Szabó Szilárd Márk (2022) Az informatikai javításkezelés szerepe, működése és jövője banki környezetben. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
szakdolgozat_2022_glpx6l.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
Archive (ZIP)
Frissítési folyamatok.zip Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (470kB) |
|
PDF
módosított_temavazlat_glpx6l.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (169kB) |
|
PDF
szakdolgozati_osszefoglalas_glpx6l.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (201kB) |
|
PDF
szakdolgozat_biralat_es_javaslat_glpx6l.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (236kB) |
|
PDF
Szabó_Szilárd_Márk_glpx6l_szakdolgozat-biralat-es-javaslat_2020-szeptembertol.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (165kB) |
Absztrakt (kivonat)
A dolgozatomat a munkám során felügyelt javításkezelési folyamatok vizsgálatából írtam meg. Mindennapi példákat látva egyértelmű számomra, hogy a különböző folyamatoknak vannak olyan elemei, melyek elvégzése rengeteg értékes időt vesz el a szakemberektől, így nem jut elég idő a rendszerek folyamatos fejlesztésének kérdésére. Kutatásom alapjául azokat a javításkezelési folyamatokat vettem, melyek elvégzése nélkülözhetetlen a biztonsági megfelelés érdekében. A frissítések és csomagtelepítések szükségessége a technológia fejlődésével arányosan, folyamatosan nőni fog, hiszen a javítatlan sérülékenységeken keresztül történik az informatikai támadások túlnyomó többsége. Lényegében mire sikerül bevezetni egy frissítést, már ki van adva a következő. Egyre inkább szükségessé válik a folyamatok felgyorsítása, ami manuálisan már nem tartható. A probléma az, hogy a jelenlegi infrastruktúra nem minden esetben támogatja a folyamatok automatizálását, viszont a különböző folyamatok futási idejét, akár az egyes részfeladatok automatizálásával is lényegesen csökkenteni lehetne. A folyamatok automatizálásának lehetőségeit vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy a legtöbb esetben az automatikus frissítések szoftverileg biztosítva vannak, azonban a különböző tesztkörnyezetek kivételével úgy gondolom, hogy egyelőre túl nagy kockázattal jár az éles kiszolgálásban való bevezetésük, mivel kevésbé lehetne felügyelni a folyamatokat, és egy váratlan incidens következtében sokkal több idő lenne a visszaállás. Amíg a bank informatikai infrastruktúrája felhő alapúvá nem válik, több esetben egyáltalán nem lesz várható az automatikus frissítések bevezetése, viszont egyes monoton, ismétlődő folyamatokat különböző szkriptek segítségével is automatikussá lehet tenni. Több esetben is, addig nem lesz várható az automatikus frissítések bevezetése, amíg a bank informatikai rendszere felhő alapúvá nem válik. A folyamatok résztvevőinek vizsgálata során olyan problémákat is észrevettem, mint például a redundáns rendszerek, és a megfelelő kiberbiztonsági tudatosság hiánya, melyek megoldása egyáltalán nem lenne költséges, azonban minden érintett felhasználó közreműködésére szükség lenne, és ennek szervezése túl nagy kapacitást igényelne a csekély eredményekkel szemben. Összességében elmondható, hogy jelenleg a feladatok megfelelően el vannak látva és az automatizálás sok esetben inkább kényelmi megoldásként szolgálna a magas költségek ellenére. A következő pár évben a mesterséges intelligencia elterjedése, és ezáltal a költségeinek csökkenése hozhat megoldást a jelenleg még nem kivitelezhető automatizálási törekvések megoldására.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Gazdaságinformatika Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | bank informatikai rendszerei, információbiztonság, infrastruktúra, telepítés, üzemeltetés |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2023. Ápr. 21. 10:04 |
Utolsó módosítás: | 2023. Ápr. 21. 10:04 |
Actions (login required)
Tétel nézet |