A koronavírus gazdasági hatásai - Monetáris politikai változások

Péntek Balázs (2022) A koronavírus gazdasági hatásai - Monetáris politikai változások. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Péntek_Balázs_MSC_PÜ_A koronavírus gazdasági hatásai.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Péntek Balázs_Szakdolgozat összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (120kB)
	PDF Péntek.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (205kB)
	PDF bírálat Péntek Balázs1.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (353kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom témáját a 2019. év végét követően bekövetkezett gazdasági változások adták. 2019 végén a Covid-19 vagy másnéven koronavírus, a spanyolnátha óta nem tapasztalt fertőzőképeséggel jelent meg Kínában, és terjedt tovább a világ minden részére. Ekkor még kevés ismeret állt rendelkezésre a vírus természetéről és a védekezésről egyaránt, ezért a világ fejlett részén, a kormányok szinte egyöntetűen korlátozó intézkedések bevezetése mellett döntöttek. Ennek következtében jelentősen megváltoztak az emberek igényei, és számos munkahely szűnt meg. Az USA-ban a munkanélküli emberek száma meghaladta a 6 milliót, a munkanélküliségi ráta 14,7%-ra emelkedett. Az amerikai határidős tőzsdeindexek napokon keresztül a napi maximummal, 5%-kal kerültek alacsonyabb értékre 2020 márciusában, és ezzel 30-35%-ot veszítettek az értékükből. A nagy eladói nyomás azonban nem csak az amerikai tőzsdéken látszódott, hanem a világ többi részén is hasonló tendenciák mutatkoztak, egészen a Federal Reserve (Fed) kötvényvásárlási programjának bejelentéséig, amely 1500 + 500 milliárd dollár értékű eszközvásárlási programot jelentett. Ez stabilizálni tudta a piacokat. Ezenkívül rendkívüli kamatdöntés során az addigi 1,5-1,75%-os kamatsávot lecsökkentették 0-0,25%-ra. A 150 bázispontos csökkentéssel a már meglévő változó kamatozású hitelesek helyzetét próbálták befolyásolni, valamint új keresletet teremteni mesterségesen a piacon. Ezen lépések először képesek voltak megállítani a további látványos értékcsökkenést a tőzsdeindex árfolyamában, aztán pedig emelkedésbe kezdett. Egy évvel a járvány első megjelenését követően amerikai választások zajlottak és a kampány részét képezte a koronavírus segély csomag, mely a kialakult helyzet miatti szociális támogatást jelentette. Főleg ezek a kormányok által emberekhez eljutatott pénzek jelentős eszközárinflációt kezdtek el kibontakoztatni a tőzsdéken. Az Európai Központi Bank és az MNB is hasonló intézkedéseket tettek a gazdaság ösztönzése érdekében. Ennek ellenére pár hónappal a járvány megjelenése után, még jelentős problémát jelentett a gazdaságot ugyanazon teljesítő képességére visszaterelni. Recessziós félelmek jelentek meg, a korlátozó intézkedések miatt elmaradt kereslet azonban az inflációt alacsony szinten tartotta, így a jegybankok újabb és újabb a gazdaságot könnyítő intézkedést vezettek be. 2021 tavaszán elérhetővé vált mindenki számára valamilyen védőoltás, amely magas százalékos hatékonysággal tudta garantálni, hogy jelentős tünetekkel nem jár ezt követően a vírus lefolyása az oltott személynél. A korábban korlátozó intézkedések miatti kereslet megjelent a piacon és egy inflációs folyamat vette kezdetét. A nagy jegybankok talán a kereslet egy időre torlódása miatt átmenetinek gondolták az árak emelkedésének mértékét és jelentősebb változtatásokat nem vezettek be, így továbbra is dolgozott a korábban létrehozott nagyon laza monetáris politika, jelentős támogatást adva az inflációs nyomásnak. A magyar jegybank az elsők között, már 2021 júniusában elkezdte a szigorító intézkedések sorozatát. Az akkor éppen 0,3%-os alapkamatot 0,6%-ra módosította. Azonban ezt mind az infláció, mind a maginflációs mutatók tartósan 4% fölötti értéke indokolta. Az amerikai és az európai jegybank a szigorító intézkedéseket csak jóval később, az infláció egy magasabb szintjén kezdték el. Az átmenetiséget az inflációval kapcsolatban sok tényező befolyásolta mind 2021-ben mind az idei esztendőben. Ilyenek voltak jellemzően a kedvezőtlen időjárási viszonyok, az ellátási lánc problémák és az energiahordozók árának rendkívüli emelkedése. Amerikában 9,1%, az EU-ban 10,6% volt az idei legmagasabb inflációs adat, míg hazánkban 22,5%, aminél várhatóan még magasabb számokat láthatunk a következő év elején. A jegybankok most kettős veszéllyel néznek szembe. Ha aktívan próbálják menedzselni az infláció alakulását a gazdaságok könnyen mély recesszióba kerülnek, azonban, ha nem teszik meg a kötelező intézkedéseket az infláció további emelkedése könnyen bekövetkezhet. Az amerikai inflációval kapcsolatban bíztató jelek érkeztek. Az utóbbi hónapokban már kisebb mértékű az infláció mértéke, 7,7% -ra szelídült. Dolgozatom végén a Fed honlapjáról gyűjtött statisztikai adatok alapján arra kerestem a választ, hogy milyen hosszan és milyen mértékben képes a Fed a gazdaság egyes mutatóit befolyásolni. Ehhez autoregresszív modellt készítettem az R szoftver segítségével. Az eredmény azt mutatja, hogy az alacsony kamatok nem ösztönzik olyan mértékben a GDP növekedését hosszú távon, hogy azzal az infláció további emelkedését kockáztassák a kamatok emelésének elmaradásával. A kutatásom csak az alapkamat változásával számolt és számos speciális jegybanki eszköz módosítása jelentős torzítást adhat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	infláció, jegybank, jegybanki alapkamat, koronavírus-járvány (COVID-19), monetáris beavatkozások, monetáris politika, recesszió
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 10:11
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 10:11

Actions (login required)

Tétel nézet