A családtámogatási rendszer hatása

Turi-Virágos Szilvia (2022) A családtámogatási rendszer hatása. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Turi-Virágos Szilvia_CFUTEL.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Turi-Virágos_Szilvia.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (242kB)
	PDF Turi-Virágos Szilvia szakdolgozat bírálat 2022.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (194kB)
	PDF SKM_C284e22121215300.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban a népességfogyás problémája a fejlett országok legtöbbjében diagnosztizálható, viszont Európa országaiban ölti a legnagyobb méreteket. Az Unió egyik országa sem éri el a reprodukciós szinthez szükséges 2,1-2,2 születési arányszámot. A manapság zajló társadalmi és demográfiai változások jelentős nyomás alatt tartják az európai országok többségét, köztük hazánk jóléti ellátórendszerét is. Az Európai uniónak nincs központosított családtámogatási rendszere. Az országok mind a saját lehetőségeiktől, kultúrájuktól függően alakították ki családpolitikájukat. A magyar rendszer a vele szemben támasztott követelményeknek csak egyre növekvő társadalmi költségek, közkiadások árán tud megfelelni. A Kopp Mária Intézet által megjelentetett tanulmány szerint a magyar és a francia családpolitika a legjobb, legkomplexebb. Magyarországon a teljes termékenységi arányszám 2011-es 1,27-es mélypontja után jelenleg 1,59-körüli értéket mutat, mely alapján Európa középmezőnyében foglalunk helyet. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy elegendő-e egy jól összeállított családtámogatási rendszer a gyermekvállalási kedv befolyásolásához. Továbbá kutatom, hogy melyek a gyermekvállalást befolyásoló tényezők alappillérei. A családtámogatás, mint a társadalmi életben megjelent fogalom egészen a 19. századig nyúlik vissza Magyarországon, amikoris az aggasztó demográfiai adatok és a folyamatossá váló népességcsökkenés megkövetelte a gyors intézkedések megtételét. Az első kezdeményezés a családi pótlék bevezetése volt az 1900-as évek elején, majd az 1995. évi személyi jövedelemadó és az 1997. évi társadalombiztosítási törvény megalkotása lehetővé tette a családsegítő juttatások kiterjesztését, valamint ezen családtámogatási formák szélesebb körben való juttatását. Lévén, hogy a jogszabályokat és a meghozott rendeleteket a folyamatos változás jellemzi, a társadalombiztosítás és adótörvények által szabályozott ellátások jelentős átalakuláson mentek keresztül, mígnem a napjainkban is érvényben lévő családi juttatási háló kialakításra került. Primer kutatásom egy saját szerkesztésű online kérdőív volt, mely a jelenlegi családtámogatással kapcsolatos legrelevánsabb kérdéseket tartalmazza. A kérdőívet 122, tizennyolc és negyvenéveskor közötti nő válaszai alapján elemeztem és bár tisztában vagyok azzal, hogy ez a szám nem reprezentatív, hiszen nem fedi le a magyar társadalmat, úgy vélem a kapott válaszok alapján sok figyelemre méltó összefüggés alakult ki. A kutatásaim és az adatgyűjtéseim során olyan információk birtokába jutottam, melynek segítségével relevánsan tudom vizsgálni, hogy a bemutatott szubvenciók mennyiben befolyásolják a magyar nők gyermekvállalási kedvét. 2010-óta számos bőkezű juttatást vezettek be a családtámogatási rendszeren belül a gyermekvállalás ösztönzéseképpen. Bár 12 év még nem elég idő teljes egészében megváltoztatni egy társadalom több tíz év alatt kialakult demográfiai trendjeit de a változás egyértelműen elkezdődött. A kormány nem burkolt szándéka a magyar közép- és afölötti réteg támogatása, hiszen az említett társadalmi réteg jelenti Magyarország gazdaságának húzóerejét. Ez egyrészt teljesen érthető. Más kontextusból nézve, ha a bérek eloszlását vizsgáljuk, a legtöbben a bérskála alján vannak. Tehát az átlagkeresettel rendelkezők és afölöttiek rétege nem túl vastag. Ahhoz túl kevesen vannak, hogy eltartsák a magyar gazdaságot. A minimálbér emelésével a bérek túlnyomó többsége összezsúfolódott a minimálbér környékén, így az övéké a legnagyobb társadalmi réteg. Ők viszont nem tudnak részesülni az „exkluzív támogatásokból”, mert nem felelnek meg a kritériumoknak. Tehát a legvastagabb társadalmi réteg, csak kis mértékben támogatott. Ezért ha a családtámogatási rendszer exkluzív szubvencióinak gyermekvállalást ösztönző funkciói a minimálbérrel rendelkezők számára is elérhetőek lennének, akkor érvényesülnének annak demográfiára gyakorolt pozitív hatásai teljes mértékben. Véleményem szerint a magyar családtámogatási rendszer széles eszköztárával sok esetben segítséget nyújt a családoknak, mellyel ténylegesen hozzájárul a közép- és afölötti réteg számára a gyermeknevelésből adódó terheik mérsékléséhez. Ennek ellenére a szubvenciók csak a döntésben segítenek, ha már valakiben eleve megvan a hajlandóság a gyermekvállalásra. Továbbá, ahogy említettem, az exkluzív támogatásokkal a társadalom nagy része nem is tud élni, mivel a feltételrendszer nem engedi, hogy hozzájussanak. Nekik csupán a CSED, GYED,GYES és a 2008 óta változatlan összegű családipótlék marad. Ahhoz viszont nem fér kétség, hogy ösztönzőerővel nem rendelkeznek. Egy előrelátható, stabil gazdasági helyzet minden réteg számára sokkal jobban befolyásolná a fertilitást, mint a jelenlegi családtámogatási rendszer.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	családi támogatások, családtámogatás, demográfia, gyermekvállalás, jóléti rendszer, születés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 10:06
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 10:06

Actions (login required)

Tétel nézet