A mesterséges intelligencia és az automatizáció hatásai a munkaerőpiacra

Palya Patrik (2022) A mesterséges intelligencia és az automatizáció hatásai a munkaerőpiacra. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Palya_Patrik_GPVZTY.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (814kB)
	PDF BA_O_Palya_Patrik.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (243kB)
	PDF szakdolgozat-biralat.docx.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (228kB)
	PDF BA_B_Palya_Patrik.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A mesterséges intelligencia és az automatizáció hatásai a munkaerőpiacra című szakdolgozatomat azokkal a hétköznapi példákkal kezdtem, hogy milyen mesterséges intelligenciákkal találkozunk nap mint nap akár tudatosan akár tudatlanul. Ahogyan egyre több szakirodalmat olvastam a témában, jobban tudatosult bennem, hogy rengeteg helyen körbevesz minket. Több példát tudtam volna írni a különböző területekről, és felhasználásairól, de nem állt szándékomban az összeset felsorolni, mert nem ez volt a célja a dolgozatomnak. Ha már célokról írok, több motivációm is volt a téma szélesebb körű elsajátítása érdekében. Alapvető motivációmat a munkám miatti automatizációs tapasztalat adta, és az, hogy jobban meg szerettem volna ismerni a mesterséges intelligencia területét. Azt gondolom, hogy ez egy jó alkalom volt, mivel sok időt tudtam a kedvelt témával foglalkozni. Szakdolgozatom bevezetésében, ahogy előbb említettem felsoroltam a hétköznapi példákat, és a személyes motivációmat. Ezek után a dolgozat egyik legfontosabb része következett, mikor felsoroltam az elemzéshez szükséges kérdéseket. Alapvetően ezekre a kérdésekre kerestem a választ: - Miként befolyásolja a mesterséges intelligencia és az automatizáció a hazai és külföldi országokat - Hogyan változik a munkaerőpiac iparág, kor, nem és iskolázottság alapján Vizsgálatom felépítésénél azt a szemléletmódot követtem, hogy az elemzés esetében is először országos szinten, majd az iparágat tanulmányozva egyre közelítve az emberre gyakorolt hatásokat mutassam be, mert próbáltam a makrogazdasági hatásoktól a mikrogazdasági hatások felé haladni. Továbbá azért nem csak makrogazdasági szempontból vizsgáltam a jelenséget, mert érdekesnek tartom, hogy miként illeszkedik a munkánkba vagy akár az életünkbe. A bevezetésben feltételeztem, hogy többféle kimenete lehet az elemzésemnek, vagyis az emberi munkaerő helyettesíthető lesz mesterséges intelligenciával. A másik lehetőség, hogy az Ipar 4.0 eszközei segíteni fogják az emberek munkáját, könnyebbé teszik a mindennapjainkat, nem helyettesíteni fogják az embereket, hanem inkább kiegészíteni. További feltételezéseim közé tartozott, hogy a mesterséges intelligencia bizonyos szektorokban nagy mértékű humán munkaerő csökkenést okoz, viszont más területen pont megnő a kereslet a munkaerőre. A bevezetés után áttértem a szakirodalmi áttekintésre. Kettő külön csoportban vizsgáltam az ipari forradalmakat mivel a harmadik és negyedik között realizáltam, hogy nincsen teljes koncesszus a szerzők között, ezért tisztáztam ezt a problémát, és negyedik ipari forradalomként hivatkoztam a szakdolgozatom hátralevő részében. Ezek után áttértem az ipar 4.0-ra, ahol szintén különbséget tettem az ipar 4.0 és a negyedik ipari forradalom definíciók között. Továbbá több forrásból tájékozódva bemutattam az eszközeit. Folytatásként az egyik eszközét ,vagyis a dolgok internetét külön is érdemesnek tartottam definiálásra, mivel rengeteg smart eszköz vesz minket körbe. Szó esett még egy további ipar 4.0 eszközről a Big Datáról, majd a szakdolgozatom egyik legfontosabb definícióját taglaltam, vagyis a mesterséges intelligenciát. Tanulmányozása során meglepett a tény, hogy mennyire sok értelmezése van, de én azt gondolom, hogy a dolgozatom szempontjából jól választottam. Stuart Russel és Peter Norvig értelmezését használtam, továbbá még Alan Turing tesztjét is kifejtettem. Dolgozatom addigi részében nagyrészt csak ipar 4.0 eszközöket, és definíciókat taglaltam, de definíciójuk megismerését fontosnak tartottam, hogy érdemben tudjam vizsgálni a hétköznapi felhasználásukat, és hatásaikat az életünkre. Így áttértem a harmadik fejezetre, vagyis tárgyalásra, ahol az ember és a gépek kapcsolatát vizsgáltam. Azért tartottam fontosnak egy külön fejezetet szentelni ennek a témának, mert úgy gondolom, hogy a robotizáció és a digitalizáció nagy szerepet játszik a gazdasági tevékenységekben. A Big Data esetében írtam a különböző csoportjairól, vagyis a felügyelt tanulásról, a felügyelet nélküli tanulásról és a megerősítéses tanulásról, külön-külön mindegyiket gyakorlati példákkal ellátva a jobb érthetőség miatt. A harmadik fejezetben, az addig még kevésbé taglalt, de a szakdolgozatom címében is szereplő automatizációról és kiegészítésként, gépi tanulásról és a robotizációról írtam, ezen technológiák jelenlétét vizsgáltam a mindennapjainkban és az emberek vonatkozásában. Pár szóban, az emberek és a gépek kapcsolatáról volt szó Fontosnak tartottam a robotok és a robotizáció bemutatását, mivel a mesterséges intelligencia egyik legismertebb eszközei. A robotok és a mesterséges intelligencia konvengerciója számos potenciális előnnyel szolgál a tudományok és az emberek számára is. Továbbá kitértem a kobotokra, vagyis a kollaboratív robotokra is. Egyre közeledtem a szakdolgozatom fő témájához, ebben az alfejezetben még általánosságban írtam a mesterséges intelligencia és a robotizáció alkalmazásának előnyeiről és hátrányairól. A teljesség igénye nélkül, alkalmazásuk számos előnnyel rendelkezik: rugalmasság, pontosság, gyorsaság az emberi munkaerőhöz képest. Ezért össze is hasonlítottam a humán munkaerővel a robotizációs megoldásokat. Egyik legnagyobb előnyként megemlíteném, hogy a robotizáció segítségével eltűnhet a monotonitás, a kevésbé kedvelt munkafolyamatok megszűnhetnek, mindazonáltal a vállalat szempontjából fontosabb feladatokkal foglalkozhat a munkavállaló. A kutatásom elvégzéséhez a releváns szakirodalmakat és kutatások másodelemzését válaszottam. Azért jelöltem ki ezt az elemzési módszert, mert így azt gondolom, hogy számomra fontos területeket végig tudom követni, és a kérdéseimre meg tudom találni a választ. Szakdolgozatomban olyan területeket fogok vizsgálni, amelyek feltárják a mesterséges intelligencia és az automatizáció okozta hatásokat. A harmadik fejezetben kitértem még egy alfejezetként az elemzésem előkészítéséhez a mesterséges intelligencia és a robotizáció iparra gyakorolt hatásaira. Ebben az alfejezetben bemutattam általánosságban a hatásokat, volt szó platform alapú üzleti modellekről, globális értékláncokról és gazdaságszervezési elvekről. Összefoglalóm maradék részében a munkaerőpiaci elemzésről fogok írni. Többféle kitettséggel foglalkoztam az elemzés során, vagyis a munkaerő leváltása, az automatizációs megoldások alkalmazása humán munkaerő helyett. A másik kitettség pedig a tudás avulása, ha a jövőben a munkavállaló tulajdonában nem lesz elég digitális ismeret, amivel alkalmazkodni tudna a modernizált munkakörülményekhez. Fontosnak tartottam leírni, hogy még nincs olyan átfogó elemzés, amivel teljes mértékben lehetne válaszolni a feltett kérdésekre, ezért több tanácsadó cég és kutató forrásából tájékozódtam a téma körbejárásához. A témához kapcsoló területeken kerestem forrásokat, mint például: technológiai munkanélküliség, automatizáció, vagy munkaerő-polarizáció, ami egy alapot adott a felvetett kérdéseim megválaszolására. Taglaltam három álláspontot a technológiák fejlődésével kapcsolatban, amik az optimista ,pesszimista és a polarizációs perspektíva volt. Azt a megállapítást tettem, hogy ezek a szempontok egyetértenek abban, hogy az automatizálás folyamata nem visszafordítható, a robotok és a mesterséges intelligencia szignifikáns módon átalakítja a munkaerőpiacot, továbbá a technológiai fejlődés nem csupán a munkahelyek mennyiségére, viszont az általános minőségére is hatással van. Bemutattam a Future Workplace kutatócég és az Oracle szoftvercég közös kutatását. Érdekesnek tartom megemlíteni, hogy a kutatás szerint a nemek közötti automatizációs hajlandóságról elmondható, hogy a férfiak (32%) pozitívabban állnak a mesterséges intelligenciához, mint a nők (23%), ez még fontos információ az elemzéssel kapcsolatban. Több fontos forrást használtam fel az elemzéshez. Például a PricewaterhouseCoopers, OECD, GVI, MGI kutatásokat használtam főként, különböző időszakokat is vizsgálva. Ahogy már írtam, elemeztem a mesterséges intelligencia és az automatizáció hatásait ország, iparág, kor, nem, iskolázottság és különböző variációjuk segítségével. A fontosabb elemzési eredmények közé tartozik, hogy 2020-as évek elején a nők magasabb számmal lesznek az automatizációnak kitéve, mivel az algoritmusok fejlődésével magasabb százalékban kerülnek modernizálásra az ügyintézői és az egyszerű irodai munkatevékenységek, viszont hosszú távon vizsgálva, vagyis 2030-ig, a férfiak potenciális automatizálási rátája nagyobb. Továbbá Magyarországon 40%-ban lehetséges az ipar automatizációja. Ez azt jelenti, hogy több mint 900 000 munka kerül magas automatizálási kockázat alá 2030-ra, ami nagyjából itthon 1 millió embert jelent a jelenlegi iparági felosztásban. A szakdolgozatom konklúziója közé tartozik az OECD résztvevő országok esetében az ipari automatizálás átlagosan mindössze 3%-kal veszélyeztetett 2020-as évek kezdetére, míg 2030-ra ez az szám majdnem 20%-ra nő, a a következő évtizedben pedig nem lesz elképzelhetetlen a 30%-os érték. A mesterséges intelligencia okozta automatizálási hullám eleinte a nőket érinti, míg a férfiak ezt a negatív hatást 2030-as évek közelében fogják érezni, azonban a legnagyobb kockázat az alacsony képzettségű férfiakra vonatkozik. Elemzésem egyik tapasztalata, hogy az automatizálást ne egy egységként próbáljam vizsgálni, hanem a tanácsadó cégek példájára külön időszakokra, mivel hatásaik így hatékonyabban megfigyelhetőek. Az első időszak napjainkban is tartó, elsősorban a rutinfeladatokat érinti főleg pénzügyi és infokommunikációs területen. A második szakaszban 2025-2030-ig az üzlettámogatási és döntéshozatali funkciók fognak változni, 2030-tól pedig a fizikai és a precíziós feladatokban is lesz változás. Az elemzésemben próbáltam legjobb tudásom szerint megtenni, és azokat a szempontokat figyelembe venni, amik alapján előrejelezhető lesz a mesterséges intelligencia jövője, és fejlődési irányai. Az elemzés után kitértem arra, hogy az emberek hogyan tudnak felkészülni a mesterséges intelligenciára, több szempontból is vizsgáltam a kérdéskört: állam, vállalatok és az egyén szintjén.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	automatizáció - automatizálás, big data, mesterséges intelligencia, munkaerőpiac, robotok
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 10:07
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 10:07

Actions (login required)

Tétel nézet