Gazdasági válságok természetrajza a kapitalizmus kialakulásától napjainkig, válságok áttekintő elemzése nemzetközi és magyarországi vonatkozásban; a jelen válságkezelésének lehetőségei a múlt tükrében

Borók Zoárd László (2022) Gazdasági válságok természetrajza a kapitalizmus kialakulásától napjainkig, válságok áttekintő elemzése nemzetközi és magyarországi vonatkozásban; a jelen válságkezelésének lehetőségei a múlt tükrében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Borók_Zoárd_QG1W27.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Borók_Zoárd.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (539kB)
	PDF Szakdolgozat bírálat_Borók_Zoárd_HJ.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (639kB)
	PDF BA_B_Borók_Zoárd.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A gazdasági válságok természetének feltárása és megértése az elkészült dolgozatom elsődleges célja. A válságok elemzéséhez szükségesnek tartottam azok elméleti hátterének megalapozását, melyet az első fejezet tárgyal, melyben megismerhettük a gazdasági válságok gazdaságelméleti hátterét, okait, okozatait és megoldási lehetőségeit az általam választott hat nagy gazdasági iskola szempontrendszerein keresztül, melyek a következőek voltak: neoklasszikus közgazdaságtan, osztrák iskola, monetarizmus, Minsky magánadósság iskola, Keynes-i iskola és végül a gazdasági Marxizmus. Vizsgálatuk során a következő következtetésekre jutottam összegezve hogy a válságok habitusát és azok okait tárgyaló elméleti háttér nagyon sokrétű, a különböző elméletek többsége egy időben nem alkalmazható, így kizárják annak a lehetőségét, hogy azokat vizsgálva egy általános érvényű, univerzálisan használható válságmegoldási módszer kidolgozhatóvá váljon. A második fejezetben a kapitalizmus kialakulásától egészen a 2008-as gazdasági világválságig szemlézem a gazdasági válságokat az általam kiválasztott, leginkább jelentősnek tartott válságokon keresztül, kontextusba helyezve így az előző fejezetben tárgyalt elméleti hátteret. Az általam választott események/időszakok a következőek voltak: a kapitalizmus kialakulása, a holland Tulipánválság, az 1873-as gazdasági válság, az 1929-33- as „Nagy gazdasági világválság”, az 1970-es évek válságos gazdasága, illetve a 2008-as gazdasági világválság. Vizsgálatom közben arra keressük a választ, hogy amennyiben egy általános válságelmélet és megoldási módszer ugyan nem adható, legalább a külön-külön értelmezhető elméleti meghatározások és az azokhoz kapcsolódó megoldási javaslatok le tudják-e fedni a történelem során létrejövő gazdasági válságok mindegyikét. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy gazdasági iskolák tanaiban szereplő válságokozó okok meg-meg jelentek a történelem során a gazdasági válságok okaiként, ám olyan ok és okozatok is felfedezhetőek, melyekkel egyik iskola sem foglalkozik, vagy nem nyújt rájuk megoldást, mint például a háborúk gazdasági következményei, vagy az idő múlásával párhuzamosan növekvő, fosszilis energiahordozóktól való függés kérdése, illetve a globalizáció növekedési mértékének hatása a gazdasági válságok kialakulására és terjedésére. A fejezet során azt is megfigyelhettük, hogy az okaiban viszonylag egyszerűen meghatározható válságoktól az idő múlásával eljutottunk odáig, hogy hogy az egy-egy válságot okozó és lefolyását befolyásoló tényezők egyre összetettebbé váltak, és felváltva vagy többszörösen együtt jelentek meg, melyeket így nem lehet egy elméletté sűríteni. A kialakuló és kezelendő válságok megértéséhez az adott gazdasági környezetének térbeli és időbeli átfogó vizsgálata is szükséges, mely alapján annak természete megfelelően meghatározható, és ennek tudatában az adott gazdaság helyzetére és adottságaira leginkább reflektáló válságkezelési módszerek megfelelően kiválaszthatók. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a történelem megfelelő tanulságokkal is szolgál annak vonatkozásában, hogy mely intézkedések hatottak egy adott tendenciára kedvezőtlenül, így ebben a formájukban elkerülendők. Ezt követően a harmadik, záró fejezetben a 2020-as évek válságos gazdasági helyzetét vizsgáltam, különös tekintettel a magyar gazdaság állapotára, az érzékelhető tendenciák hatásaira és a hatásokra adott kormányzati válaszintézkedésekre. Többek közt arra kerestem a választ, hogy a gazdasági válságok történelmi tanulságait megvonva ismétlődnek-e korábban már látott vagy azokhoz hasonló tendenciák, illetve a múlt tapasztalatai alapján nem kívánatos válságkezelési intézkedések közül lesz-e olyan, amely újra megjelenik. A fejezet során a világgazdasági tendenciák és különböző figyelembevételével arra a következtetésre jutottam, hogy a magyar gazdaságban zajló folyamatok és tendenciák kritikus állapotot mutatnak. Az ezekre adott válaszintézkedésekben pedig megismétlődnek olyan módszerek, melyek a történelmi tanulságok alapján nem kívánatosak, nem vezetnek megoldáshoz, sőt több esetben még tovább súlyosbítják a kialakult helyzetet. Zárásként a magyar gazdaság aktuális helyzetének és külső gazdasági környezetének átfogó vizsgálata, illetve a történelmi tanulságok levonása után megfogalmaztam azokat az általam javasolt és kívánatosnak tekintett válságkezelési intézkedéseket, melyek véleményem szerint leginkább elősegítenék a napjainkra kialakult gazdasági helyzetből való kilábalást.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Üzleti Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	2008-as válság, gazdasági válság(ok), gazdaságtörténet, koronavírus-járvány (COVID-19), közgazdasági elmélet(ek), magyar gazdaság, magyar gazdaságpolitika
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 10:09
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 10:09

Actions (login required)

Tétel nézet