Hrobák László (2022) Vezetői szerepek a gyakorlatban. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)
PDF
Hrobák_László_E6BEHL.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
SZTK_O_Hrobák_László.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (432kB) |
|
PDF
Szakdolgozat Bírálat és Javaslat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (750kB) |
|
PDF
Bírálat_HrobákL.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (168kB) |
Absztrakt (kivonat)
Összefoglaló következtetésként mindjárt egy fő gondolatot kell legelőször körbejárnunk. A 21. században megállíthatatlan a vállalatok gépesítése és sok feladatot, melyet ma még humán munkaerő végez, egyre jobban képes lesz a mesterséges intelligencia elvégezni. Itt jön be a képbe az emberi tényező, hiszen a gépektől az a jelentős tény különböztet meg minket, hogy érzéseink vannak. Így a vállalatoknál a szociális és érzelmi képességek (kifejezetten pl. az érzelmi intelligencia) kerülnek előtérbe. A fent említett képességek, úgy vélem a kutatásaim alapján, hogy a leading szemléletű vezetés alapvető skilljeit képezik. Így amennyiben egy vállalat jövő-orientáltan gondolkodik, elkerülhetetlen, hogy igénye legyen, hogy saját vezetői leading szemléletben (is) tudjanak működni. Így, meglátásom szerint, amennyiben ezt Magyarországon egyre több cég felismeri majd, exponenciálisan fog megnőni a leading szemléletben működni képes vezetők iránti kereslet és a vezetők ilyen irányú képzése. Dolgozatomból azt a konklúziót lehet levonni, hogy a leading szemléletű vezető egyszerre ember és eredményorientált, hiszen feltérképezi, előmozdítja és a cég hasznára fogja a munkatársakban rejlő képességeket. Ugyanakkor támogató szemléletben motiválja a munkatársakat és saját pozitív példája okán energiát ad nekik. Így a munkatársak folyamatos felelősségben tartásával növekszik a vállalati elköteleződés, a felelősségvállalás, az innováció, a fejlődés és a teljesítmény. Mivel a munkatársak a rossz vállalati légkör vagy a túlterheltség miatt kevésbé „menekülnek” betegségbe, vagy kimerültség miatt kevesebb a betegállomány, ezért akár az is feltételezhető, hogy a leading szemléletű vezetés megspórolja ezeket a kiadásokat a cégnek. Meglátásom szerint a kiégés rizikója és a vállalatból való kiválás ténye pedig nagy mértékben elkerülhető ezen vezetői szemlélet alkalmazásával. Mivel tapasztalataim szerint a cégeket legtöbbször csak a konkrét számok, a profit és az eredmények érdeklik, kifejezetten abban mérik működésük sikerességét, ezért érdekes volt látnom azokat a válaszokat, melyben az interjúalanyok a leading szemléletű vezetés a vállalat számára hasznos aspektusait fejtették ki. Összefoglalásként a következő megállapításokat tehetjük, ami a nagyvállalati környezetben megvalósuló leading szemlélet hatásait és főképp dolgozatom alapkérdését, a leading szemléletű vezetés konkrét előnyeit illeti: · nő a munkatársak elégedettsége és erősödik a cég iránt érzett lojalitás, így feltehetően gyengül a fluktuáció · a felelősségben-tartással csökken a vállalati hierarchia, nő a munkatársak eredményessége, javul az együttműködés, erősödik a csapatszellem · a példamutató, hiteles vezetés által több és jobb képességű vezetői réteg nevelődik ki vállalaton belül, kevesebb lesz a belső morális válság, csökken a folyosói pletykák aránya, mely toxikus légkört teremthet · a cég mindezek mellett jó hírnévre tesz szert, mivel a munkavállalói válnak a cég legjobb reklámjává (employer branding). A reputáció és a presztízs növekedése pedig mérhető előnyt jelent a piacon. Összefoglalva: dolgozatom interjúalanyainak válaszai alapján a cég számára tehát a leading személetű vezetés előnyösebb piaci kereteket teremt, jobb reputációval, elégedett ügyfélkörrel. A munkavállaló számára jobb vállalati környezetet biztosít és lehetőséget a fejlődésre, a csapat számára eredményességet, jobb együttműködést, a vezető számára pedig csökkenő túlterheltséget, mivel számíthat a kollégák és beosztottak képességeire és problémamegoldó-képességére, egyben népszerűségre és szélesebb körű elfogadottságra tehet szert általa. A dolgozatom bevezetőjében kitűzött célokat úgy vélem sikerült elérnem. Kutatásaim és az interjúk által azt hiszem sikerült egy átfogó betekintést nyújtanom a leading szemléletű vezetés alapkéréseibe és előnyeibe. Fenti összefoglalóban egyértelműen kidomborodnak a leading szemléletű vezetés előnyei és pozitív hatásai. Úgy vélem az interjúk által sikerült alátámasztanom azt a hipotézisemet is, hogy előnyösebb-e vezetőként leading szemléletben működni, mint hagyományos vezetőként Ennek alátámasztására a legfőbb érvem az, hogy a leading szemlélet által maga a vezető, a saját önismerete és a saját vezetési képessége is pozitív irányba fejlődik. Ez pedig kihat nemcsak a kollégákra, de az egész vállalatra és a szervezeti kultúrára is. Ez a hatás pedig mérhető. Kritikus meglátásom a témával kapcsolatban az, hogy ehhez a működéshez (leader szemléletű vezető) évek tapasztalata és sok önképzés kell, amelyhez a kitartás és elkötelezettség úgy vélem nem biztos, hogy minden vezető pozícióba kinevezett emberben megvan. Mivel hazánkban ez a vezetői szemlélet nem kötelező kritérium sem a kiválasztásnál, sem az előléptetésnél, így ez még hosszú évek kérdése, hogy valójában itthon el tud-e terjedni, vagy egyáltalán egy szűkebb, nyitottabb rétegen kívülre el tud-e jutni Másik kritikus érvem a főtémámmal szemben, hogy meglátásom szerint nem minden szituációban állja meg a helyét a leader szemléletű vezetés. Véleményem szerint erre jó példa Hersey-Blanchard modelljének diktáló stílusú vezetéséhez kapcsolódó beosztott típus személyisége, aki új, ismeretlen beosztásba lép, tapasztalatlan, esetleg motiválatlan vagy kevés az önbizalma, vagy bizonyos feladatokat kerül. Ezekben az esetekben a leader szemléletű vezetés helyett szükség lehet egy autokratikusabb stílusra. Viszont ez nem mond ellent a leader szemléletű vezetés más helyzetekben tapasztalható előnyeinek. Véleményem szerint emberek vezetésének kérdésében örök alapvetés az egyensúly megteremtése a szituációk folyamatos értékelése, az általunk vezetett emberek személyiségének, céljainak és motivációjának ismerete. Ehhez bár jó alapot ad a leader szemléletű vezetésből fakadó skillek megléte, de talán még fontosabb, hogy szituációkhoz, helyzetekhez és legfőképpen emberekhez, személyiségekhez mérten tudjuk őket alkalmazni és azok összhangban legyenek a vállalati célokkal és a saját attitűdünkkel is. Ez egy soktényezős, bonyolult dolog, melyben folyamatos változókkal operál az, aki a vezetés azon útjára lép, melyen törekszik azt átgondoltan, szituatívan, leader szemléletben jól csinálni. De milyen is az igazán jó vezető Mely képességeire épít Milyen helyzetben, mely stílust alkalmazza Képzett-e a jó vezető vagy ösztönös Ismeri-e a vezetéselmélet tudományos hátterét Milyen lesz a jövő vezetője Mindezekre magam is keresem még a választ... Tanulmányom eredményei azonban számos lehetőséget vetnek fel a továbbgondolásra, további kutatások, felmérések elvégzésére. Önmagában ebben a dolgozatban én is felvetek néhányat, melyre a jövő kutatói adhatnak majd csak válaszokat. Javaslatom, hogy a kutatás tapasztalatai alapján egy olyan program megalkotása lenne tanácsos, mely egyrészt tesztelni tudja a vezetők leader szemléletről meglévő ismereteit, másrészt egy átfogó (akár online) program keretében felkészítheti az előzetes ismerettel nem vagy csak részben rendelkező vezetőket a leader szemléletben való működésre. Úgy vélem azon három fontos alapvetés mentén lenne érdemes elindulnom, hogy egy leader szemléletű vezető, mely három alappillérre építi általában a működését. Megfigyeléseim szerint az alábbiak a legfontosabb szempontok: · hiteles vezetői attitűd (aki összhangban van a beosztottaival és a szervezettel, kommunikáció kiegyensúlyozott és hiteles) · támogató vezetés (mely csökkenti a munkavállalói fluktuációt és hangsúlyt fektet a kommunikációra) · eredményorientált vezető (mely elősegíti a csapat sikeres kooperációját, a termelékenységet és a profitot) Ezen hármas pillérre épülő átfogó (kb. 6-9 modulból álló) program segíteni tudná a kiegyensúlyozott, leader szemléletű vezetők képzését. Így ez a dolgozat és a benne bemutatott eredmények, összefüggések hozzájárulhatnának a leader szemlélet vezetők új formátumú képzéséhez.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | záródolgozat |
---|---|
Kulcsszavak: | cégvezetés, kis- és középvállalkozás - KKV, önmenedzselés, üzleti döntések, üzleti élet |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2023. Ápr. 21. 10:23 |
Utolsó módosítás: | 2023. Ápr. 21. 10:23 |
Actions (login required)
Tétel nézet |