A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. költség- és eredményalakulásának elemzése a pandémia és a kibontakozó gazdasági válság tükrében – 2020-2022.

Barócsi Erzsébet (2022) A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. költség- és eredményalakulásának elemzése a pandémia és a kibontakozó gazdasági válság tükrében – 2020-2022. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Barocsi_Erzsebet_UQCBF5.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2072. November 14.. Download (1MB)
	PDF Titkositasi_kerelem_Barocsi_Erzsebet_UQCBF5.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (233kB)
	PDF SZTK_O_Barocsi_Erzsebet.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2072. November 14.. Download (242kB)
	PDF Barócsi Erzsébet bírálata.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (238kB)
	PDF Barócsi_Erzsébet_bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A gazdaság szereplői jelentős mértékben ki vannak téve a gazdasági környezet változásának. A kormányzati intézkedések, a világgazdasági folyamatok még konjunktúra idején is hatással vannak a vállalatok gazdálkodására, illetve a döntéshozatalra. A 2020-as év olyan, előre nem látható világméretű visszaesést hozott, ami a társaságok jelentős részét a működésük újragondolására kényszerítette. A Kínából 2019 végén induló, majd néhány hónap alatt az egész világra kiterjedő COVID-19 járvány alapjaiban rengette meg a világgazdaságot. A pandémia megfékezésének érdekében valamennyi érintett ország szigorú járványügyi intézkedéseket rendelt el, ami jelentősen korlátozta az emberek és az áruk szabad mozgását. Ez szinte zéró szintre csökkentette a turizmust, és komoly ellátási problémákat okozott, így rendkívül nehéz helyzetbe kerültek mind a termelő, mind a szolgáltató vállalkozások. A magyar kormányzat támogatásokkal, adómérsékléssel és járulékkedvezmények biztosításával igyekezett segítséget nyújtani a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak, illetve hiteltörlesztési moratóriumot vezettek be a lakosság és a gazdasági társaságok fennálló hiteleinek vonatkozásában. Emellett az MNB az egyébként is alacsony szinten lévő jegybanki alapkamatot tovább csökkentette, ezzel is növelve a gazdaságban lévő pénz mennyiségét a kereslet élénkítése érdekében. A COVID-19 elleni védőoltást 2020 végére fejlesztették ki, így 2021-től rendelkezésre állt a vakcina, és megkezdődött a lakosság átoltása. Ez lehetővé tette a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítését, ami a gazdaságra is élénkítőleg hatott. Azonban még mielőtt fellélegezhettünk volna, újabb árny jelent meg a világgazdaság színterén. A már hónapok, sőt évek óta egyre mélyülő orosz-ukrán konfliktus 2022 elején háború kirobbanásához vezetett, ami előrevetítette a még éppen lábadozó gazdaság újabb recesszióját. A háború következtében elszabadultak az energia- és a nyersanyagárak, az ellátási láncok akadozni kezdtek, a devizaárfolyamok elszálltak, s mindez az infláció fokozódásához vezetett. Az új helyzet új monetáris politikai megoldásokat kívánt, így az infláció mérséklése érdekében az MNB jelentősen megemelte a jegybanki alapkamatot. A kormányzat az alapvető élelmiszerek, az üzemanyagok és a tűzifa vonatkozásában árstopot vezetett be, ez azonban az egyéb árucikkek árának emelkedéséhez vezet, mivel a szabott áras termékeken realizált veszteséget a többi termék nagyobb haszonkulcsával igyekeznek kompenzálni a kereskedők. A rezsicsökkentés átalakítása a háztartások egy részénél jelentős mértékű többletköltséget eredményez, mely tovább rontja a lakosság pénzügyi pozícióját. A vizsgált társaság szempontjából kiemelt jelentőségű kormányzati intézkedés az állami beruházások elhalasztása. A Városliget Zrt. tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat kezdetben az EMMI, majd az NVTNM gyakorolta, jelenleg pedig a KIM fennhatósága alá tartozik. A társaság a városligeti park területének, illetve az ott található intézmények vagyonkezelőjeként gondoskodik azok megújításáról és hasznosításáról. Ezen tevékenységét jelentős mértékben vissza nem térítendő állami támogatásból finanszírozza. A parkelemek jelentős része, illetve az épületek egy része megújításra, megépítésre került, de a további fejlesztési munkálatok a gazdasági válsághelyzet miatt elhalasztásra kerültek. A társaság a fejlesztési feladatokon kívül létesítménygazdálkodási feladatokat is ellát, így a vagyonkezelésében lévő eszközöket karbantartja, őrzi, az arra alkalmas területeket pedig hasznosítja. Működésének első néhány évében a fejlesztési tevékenység dominált, a hasznosítható területek bővülésével viszont egyre inkább előtérbe kerülnek a létesítménygazdálkodási teendők. A vizsgált 2020-2022 közötti időszakban került átadásra több intézmény, melyek üzemeltetésével kapcsolatban a tervezés során nem álltak rendelkezésre megfelelő összehasonlító adatok, ami jelentős bizonytalansági faktorként jelent meg a tervezés folyamán. Az OMRRK és a Múzeum Mélygarázs 2020-ban, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum pedig 2022-ben nyitotta meg kapuit. A társaság a vissza nem térítendő támogatás összegét annak folyósításakor halasztott bevételként elhatárolja, majd a költségek felmerülésekor feloldja, így tevékenységének vissza nem térítendő támogatásból finanszírozott része eredménysemleges, hiszen minden felmerülő költség és ráfordítás ellentételezésre kerül a támogatásból származó egyéb bevétellel. A létesítménygazdálkodási feladatok lényegesen nagyobb költséget jelentenek, mint amekkora árbevételt termelnek, ezért ezen költségek jelentős hányadát is támogatásból finanszírozza a társaság. A Városliget Zrt. költségeinek és eredményességének vizsgálata során a tevékenység jellegének jelentős változása miatt nem alkalmaztam a bázis-tény elemzést, mivel ez nem szolgáltatott volna releváns információkat. Munkám során a terv és a tény adatok összevetésére szorítkoztam, mert a COVID-19 és a gazdasági válság hatásairól ezen összehasonlítás reálisabb képet mutat. Ugyanakkor a tervezés bizonytalanságát nagymértékben fokozta, hogy a tevékenység átalakulása, bővülése miatt nem volt megfelelő benchmark. A 2020. és 2021. évek vonatkozásában a teljes üzleti év eredményadatait hasonlítottam össze az éves tervadatokkal, a 2022. év tekintetében pedig az első kilenc hónap tervadatait vetettem össze az első kilenc hónap tényadataival. A törtévre vonatkozó tényadatok azonban a hó végi elhatárolások hiánya miatt esetenként jelentősen torzítottak, ezért szükségesnek tartom kiegészíteni a havi zárások rendszerét a hó végi bevétel- és költségelhatárolások kalkulációjával és könyvelésével. Dolgozatom elsődleges célja annak bemutatása volt, hogy milyen tényezők befolyásolták a vállalat költségeinek és eredményességének alakulását, kiemelten vizsgálva a járványhelyzet és az orosz-ukrán konfliktus hatásait. Az elemzés fókuszába azokat az eredményelemeket helyeztem, amelyek leginkább kitettek voltak a fentiekben említett befolyásoló tényezőknek, így kiemelten vizsgáltam az értékesítés nettó árbevétele, az anyagköltség, az igénybe vett szolgáltatások, illetve az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások alakulását. 2020-ban az árbevétel alakulására jelentős hatást gyakoroltak a pandémia miatti korlátozó intézkedések, melyek következtében a bérleti díjból származó árbevétel 80%-kal, a közterülethasználatból származó árbevétel pedig csaknem 70%-kal maradt el a tervezett szinttől. Emellett a Múzeum Mélygarázs átadásának csúszása következtében a jegyértékesítésből származó árbevétel 90%-kal maradt el a tervezett értéktől. A társaság összességében a tervezett árbevételnek mindössze a felét tudta realizálni. A 2021-es üzleti év tervezése során a társaság figyelembe vette a korlátozó intézkedések várható hatásait, azonban a bérleti díjak ennek ellenére is csak 21%-os szinten realizálódtak. A jegyértékesítés árbevétele megközelítette a tervezett értéket, míg a közterülethasználatból származó árbevétel csaknem kétszeres értéken realizálódott a Városliget területén forgatott filmekhez kapcsolódó területfoglalásoknak köszönhetően. A benchmark adatok hiánya és a korlátozások miatti csökkent kapacitáskihasználás következtében a továbbszámlázott közüzemi díjakból származó bevétel jelentősen, 46%-kal elmaradt a várakozásoktól. A társaság a tervezett összárbevételének mintegy 80%-át tudta realizálni a 2021. üzleti évben. 2022. évi tervezés során is óvatosan tervezett a társaság, ennek köszönhetően az első kilenc hónap vonatkozásában a bérleti díjakból és a közterület használatból származó árbevétel megközelítőleg tervszinten alakult. A jegyértékesítésből származó árbevétel tervezése során még jelentősebb korlátozó intézkedésekre számított a társaság, azonban a várakozásokat csaknem 70%-kal felülmúlták a tényadatok. A továbbszámlázott közüzemi díjak és az idegen jegyek értékesítése a benchmark adatok hiánya miatt a tervezett szint fölött alakult, azonban ezek eredménysemleges árbevételek, hiszen a közvetített szolgáltatások között azonos összegben megjelennek ráfordításként. Mindezek hatására összesen 174 M Ft-tal a tervezett szint fölött alakult a társaság nettó árbevétele. Az anyagköltségek 2020. évi alakulását vizsgálva azt látjuk, hogy az OMRRK tervezettnél korábban történt átadásának következtében a rezsi jellegű kiadások jelentős mértékben meghaladták a tervezett értéket, a járványhelyzet miatti intézkedések – elsősorban az otthoni munkavégzés bevezetése – viszont csökkentették az irodaszer, egyéb anyag és üzemanyag költségeket. A 2021-ben az anyagköltségek a pandémia elhúzódása miatti kapacitáscsökkenés és otthoni munkavégzés okán csaknem 40%-kal maradtak a tervezett szint alatt. Ez a hatás a rezsi jellegű anyagköltségek, az irodaszerek, az üzemanyagok és az egyéb anyagok esetében is érvényesült. A higiéniai anyagok beszerzése pedig éppen a járványhelyzet miatt haladta meg a tervezett szintet. A 2022. év első kilenc hónapját vizsgálva a vízdíj alakulásában láthatunk jelentős eltérést, a tervezett értéknek mintegy két és félszerese lett a tényleges fogyasztás. Ez egyrészt a Néprajzi Múzeum zöldtető üzemeltetési költségeiből adódik, mely esetében nem állt rendelkezésre összehasonlító adat a tervezés során, másrészt a rendkívül aszályos nyár miatti extra locsolási igénnyel magyarázható. A karbantartási anyagok és az egyéb anyagköltség mintegy 75%-kal marad el a tervezett szinttől, ennek hátterében a benchmark adatok hiánya áll a két új, 2022-ben átadott intézmény vonatkozásában. Az üzemanyagköltség tervet meghaladó értéke már az üzemanyagok árában is megjelenő energiaválság következménye. A válsághelyzet miatti költségtakarékossági intézkedésekre vezethető vissza, hogy a tervezettnél alacsonyabb szinten alakult az egyéb anyagok, a munkaruhák és a tisztítószerek ráfordítása. A 2022. tört évi adatok vizsgálata során azt is megállapíthatjuk, hogy a hó végi költségelhatárolások hiánya miatt a villamosenergia-költségek számviteli nyilvántartásokban szereplő értéke mintegy 40 M Ft-tal elmarad a tényleges fogyasztási értéktől, így ez torzítja az összehasonlíthatóságot. 2020-ban az igénybe vett szolgáltatások összességében több mint 50%-kal maradtak el a tervezett értéktől. A szállítási és logisztikai, valamint a raktározási költségek a múzeumok költöztetésének átütemezése miatt összesen mintegy 780 M Ft-tal maradtak el a tervtől. Az átütemezésre részben a járvány miatt került sor. A korlátozó intézkedések miatt csökkentett kapacitással üzemeltek a parkban található attrakciók és az intézmények, ezért a kapcsolódó higiéniai, őrzési, zöldfelület fenntartási és marketing költségek jelentős része nem merült fel, ez nagyságrendileg 1,4 Mrd Ft költségmegtakarítást eredményezett. Az alacsonyabb kapacitás miatt a kiegészítő szolgáltatások költségei is elmaradtak a tervezett szinttől. Az igénybe vett szolgáltatások a 2021. évben is 50%-ot meghaladó mértékben maradtak el a tervezett szinttől. A szállítási és logisztikai, valamint a zöldterület fenntartási feladatok átütemezésre kerültek, ezzel mindkét költségkategória esetében 20%-os megtakarítást ért el a társaság. A raktári kapacitást igénylő feladatok egy része más intézményhez lett allokálva, emiatt 30%-kal alacsonyabb szinten realizálódtak a bérleti díjak a tervezetthez képest. A járványügyi korlátozó intézkedések miatt 2021-ben is alacsonyabb kapacitással üzemeltek a parki létesítmények, ami miatt a higiéniai költségek, a biztonsági szolgáltatások és a marketing költségek összesen nagyságrendileg 1 Mrd Ft-tal maradtak el a tervtől. A karbantartási és javítási költségek tervtől való elmaradása részben szintén a korlátozó intézkedésekkel magyarázható, hiszen kisebb forgalom esetén lassabb az eszközök elhasználódása. Másrészt a tervezett karbantartásokon felül számos ad hoc javítási-karbantartási feladat is felmerülhet, melyek esetében jelentős a bizonytalansági faktor is. 2022 első kilenc hónapjában az igénybe vett szolgáltatások 28%-kal maradtak el a tervezett szinttől. A szállítási-logisztikai költéségek, valamit a raktár bérleti díjak tervezettet meghaladó értéke annak köszönhető, hogy a raktározási feladatok egy része a tervek szerint kikerült volna a társaságtól, azonban 2022-ben még a Városliget Zrt-nek kell ezeket a feladatokat ellátnia, ezért ennek költségei többletköltségként jelennek meg a tényadatok között. A bérleti díjak tervtől való jelentős eltérésében ezen felül már megjelenik a válsághelyzet miatti devizaárfolyam emelkedés hatása, mivel a bérleti díjak egy része EUR alapú megállapodás alapján kerül elszámolásra. Ezen felül a társaság jelenlegi központi irodájának bérleti szerződése az év végével megszűnik, azonban az átalakítási munkálatok miatt júniustól szükséges az új iroda bérleti díját is fizetni. Mindezek összességében kb. 460 M Ft-os többletköltséget generáltak. A recesszió miatt minden állami tulajdonú vállalatnak szükséges a költségeit csökkentenie, ami többségében a halasztható költségeken keresztül valósítható meg. Ezért került átütemezésre a zöldterület fenntartási költségek, illetve a szakértői, tanácsadói szolgáltatások egy része. Míg az elmúlt két évben a járványügyi korlátozások miatt maradtak el a tervezett utazások, addig 2022-ben ezek is halasztható költséggé lettek minősítve. Ezeken a költségeken összesen mintegy 720 M Ft-ot takarított meg a társaság. A biztonsági és a higiéniai szolgáltatások, a közüzemi díjak és a karbantartási költségek összesen nagyságrendileg 1 Mrd Ft-tal maradnak el a tervtől. Ennek okai részben a benchmark adatok hiányára vezethetők vissza, mivel a 2022-ben átadott két nagy intézmény esetében előzményadatok hiányában a társaság túltervezte a fenntartási és üzemeltetési költségeit. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a Néprajzi Múzeum átadása mintegy három hónapot csúszott, emiatt a kapcsolódó költségek erre az időszakra elmaradtak. Viszont az átadást követően sem teljes kapacitással üzemel a múzeum, így a járulékos költségei alacsonyabbak a tervezettnél. A takarítási szolgáltatások esetében két további tényező befolyásolta a terv-tény eltérést: az OMRRK kapcsán egy 16.000 m2-es raktári terület vonatkozásában magasabb óraszámmal és óradíjjal lett megállapítva a tervezett költség. Ezen felül két higiéniai partnertől nem érkezett be minden, a vizsgált időszakot érintő számla, ami összességében nagyjából 115 M Ft-os elmaradást jelent a tervezett értéktől. Mivel a társaság tevékenységének jelentős hányadát vissza nem térítendő támogatásból finanszírozza, így az anyagköltségek és az igénybe vett szolgáltatások fentiekben részletezett eltérései nem jelennek meg a társaság eredményében, mivel a támogatásból finanszírozott költségek ellentételezésre kerülnek az elhatárolt halasztott bevételek feloldásával, így ezen tevékenységek már az üzemi eredmény szintjén eredménysemlegessé válnak. A 2020. évi üzemi eredmény alakulására egyrészt hatással volt az árbevételek összegének tervtől való 50%-os elmaradása, melyben jelentős szerepet játszottak a járványhelyzet miatti korlátozó intézkedések, másrészt a benchmark hiánya miatti tervezési bizonytalanság a különféle egyéb bevételek és ráfordítások, valamint az árbevétel termelő tevékenység ráfordításai vonatkozásában. A pénzügyi műveletek eredményének további kedvezőtlen alakulása egyrészt az információhiányból, másrészt a devizaárfolyamok bizonytalanságából fakadt. A társaság a tervezetthez képest így összességében 40%-kal alacsonyabb üzemi és 62%-kal alacsonyabb adózás előtti eredményt tudott realizálni. 2021-ben az értékesítés nettó árbevétele ugyan 20%-kal elmaradt a tervezett szinttől, azonban az árbevétel termelő tevékenység ráfordításai ennél nagyobb mértékben, 40%-kal maradtak a tervezett szint alatt, így a különféle egyéb bevételek és ráfordítások hatásait is figyelembe véve összességében csaknem 38,5%-kal magasabb üzemi eredményt ért el a társaság a tervezetthez képest. Az eltérések legfőbb indikátorai ezen eredményelemek esetében is a benchmark adatok hiánya és a járványügyi korlátozó intézkedések voltak. A pénzügyi műveletek eredménye a vállalat összeredményéhez képest elenyésző, ezért nem befolyásolta jelentős mértékben az adózott eredményt, mely így 39%-kal haladta meg a tervezett értéket. 2022. első három negyedévében épp fordított helyzetet láthatunk, ami alátámasztja a tervezés nagyfokú bizonytalanságára vonatkozó megállapítást. Az értékesítés nettó árbevétele ugyan 17%-kal meghaladta a tervezett értéket, azonban a kapcsolódó ráfordítások 39%-kal lettek magasabbak a tervezettnél, ez pedig – a különféle egyéb bevételek és ráfordítások eredményhatásait is figyelembe véve – összességében az üzemi tevékenység eredményének a tervtől való jelentős, 75%-os elmaradását okozta. A pénzügyi műveletek eredménye ugyan kedvezőbben alakult a vártnál, azonban ez a társaság eredménye szempontjából nem jelentős tétel, így mind az adózás előtti, mind az adózott eredmény a tervezett értéknél lényegesen alacsonyabb, 25%-os szinten realizálódott. A három vizsgált év adatainak elemzéséből megállapítható, hogy a bevételek, valamint a költségek és ráfordítások alakulására 2020-ban és 2021-ben jelentős hatással voltak a járványhelyzet miatti korlátozó intézkedések, a 2022. évi adatokban pedig az orosz-ukrán konfliktus generálta válsághelyzet hatásai jelennek meg. Mivel a recesszió várhatóan elhúzódik, így a válság a 2023-as év gazdálkodására is negatív hatással lesz, mely hatásokra különös figyelmet kell fordítani az üzleti tervezés során. Mindezek mellett fontos kiemelni, hogy a létesítményüzemeltetési feladatok folyamatos bővülése miatt a három vizsgált évben a működési költségek tervezése során a benchmark adatok hiánya miatt jelentős volt a bizonytalansági faktor. Mivel újabb intézmény átadása a közeljövőben nem várható, így a 2023-as üzleti terv készítése során kisebb lesz az ebből fakadó bizonytalanság. A 2022. tört évi adatok vizsgálata rávilágított arra, hogy a hó végi elhatárolások hiánya torzítja a társaság költség- és eredményalakulásának bemutatását, ezért a megbízható, valós összkép bemutatása és az összehasonlíthatóság érdekében célszerűnek tartom a jövőben a havi zárást kiegészíteni a szükséges hó végi elhatárolások kalkulációjával és könyvelésével, amely nagymértékben hozzájárulna a havi adatszolgáltatások pontosításához, illetve a társaság pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének valós bemutatásához.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Controlling szakközgazdász

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	eredmény, halasztott bevétel, koronavírus-járvány (COVID-19), költség, pandémia, támogatás, válság
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 10:18
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 10:18

Actions (login required)

Tétel nézet