Kosárné Bogdányi Judit (2022) A MONO- Ipolyfabric Kft. vagyoni-, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének értékelése több év beszámolói alapján. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Bogdányi_Judit_NBGQM7.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB) |
|
PDF
BA_O_Bogdányi_Judit.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (179kB) |
|
PDF
BA_B_Bogdányi_Judit.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (705kB) |
|
PDF
Bogdányi Judit_szakdolgozat bírálat_SzijártóBoglárka.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (385kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatomban a MONO-Ipolyfabric Kft. vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmezőségi helyzetét, valamint az eredmény alakulásának főbb befolyásoló tényezőit szeretném bemutatni a dolgozatírásom idején rendelkezésemre álló legfrissebb beszámolók alapján, melyek a 2013-2021-es évek beszámolói. Az erre az időszakra vonatkozó számviteli szabályozás és szakirodalmi anyagok segítségével. A MONO-Ipolyfabric Kft. egy dinamikusan fejlődő vállalkozás, a vizsgált évek alatt is nagy beruházásokat hajtottak végre. Ez adta az ötletet szakdolgozatom téma választásához, hogy ezek a nagyméretű beruházások, vevői kör folyamatos bővülése miként befolyásolták a vállalkozás vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmezőségi helyzetét. A MONO-Ipolyfabric Kft. fő profilja személyautók belső dekorációs elemeinek gyártása. Termék palettája fa-, karbon- és alumíniumborítású járműbelső dekorációs elemekből áll, melyek többféle színben és eljárással készülnek. A MONO-Ipolyfabric Kft. 1989 óta van jelen Magyarországon. Magyarországi székhelye a Pest megyei Ipolytölgyesen található. Ez Pest megye hátrányosabb gazdasági régiója. A vállalkozás a bővülő létszám miatt egyre több helybélinek, környékbelinek teremt munkalehetőséget, ami valószínűsíthetően kissé visszafogja a környékbeli kis falvak elnéptelenedését is. Jelen pillanatban a 700-750 főnek (beleértve a bérelt munkaerőt is) biztosít munkát. A dolgozat elemzés része előtt röviden bemutattam a vállalkozást, valamint számviteli politikáját. Az eszköz és forrás állományok vizsgálata A beszámolók elemzését a vagyoni helyzet vizsgálatával kezdtem. Először a mérleg eszköz és forrásoldalát összetétel elemzéssel vizsgáltam, majd vagyon fedezettségi mutatókat számszerűsítettem, végül pedig a tőkestruktúrát vizsgáltam. Az elemzésből kiderült, hogy az eszközök nagyobb részét a befektetett eszközök teszik ki, részarányuk az egész időszak alatt nagyobb, mint 50%. A tárgyi eszközök állománya folyamatosan emelkedett a vizsgált évek alatt. Új termékek gyártása miatt, új gyártó csarnok, raktárépület, gépek kerültek aktiválásra. Befektetett eszközökön belüli részaránya pedig 85% feletti az egész időszak alatt. A vizsgált években a források közt a saját tőke és a kötelezettségek részaránya a legmagasabb. A saját tőke állománya évről évre növekszik. Ez a mérleg szerinti eredmény, majd 2016-tól az adózott eredmény eredménytartalékba helyezésétől emelkedett évről-évre. A vagyoni helyzet elemzése A vagyoni helyzete elemzésére szolgáló horizontális mutató, a befektetett eszközök fedezettsége „B” mutató, mely azt szemlélteti, hogy a vállalkozás a befektetett eszközeit milyen arányban finanszírozza saját és hosszú lejáratú külső forrásból. Látható, hogy 2013-ban értéke 100% felett van, majd 2014-ben lecsökken 100% alá. Kedvezőtlen változás. 2014 és 2018 között a hosszú lejáratú kötelezettségek, bár kis mértékben ugyan növekedtek, ennek ellenére a saját tőke a hosszú lejáratú kötelezettségekkel együtt sem tudta fedezni a befektetett eszközöket. Rövid lejáratú kötelezettségeket is be kellet vonni a befektetett eszközök finanszírozásába. Kedvező változás, hogy 2019-től értéke 100% feletti. Ez nagyobb részben a hosszú lejáratú kötelezettségek 19,63 %-os növekedése okozta, míg a befektetett eszközök növekedési üteme ettől kissé elmaradt, 5,65% volt 2018-as évről a 2019-es évre. Ezt követően a hosszú lejáratú kötelezettségek és a saját tőke együttesen nagyobb mértékben emelkedett, mint a befektetett eszközök, így a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek együttesen fedezik a befektetett eszközöket. Pénzügyi-, likviditási helyzet elemzése A likviditási helyzet elemzésénél a likviditási ráta értéke a 2014-es év kivételével minden évben 1 feletti. A vizsgált időszak alatt kis ingadozások láthatóak, de pozitívan értékelhető, hogy 2018-tól folyamatosan emelkedik az értéke. Ugyanezt a trendet tapasztalhatjuk a likviditási gyorsráta estében is, itt is 2018-tól folyamatosan emelkedik a mutató értéke. A nettó forgótőke értéke 2013-ban magas. 2014-ben értéke átmenetileg negatív. Bár a forgóeszközök értéke 2014-ben emelkedett az előző évhez képest, a rövid lejáratú kötelezettségek 858 332 Ezer Ft-tal, 117,29%-kal nőttek, míg a forgóeszközök kisebb arányú 6,74%-os, 918 87 Ezer Ft-os növekedést mutattak, ezért lett negatív az értéke. Ez arra utal, hogy a vállalat a befektetett eszközei egy részét rövid lejáratú kötelezettségekkel finanszírozza. Agresszív finanszírozási stratégia. Gyorsan növekvő vállalatokra jellemző. 2015-től az egész vizsgált időszak alatt pozitív az értéke. Magas pozitív értéke, pozitívan értékelhető, stabilitásra utal. Bár 2017-ben visszaesik, 2018-tól a teljes vizsgált időszak alatt emelkedik az értéke. 2021-re a forgó eszközökből 2 913 992eFt-ot (ez az összes forgóeszköz 48,22%-a) hosszú lejáratú forrásokkal finanszírozza. Konzervatív finanszírozási startégiára utal. Ez költségesebb finanszírozási forma, mivel a tartós források költségei magasabbak.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Számvitel Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | beszámoló, eredményelemzés, hatékonyság elemzése, jövedelmezőség elemzése, mérlegelemzés |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2023. Ápr. 21. 10:08 |
Utolsó módosítás: | 2023. Ápr. 21. 10:08 |
Actions (login required)
Tétel nézet |