Tudásmunkás kompetenciák pályakezdőknél egy nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat innovatív részlegének működésében

Eckert Bátor Bálint (2022) Tudásmunkás kompetenciák pályakezdőknél egy nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat innovatív részlegének működésében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Eckert_Bátor Bálint_UN8KEQ.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. December 13.. Download (1MB)
	PDF Titkositasi-kerelem-2020_EB.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (215kB)
	PDF BA_O_Eckert_Bátor Bálint.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. December 13.. Download (425kB)
	PDF szakdolgozat-biralat-es-javaslat_EB_signed.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (510kB)
	PDF SKM_C284e22123015180.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban egyre kiemelkedőbb fontosságú szerepük van a munka világában az úgynevezett „knowledge workereknek”. Ez köszönhető a folyamatos technológiai fejlődésnek és az egyre inkább tudás alapú társadalomnak. A gépek számos munka esetében felváltják az embereket ám a jövőben ezáltal még nagyobb szükség lesz a tudásmunkásokra, akik olyan feladatokat képesek elvégezni, amelyeket gépekkel, automatizált megoldásokkal nem lehet. Jelenleg a KPMG Hungária Kft-nél dolgozom, ahol tanácsadó és könyvvizsgáló tevékenységet is folytatnak, így számomra is aktuális ez a téma. Szakirodalmak közül kiemelendően felhasználtam Toffler (1980) és Fukuyama (2000) elméleteit, miszerint az emberi társadalom fejlődésének történetében a mezőgazdasági termelésen alapuló agrártársadalmat az ipari váltotta, amit pedig az információs társadalom kialakulása követett. Swartz (2004) elméletét a tudásgazdaságról, ami szerint a tudástőkére alapozó gazdaság, amely tisztában van a jövő kihívásaival és a kimerülőben lévő nyersanyagkészlet miatti alapanyagkímélő kényszerűséggel, így a tudást tekinti a legfontosabb tényezőnek a jövőformálásában. Valamint Campbell (2004) szerinti lényeges tudásmunkás komponenseket: az információszükséglet felismerése, az információ megtalálása és minőségének értékelése, az információ tárolása és visszakeresése, annak hatékony és etikus felhasználása valamint új információ, sőt új tudás létrehozása. Szakdolgozatomban választ keresek arra, hogy a világ egyik legismertebb tanácsadó és könyvvizsgáló nagyvállalatában dolgozó alkalmazottak egy, a vállalat könyvvizsgálói tevékenységében meghatározó feladatot végző innovatív részlegében tudásmunkásnak tekinthetők-e, illetve a tudásmunkás kompetenciák milyen mértékben jelennek meg a munkavégzésben a szervezet egyes szintjein. Kutatási kérdésem a következő: A felsőoktatásban tanulók és közelmúltban diplomázók kompetenciaprofilja milyen mértékben felel meg a tudásmunkássá válás követelményeinek, illetve teszi alkalmassá őket arra, hogy friss diplomásként, pályakezdőként a DAC-nél (Digital Audit Center) helyezkedjenek el Kutatásom legfőbb célja egy Magyarországon létrehozott, innovatív könnyvizsgálati részleg (melyben a tudás, az információ és ezek megszerzése, átadása kiemelten fontos) elvárásainak és a benne zajló munka elvégzéséhez szükséges kompetenciáknak az összehasonlítása az egyetemi hallgatók munkáltató iránti elvárásaival, valamint azzal, hogy megítélésük szerint összhangban vannak-e saját képességeik, készségeik a vállalat kritériumaival. A KPMG DAC-n belüli szükséges kompetenciák, elvárások feltérképezéséhez, úgy gondolom, sokkal bővebb és általánosabb képet tudok kapni, ha mélyinterjúk formájában kérdezem meg az ebben jártas, tapasztalt vezetőket, munkatársakat. Interjúm alanyául szolgált a DAC menedzser, aki korábban az audit osztályon is dolgozott, jelen volt a Digital Audit Center alakulásakor, az osztályon belül több munkakört is ismer, valamint részt vesz az újonnan jelentkezők kiválasztásában is. A másik interjúalanyom az osztály jelenlegi oktatója és minőségspecialista, aki korábban organizer-ként, vagyis csapatvezetőként dolgozott, irányítva a hozzá tartozó adatelemzőket. Hogy kutatásom eredményhez jusson szükséges volt a strukturált mélyinterjú módszert alkalmaznom. A kvantitatív kérdőíves kutatás formáját választottam célcsoportom, a hallgatók, valamint a friss diplomások igényeiknek, várakozásaiknak vizsgálatára. Az adatfelvételhez a hólabda módszert használtam, vagyis az általam ismert hallgatókat és friss diplomásokat kértem meg, terjesszék a kérdőíves felmérésemet, emellett az interneten kerestem alanyokat különféle egyetemi kérdőívkitöltő csoportokban egy közösségi média platformon. Kérdőívem 20 kérdésből állt. Mivel kérdőívemre érkező 111 válasz alul múlta várakozásaimat, a jövőben szeretném ugyanezen célcsoportból több személyhez eljuttatni kérdéseimet, kérdőívemet jövőbeni kutatásaimhoz alakítani. Javaslattételem, hogy a munkáltatónak a kiválasztási folyamat során nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a nyelvtudásra. Több, akár szakmai kérdést is feltenni angolul az állásinterjúk során. Mivel az ügyfelek között akadnak külföldi vállalatok is, amelyekkel nagy részben angolul zajlik a kommunikáció, előnyösebb a magasabb, főleg angol nyelvtudással rendelkezőket alkalmazni. Munkavállalóknak javasolt a kommunikációs készségek javítása, ugyanis a munkavégzés során minden nap interakcióba kerülhetnek velük azonos és magasabb pozícióban lévő személyekkel.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adatbevitel, adatfeldolgozás, információ, innováció, kommunikáció, tudás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 10:05
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 10:05

Actions (login required)

Tétel nézet