Az orosz-ukrán háború főbb gazdasági következményei

Szántó Katalin (2022) Az orosz-ukrán háború főbb gazdasági következményei. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_IVQDNG_aláirt.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (112kB)
	PDF Szántó Katalin SZV Ábel István.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (290kB)
	PDF Szántó Katalin_Bírálati lap_MSC_NGY.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (325kB)
	PDF Szántai Katalin_Szakmai összegző kérdés_MSC_NGY.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (272kB)

Absztrakt (kivonat)

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Összefoglaló Az orosz-ukrán háború főbb gazdasági következményei című szakdolgozathoz Név: Szántó Katalin tagozat: levelező Szak: Számvitel szakirány: ellenőrzés, könyvvizsgálat 2022. év Az orosz-ukrán háború 2022. február 24-ei kitörése sokkolta a világot. Politikai és gazdasági vezetők többsége nem számított arra, hogy Európában „klasszikus” fegyveres konfliktus alakul ki a kontinens energia ellátásában fontos szerepet betöltő országok között. Az Európai Unió kőolaj felhasználásának 30%-a, míg földgáz fogyasztásának 40%-a Oroszországból származott a háború kitörése előtt. Az energiahordozók szállítása csővezetéken történt, amely merev infrastruktúrának számít. Ebből adódik, hogy az eladó és a vevők számára is nehéz új piacok elérése, így függőségi viszony alakult ki közöttük. Az egyes tagországok esetében különböző mértékű az orosz energiahordozók iránti függőség. Az energia ellátás biztosítása stratégia fontosságú modern világunkban. A fegyveres konfliktus az ellátás biztonságát veszélyezteti. Az Európai Unió csökkenteni kívánja az orosz energiahordozóktól való függőségét. Megalkották a RePowerEU tervet, amelyben rögzítették, hogy növelik az energia takarékosságot, a zöld energia termelést és diverzifikálják az energia ellátást. Az orosz energiahordozók kiváltása számos korlátba ütközik. Az Európai Unió az orosz földgázt LNG-vel kívánja kiváltani. A szükséges mennyiség visszagázosításához és fogadásához szükséges infrastruktúra jelenleg nem áll rendelkezésre. Új terminálok létrehozása 2-3 éves folyamat. Az energia takarékosság elérése érdekében bevezetendő egyes intézkedések társadalmi feszültségeket eredményezhetnek. Ezek közé tartozik az általány elszámolás megszűntetése és a progresszív díjszabás bevezetése. A zöld energia termelés növelése idő és pénz igényes feladat, vagyis érdemi eredmény nem várható tőle a 2022-2023-as téli időszakban. Ezért számos ország a szénbányáinak újra nyitása mellett döntött, amely szembe megy az EU zöld politikájával. Az orosz-ukrán háború hozzájárult az energia válság kialakulásához. A kőolaj világ piaci árára rövid távon gyakorolt hatást a fegyveres konfliktus kitörése, míg a földgázé jelenleg is gyorsan reagál a háborús eseményekre. Az energiahordozók világ piaci árának emelkedése hozzájárult az infláció emelkedéséhez. Ukrajna és Oroszország is jelentős gabona exportőrnek számít. A globálisan tapasztalható élelmiszer árak emelkedéséhez hozzájárult a háború miatt kialakult szállítási nehézség is. A gabona ellátási nehézségek egyes országokban éhínség kialakulásához vezethetnek. Az energia árak és az élelmiszer árak emelkedése beépült számos termék és szolgáltatás fogyasztói árába, így növelte a fogyasztói árindex értékét. Hazánkban historikusan magas inflációs értéket mutatott ki a KSH az általam vizsgált időszakban. Magyarországon mért inflációs értékek jelentős mértékben meghaladták az euroövezetben kimutatott adatokat. A növekedés alapját különböző indikátorok okozták. Az élelmiszer árak emelkedése hazánkban meredekebb volt, mint az euroövezetben. Kormányzati intézkedések miatt az energiahordozók világpiaci ára közvetlen módon csak kis mértékben befolyásolta a magyarországi fogyasztói árindex értékét, míg az euroövezetben ez is jelentősen emelte a mért adatokat. Véleményem szerint a historikusan magas inflációs érték kialakulásának számos oka volt, amely közül egyik az orosz-ukrán háború. A magas infláció a reáljövedelem csökkenését, a vásárlóerő hanyatlását okozhatja és visszafoghatja a beruházásokat. Az alapanyagok és az energia árak emelkedése miatt a vállalkozások kiadásai megnőnek, míg a fogyasztás csökkenése miatt bevételeik visszaesnek. Így jövedelmük lecsökken. Ennél súlyosabb a helyzet, ha energia vagy alapanyag hiány miatt teljesen vagy időszakosan be kell szüntetniük a termelést, és a szolgáltatás nyújtást. Ezen folyamat következménye lehet a magas munkanélküliség kialakulása is. Magas infláció, munkanélküliség és alacsony gazdasági növekedés együttes megjelenése stagflációt okozhat, amelynek kezelése nagyon nehéz feladat. Dolgozatom készítésekor szerencsére stagfláció nem tapasztalható, azonban ennek jövőbeni kialakulásához hozzájárulhat az orosz-ukrán háború és annak időbeli elhúzódása. Az Európai Unió és számos ország diplomáciai és politikai szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ezen intézkedések célja az volt, hogy megakadályozza, megnehezítse a háború finanszírozását. A jelenleg érvényben lévő szankciók közép távon súlyos gazdasági károkat okozhatnak az orosz gazdaságban. Elemzők szerint Oroszország GDP-je várhatóan 45-50%-kal csökkenhet 2022-ben. Ukrajna működését jelenleg a nyugati transzferek biztosítják, hatalmas gazdasági károkat szenvedett. Az Európai Unió tagállamai közül Németországot érintették leginkább a háború gazdasági következményei. Hazánk szoros gazdasági kapcsolatban áll az Európai Unió motorjának számító Németországgal. India és Kína a háború és a nemzetközi energiaválság haszonhúzója, mert a Oroszországtól a világpiaci ár alatt tudott energiahordozókat vásárolni. Összeségében elmondható, hogy az orosz-ukrán háború hozzájárult az energia válság és a gabona ellátási nehézségek kialakulásához, amelyek hatást gyakoroltak a globális gazdaságra. Dolgozatom lezárásakor még folyamatban van a fegyveres konfliktus, így annak kimenetele és gazdasági következményei is képlékenyek. Bízom abban, hogy a szomszédunkban zajló háború rövidesen lezárul és gazdasági következményei nem mélyülnek tovább.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ábrák, árindexek, energia, infláció, stagfláció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 10:04
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 10:04

Actions (login required)

Tétel nézet