Digitalizációs technikák vizsgálata a BGE PSZK számvitel mesterszak vonatkozásában

Kovács Flóra Rozália (2022) Digitalizációs technikák vizsgálata a BGE PSZK számvitel mesterszak vonatkozásában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Kovács Flóra_CU37CV_Szakdolgozat_final.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF osszefoglalo-sablon_CU37CV.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (191kB)
	PDF Kovacs_Flora_Rozalia_biralat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (730kB)
	PDF Kovács Flóra Rozália.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (342kB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban a digitalizáció a gazdasági fejlődésnek, a versenyképesség javításának, de mindennapi jólétünknek is legfontosabb hajtóereje. A tudásalapú társadalom létrejötte jelentheti azt a többletet, amely egy magasabb hozzáadott érték előállítását biztosíthatja a fokozódó versenyben. A tudásalapú társadalom kialakulásának egyik alappillére az oktatás, különös tekintettel a magas szintű felsőoktatásra. Dolgozatomban bemutatom a magyar felsőoktatási szektor nagyságát és szerkezetét, megvizsgálom milyen tényezők játszottak közre a finanszírozási rendszer változásához és a nagy átalakulási hullámhoz. Elemzem, hogyan járul hozzá a nemzetgazdaság versenyképesség növeléshez a felsőoktatás. Vázolom a felsőoktatásban a hallgatókért folyó verseny értékelésének nehézségeit. Kutatásomat a szűkebb pátriámban A BGE PSZK mesterképzési szakán végeztem , így a számviteli szakma bemutatását is megteszem röviden. A számviteli oktatásról megállapítható, hogy a globalizáció hatására az utóbbi évtizedekben jelentős változások történtek. A digitalizáció hatására a könnyen automatizálható, ismétlődő adminisztrációs feladatok végzése helyett az értékteremtő, elemző munka felé tolódott el a hangsúly a számvitelben és ezt kellett az oktatásnak is követni. Ez új tananyagok előállításának az igényét is jelentette. A változtatás igénye a másik oldalról is megfogalmazódott, mert megjelent egy új generáció is a hallgatók között, ők a „digitális bennszülöttek”, akik már egész más kompetenciákkal bírnak, mint elődeik és egész más kompetenciákra szeretnének szert tenni az egyetemen. Az oktatásuk is más módszereket követel, a digitális oktatás teljes tárházát be kell vetni velük szemben a tudás átadás hatékonyságának fokozása és a figyelem felkeltés és fenntartás érdekében. Óriási szakmai munka ez az oktatók számára, mégis ez eddig kevés figyelmet kapott és az ezt tárgyaló szakirodalom is elenyésző. A digitális oktatási módszerek bemutatása előtt röviden összefoglalom a digitalizáció elterjedésének történetét az élet minden területén, ami a 4. ipari forradalomig vezetett. Vázolom azokat az új digitális technológiákat, amelyek a minden napok és reményeim szerint, az oktatás részeivé is váltak. Ezek alapján mindenképp érdemes lenne megvizsgálni az oktatás és benne a digitális oktatás jelenlegi állapotát és az értékelések és következtetések levonása után meghatározni a fejlődés irányát. A kutatás tárgya tehát a digitalizáció hatásának vizsgálata a számviteli oktatásban a tárgyi, személyi és tartalmi feltételek elemzésén keresztül. A kutatás során arra kerestem a választ, hogy a számviteli felsőoktatási rendszer: • készen áll-e gyorsuló digitalizáció okozta kihívásra • rendelkezésre állnak-e digitális tananyagok, infrastruktúra • a digitális (online) oktatás alkalmas-e a számviteli ismeretek hatékony átadására • az oktatás szervezés mennyire veszi figyelembe a megváltozott igényeket (pl. team munka, online feladat kiadás és számonkérés, stb.) • képes-e a megszerzett tudás folyamatos karbantartására • Valamint, hogy mik a hallgatók motivációi és elvárásai • Mely kompetenciák (ismeret, képesség) fontosak a munkaerő-piaci esélyek javítása vonatkozásban A kutatási kérdések megválaszolásához két primer kutatási módszert is alkalmaztam, mivel a témát két szempontból szerettem volna vizsgálni az oktatói, vezetői oldalról, illetve a hallgatóság szemszögéből. Egyrészt interjút készítettem négy fővel az oktatói/vezetői oldalról. A hallgatóság véleményét pedig kérdőíves felmérés keretében vizsgáltam. A dolgozat egészét tekintve a következtetéseim az elfogadott hipotézisek mentén a következők: A Covid-19 járvány a digitális átállásra kényszerítette az intézményeket. Ennek hatására, illetve a már fenálló igények kielégítése céljából a BGE PSZK számvitel mesterszakos képzése 2020 óta teljeskörűen online zajlik. Ebben az új környezetben „nevelkedett” első generációk véleménye az, hogy a számviteli oktatás színvonala alapvetően magas, de a digitális technikák még nem tudnak teljes mértékben azonos hatékonyságot képviselni az oktatásban, mint a jelenléti forma. Ezen ellentét feloldására rövid távon a jelenléti és online oktatás kombinációja jelenthet megoldást. Hosszú távon pedig minél jobban törekedni kell a teljes digitális transzformációra az oktatásban is, hiszen már most is egyértelműen látszik, hogy erre van igénye a generációknak. Lényeges felsimerése emellett a dolgozatnak az, hogy az egész életen át tartó tanulás szemlélet elengedhetetlen a jövőbeli érvényesülés szempontjából.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	BGE, digitalizáció, digitális kompetencia, felsőoktatás, online oktatás, számvitel
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 10:03
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 10:03

Actions (login required)

Tétel nézet