A Balanced Scorecard kidolgozása és bemutatása egy KKV vállalatban, a Perscriptor Könyvelőirodában

Domján Dóra (2022) A Balanced Scorecard kidolgozása és bemutatása egy KKV vállalatban, a Perscriptor Könyvelőirodában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Domján_Dóra_UCMLZQ.pdf] PDF
Domján_Dóra_UCMLZQ.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. December 01..

Download (710kB)
[thumbnail of Titkosítási kérelem.pdf] PDF
Titkosítási kérelem.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (282kB)
[thumbnail of BA_O_Domján_Dóra.pdf] PDF
BA_O_Domján_Dóra.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. December 01..

Download (174kB)
[thumbnail of Domján Dóra - Külső konzulens értékelés.pdf] PDF
Domján Dóra - Külső konzulens értékelés.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (1MB)
[thumbnail of Domján Dóra_bírálat_Németh_Krisztina.pdf] PDF
Domján Dóra_bírálat_Németh_Krisztina.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (272kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom keretei között áttekintettem a controlling fejlődését a történelem során, egészen az Egyesül Állomok az ipari forradalom alatti kialakulásától az I. és II. világháború hatásukig, ahol is a vállalkozások mérete elkezdett növekedni, valamint diverzifikálttá és területileg széttagolttá váltak, ezzel is új fajta kihívásokat életre hívva. A controlling európai fejlődése az ’50-es években kezdődött meg, míg Magyarországon 1990-es években a rendszerváltást követően indult fejlődésnek. A controlling napjainkban is folyamatosan fejlődik és változik, ennek egyik mozgatórugója a globalizáció, míg a másik a digitalizáció. A globalizáció fokozza a versenyhelyzeteket, megváltoztatja a gazdasági feltételeket, a piaci lehetőségeket, valamint az információk és áruk mozgása kiterjedtebbé válik. Musinszki megfogalmazása szerint végső soron a gazdasági szereplőkön fog múlni, hogy milyenek lesznek a globalizáció hatásai. A digitalizáció hatása a controlling feladatok és eszközök meghatározásánál jelentős, mivel a különböző szoftverek és komplexebb vállalatirányítási rendszerek segítségével több lehetőség áll rendelkezésre a vállalkozások vizsgálatához és elemzéséhez. Kovácsa Brigitta 2019-es controlling értelmezése, a napjainkban is elfogadott nézett, szerint a controllingnak szakítania kell a hagyományos módszerekkel, hogy az egyre fokozódó verseny helyzetekkel, rövidülő innovációs ciklusokkal lépést tudjon tartani. Emiatt már a controlling folyamatok hatékonyságát is érdemes mérni, azoknak hatékonyságát folyamatosan javítani. A controlling számára napjainkban több vizsgálati eszköz is rendelkezésre áll. Ezek között szerepel a PESTEL és forgatókönyv elemzés, a SWOT elemzés, a BCG potfólió modell, a kilencmezős portfólió modell és a Balanced Scorecard. A BSC módszer kidolgozását Kaplan és Norton végezte 1990-es években. „A Balanced Scorecard egy olyan átfogó keretet nyújt a vezetőknek, amelynek segítségével a vállalat jövőképét és stratégiáját összehangolt teljesítménymutatószám-rendszerré bonthatjuk le. A vállalatok nagy része megfogalmazza küldetését, amely kommunikálja a vállalat alapvető értékeit az alkalmazottak felé. A küldetés a kulcsfontosságú elképzeléseket öleli fel, valamint azonosítja a célpiacokat és a fő termékeket. (Kaplan & Norton, 2000, p. 33)” Kutatásom során a Perscriptor Könyvelőirodában dolgoztam a ki a BSC módszert Kmeczó Tibor ügyvezető segítségével. A Niven által 2006-ban megfogalmazott BSC bevezetéséhez szükséges lépéseken haladtam végig. Majd Tiborral elemeztük a kidolgozott mutatószámokat a vállalkozás működésével és hatékonyságával kapcsolatban. Kezdeti hipotéziseim a következők voltak: A BSC segítséget nyújt a PK-nak jövedelmezőbbé és működésében hatékonyabbá válni, a BSC hosszú távon is segít biztosítani a jövedelmezőséget, Tibor célkitűzéseinek stabil alapot fog biztosítani a BSC. Hipotéziseim közül kettő már a kutatásom során beigazolódott. Azonban a második hipotézisem beigazolódása további vizsgálatokat kíván, mivel fél éves időtáv nem tekinthető elegendőnek. A BSC módszer segítségével Tibor olyan kérdésekkel is foglalkozott, amikre előtte nem fordított kellő figyelmet, utalva itt a felvételezési eljárásokra, a könyvelői csoportok munkamegosztására. A vállalkozás pénzügyi mutatói az elvártaknak megfelelő értékeket mutatták. Azonban már a vevői nézőpontnál számos fejlődési lehetőség bontakozott ki, köztük a riportolási határidők tartása, az ügyfél kérések teljesítések határideje. A működési folyamatok és a tanulási, fejlődési területeken a vállalkozásnak rengeteg javításra váró problémája akadt. A BSC segítségével ezek kiderültek és a megoldásukhoz szükséges intézkedések kezdetét vették, ennek köszönhetően várhatóan a jövőben is biztosított lesz a jövedelmezőség.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Könczöl Tamás
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Németh Krisztina
Belső
főiskolai docens; Számvitel Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: balanced scorecard, controller, controlling, controllingmódszer, stratégiai controlling
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2023. Ápr. 21. 09:57
Utolsó módosítás: 2023. Ápr. 21. 09:57

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet