hogy ezekben az időszakokban azok a vállalkozások képesek talpon maradni, akik igyekeznek előre felkészülni az esetleges válsághelyzetekre, folyamatosan azt vizsgálják, hogy miben tudnának jobbak lenni és nem esnek kétségbe baj esetén sem, hanem megpróbálják megtalálni azt az irányt, ami jövedelmező lehet nekik az adott helyzetben, illetve akik nagyon jól kommunikálnak és gyorsan alkalmazkodnak a piac változásaihoz.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Meixner Gábor
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: projektmunka
Kulcsszavak: háború, kis- és középvállalkozás - KKV, koronavírus-járvány (COVID-19), OTP Bank, válságkezelés
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2023. Ápr. 21. 11:52
Utolsó módosítás: 2023. Ápr. 21. 11:52

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet