Kárász Dóra (2022) Munkahelyi stresszorok különbségének vizsgálata szoftverfejlesztő és egyéb területen dolgozó munkavállalók körében. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Kárász_Dóra_LCJ1XV.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_O_Kárász_Dóra.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (155kB) |
|
PDF
biralat karasz dora.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (257kB) |
|
PDF
Szakdolgozat bírálat - Kárász Dóra.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (869kB) |
Absztrakt (kivonat)
Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy milyen különbségek vannak szoftverfejlesztő és nem-fejlesztő munkakörök között a munkahelyi stresszorokat tekintve. Azt szerettem volna megvizsgálni, hogy általánosságban melyik csoport kitettebb a munkahelyi pszichoszociális kockázatoknak, átlagban a megkérdezettek mennyire érzik erősnek a munkahelyi streszorokat, amelyekkel érintkezhetnek munkahelyükön. A saját kutatásom elvégzése előtt fontosnak tartottam bemutatni az elméleti hátteret, valamint a hasonló kutatások eredményeit is.Dolgozatom első felében ezért többek között kitértem a stressz, stresszorok fogalmának bemutatására, ismertettem Selye általános adaptációs szindrómáját és a Lazarus & Folkman által alkalmazott kognitív értékelési folyamatot. Az elméleti háttér bemutatásakor lényegesnek tartottam kitérni a stresszel való megküzdés részletezésére, annak adaptív és maladaptív módszereire. Ugyanakkor szintén ismertettem a tanult tehetetlenség és leleményesség fogalmát.Mivel a munkahelyi stresszel manapság már kifejezetten összefüggésbe hozható a kiégés fogalma, így erre a témakörre is kitértem. Munkáltatóként vagy HR szakemberként fontos, hogy a kiégés tüneteit a lehető leghamarabb felismerjük, hogy adott esetben segítséget tudjunk nyújtani. A továbbiakban még írtam a munkahelyi jóllétről Herzberg és Warr elméleteinek bemutatása mentén, valamint a szervezeti kultúra fontosságáról.Az elméleti részt lezáróan pedig ismertettem a munkahelyi stresszt, stresszorokat és azok csoportosítását. Ezzel összefüggésben továbbá bemutattam kutatásokat, azok eredményeit, melyek segítettek megfogalmazni a saját kutatásommal kapcsolatos feltételezéseket.Saját kutatásomat illetően, kvantitatív kutatást végeztem, tehát kérdőívet készítettem. Az összesített eredmények nem mutattak lényeges eltérést a két vizsgált csoport között. Érdemes azonban megvizsgálni a stresszorcsoportokat külön-külön, ugyanis egyes részeknél érdekes különbségek mutatkoztak meg, melyekre érdemes figyelni munkáltatóként, HR szakemberként a munkaerő megtartás érdekében.Szakdolgozati témám választásának egyik személyes oka, hogy mint emberi erőforrás menedzsment területével foglalkozó munkavállaló, vitathatatlan számomra, hogy az alkalmazottak mentális egészségének védelme, a munkahelyi stressz megfelelő kezelése nemcsak, hogy a munkáltató felelőssége és kötelessége, de a versenyelőny elérésének és megtartásának, a vállalat jövedelmezőségének egyik alapfeltétele is. A szoftverfejlesztő munkakör vizsgálata pedig azért került előtérbe számomra ebből a szempontból, mert jelenleg ezzel a tevékenységi körrel foglalkozik munkahelyem, valamint ez egy olyan munkakör, amiért hatalmas jelenleg a kereslet a munkaerő piacon.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | munkahely, munkahelyi stressz, stressz, stresszkezelés, stresszor, szoftverfejlesztés |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2023. Ápr. 21. 09:59 |
Utolsó módosítás: | 2023. Ápr. 21. 09:59 |
Actions (login required)
Tétel nézet |