Jurca Bálint (2022) Korrupció észlelés a nagyvállalatok életében a szervezeti struktúrában betöltött szerepektől és szervezeti kultúrától függően. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Korrupció észlelés a nagyvállalatok életében a szervezeti struktúrában betöltött szerepektől és szervezeti kultúrától függően..pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_O_Jurca_bálint.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (254kB) |
|
PDF
Jurca Bálint.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (277kB) |
|
PDF
Magyari-Balázs-Bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
A kutatás középpontjában a korrupció áll, ami nagyon széles körben értelmezhető és nehéz pontosan megfogalmazni mi is a korrupció valójában. Moser Josef (2009) szerint a korrupció: „a megszerzett hatalommal vagy döntéshozatali jogkörrel (például egy hivatalnoké a kormányzatban, az üzleti életben vagy a politikában) való visszaélés magánérdekből (vagy személyes előnyszerzés céljából) a társadalom egészének kárára, más szavakkal a hatalmi helyzettel való visszaélés saját haszonszerzés érdekében.” Ezt a fogalmat tekintem a korrupció alapfogalmának szakdolgozatomban. A kutatási kérdés a következő: van e kapcsolat a hierarchiai struktúrában betöltött szerepek és a korrupció érzékelés között. Ezt tekintem szakdolgozatom hipotézisének és ezt próbáltam meg alátámasztani vagy megcáfolni a szakirodalmi kutatással és a COBRA kérdőíves kutatással. A korrupciós fogalmak és a hatályos büntetőjogi szabályozások bemutatása után rátérek a korrupció helyzetére hazánkban. Ennek legjobb szemléltetése a korrupció érzékelési indexen történhet meg, amit a Transparency International 1995 óta végez. Ez az index jól szemlélteti Magyarország helyzetét Európai uniós szinten, illetve, globális szinten is. Ahogy, az a kimutatásokból és ábrákból látható volt az unióban a második legrosszabb eredményt értük el és globális szinten olyan országokkal értünk el egyenlő pontszámot, mint Ghána és Szenegál. Az is jól szemléltethető, hogy az elmúlt 10 évben folyamatosan romlott a helyzet és több mint 10 pontot romlott az eredményünk a korrupció érzékelési indexen, amivel rekordot állítottunk fel. A szakirodalmi rész során bemutatásra kerültek azok a kutatásokat miszerint kapcsolatot lehet felfedezni a hierarchiában betöltött szerepek és a korrupció észlelésének megnövekedett mértéke között. Találtam olyan szakirodalmat, ami nem tartja szignifikánsnak a kapcsolatot a korrupció és a státusz között, azonban ezt nem említettem szakdolgozatomban, mert sokkal kisebb mintavételi aránnyal rendelkezett ez a kutatás, ezért nem tartottam mérvadónak. A kutatás következő eleme a szervezeti struktúra és a szervezeti kultúra elemeinek bemutatása és fogalmainak, jellemzőinek részletezése. Azokat szakirodalmi kutatásokban elemeztem. Későbbiekben annak érdekében, hogy kutatásomban majd összefüggési kapcsolatokat lehessen elemezni, bemutatásra került a Hofstede modell és 6 dimenziója. Számos kutatás vizsgálta a kulturális összefüggéseket és itt egyöntetűen arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy kapcsolatot lehet vonni a kulturális jellemzők és a korrupció szintjével összefüggésben. Bemutatásra került még a nemek közti korrupció érzékelés kapcsolata is. A szakdolgozatban a nemekre irányuló vizsgált kutatás kimutatta, hogy a férfiak inkább egyén orientáltak, mint a nők. A nők nagyobb eséllyel fognak segítőkész viselkedési formákat mutatni és szociális problémákon alapuló döntéseket hozni. Vannak olyan helyzetek, ahol a nők szigorúbban kezelik a korrupciót, nem nézik el azt olyan mértékben, mint a férfiak – ők hajlamosak, hogy azt feltételezik elnézik nekik azokat a tevékenységeket, amiket korrupt viselkedési formákkal végeztek el, annak reményében, hogy az nem volt akkora jelentőségű, hogy figyelembe vegyék – a nők számmal mérhetően kevesebb megvesztegetésben vesznek részt; azokban az országokban alacsonyabb a korrupció a munkaerő piacon és közigazgatásban, ahol magasabb a női részvétel. (Swamy and mtsai; 2001). Ezek a kutatások azt sugallják, hogy a nők kevésbé hajlamosak feladni a közjőt mintsem, hogy önös célokat érjenek el mások hátráltatásával. A szakdolgozatom utolsó felében kutatási eredmények elemzések után a következő megállapításokra juthatunk. Először a komplex vizsgálatot készítettem az elfogadó és cselekvő szemszögből is, hogy ki milyen arányban cselekedne hasonlóan, illetve ki mennyire tartja elfogadhatónak a cselekedeteket, amiket 9 szinten vizsgáltam (anyagi, időbeli járadéki, befolyási előnyszerzés; magán, üzleti, kormányzati szféra; egyszeri és rendszeres korrupció). Illetve 4 további szinten értelmeztem a kapott eredményeket a vállalati struktúrában betöltött szerepektől függően. (alkalmazott, középvezető, felsővezető és vállalkozó). Elemezve a válaszokat arra a következtetésre jutottam, hogy a korrupció észlelési szint egyenesen arányosan nő a vállalati struktúrában betöltött szerepekkel együtt. A felsővezetők sokkal valószínűbben fogadják el, illetve cselekednének hasonlóan a korrupciós szituációkban, mint az alkalmazottak. A kérdőív kulturális kérdéseire vonatkozó résszel is sikerült, hasonló eredményeket megállapítani. Eredményeiben az egyes kulturális jellemzők szignifikánsabb kapcsolatba hozhatóak a korrupció észlelési szinttel, mint mások. Továbbá, az ország vezetői szintjén vonható nagyobb mértékű szignifikanciában kapcsolat a kulturális jellemző és a korrupció érzékelésének mértéke között.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | hierarchia, korrupció, nagyvállalat, szervezeti kultúra, szervezeti struktúra |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2023. Ápr. 21. 10:06 |
Utolsó módosítás: | 2023. Ápr. 21. 10:06 |
Actions (login required)
Tétel nézet |