Rubóczki-Bucsku Regina (2022) A szervezeti elköteleződést befolyásoló tényezők. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Rubóczki_Bucsku_Regina_Y44Q3I.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_O_Rubóczki_Bucsku_Regina_összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (205kB) |
|
PDF
szakdolgozat-biralat_GM Rubóczki_Bucsku_Regina.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (74kB) |
|
PDF
BA_B_Rubóczki_Bucsku_Regina.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
A mai vállalati környezetben egyre dinamikusabb üzleti kihívások hatékony szervezeti megoldásokat igényelnek. A vezetés akkor képes növelni a teljesítményt, ha megfelelően gazdálkodik az emberi erőforrásokkal, és növeli az alkalmazottak motivációját a szervezeti célok elérése érdekében. Ennek kulcsa az alkalmazotti elköteleződésben keresendő, melynek fejlesztése és az elégedettség javítása elsődleges célként kell meghatározni, amikor a vállalat legfontosabb működési kérdéseiben döntenek a vezetők. A dolgozat során bemutatásra kerülnek a legfontosabb definíciók és modellek. Meghatározásra kerülnek a lényeges elköteleződési típusok, ezen kívül ismertetésre kerül, hogy az egyéni motivációnak, elégedettségnek, valamint az attitűdnek milyen szerepe van a szervezeti elköteleződés kialakulásában. A szakdolgozatban megismerhetjük, hogy a szervezeti elköteleződést komponensei hogyan befolyásolják az egyén munkahelyi viselkedését. A primer kutatásom fő célja az volt, hogy megtaláljam azokat a legfontosabb komponenseket, amelyek elősegítik, hogy az egyénben kialakuljon a szervezeti elköteleződés. Ennek egyik indíttatása az volt, hogy azt gondolom egy vállalkozás sem működhet sikeresen elkötelezett dolgozók nélkül. A magyar vállalatok zöme működik alacsony elköteleződési szinttel rendelkező munkavállalókkal. Mindezeken túl napjainkban a munkaerőpiac folyamatosan küzd a humánerőforrás hiányával és a vállalatok is szenvednek a fluktuáció visszaszorításával, hiszen az újabb munkaerő toborzása és betanítása mind nagy költségeket jelentenek a vállalatok számára. Ennek okán jövedelmezőbb befektetésnek mutatkozik hosszútávon, ha a szervezet elkötelezett munkavállalókkal rendelkezik. A sokaságra jellemző volt, hogy nagyrészt a szakmai elköteleződésük tartja a lejelenlegi munkahelyén. Ezen elköteleződési típus hasonló előnyökkel jár, mint az affektív elköteleződés, hiszen az egyén mindent megfok tenni, hogy a szakmai feladatait a tőletelhető legjobb módon végezze el. Azonban nagy különbség a két elköteleződési típus között, hogy míg az affektív kapcsán hosszútávon a szervezetnél maradásban gondolkodik a dolgozó, addig a szakmai elköteleződés nem a szervezetnek szól, így bármely más szervezetnél szívesen dolgozna, amelyik egy kicsit is többet nyújt a jelenleginél. Az interjú alkalmával valós képet kaptam arról, hogy a célsokaságra legkevésbé a normatív és a tudatos elköteleződés ismérvei figyelhetők meg. A konklúzió, amelyek megfogalmazódott bennem leginkább arra irányul, hogy a vállalat vezetőségének hosszútávon érdemes törekvéseket tenni annak irányába, hogy minél inkább érzelmileg köteleződjenek el a dolgozókat a szervezet iránt. A dolgozók szervezeti elköteleződésének kialakulásában nagy szerepet játszik az, hogy az egyén hogyan érzi magát a szervezetnél, hogyan éli meg a mindennapokat, milyen visszajelzéseket kap a vezetőségtől. Ha az egyén kellemes szociális környezetben, megfelelő munkakörnyezettel és folyamatos visszacsatolással rendelkezik a munkája során az elégedettséggel fogja eltölteni. A primer kutatás során megállapításra került, hogy a megkérdezettek szerint a megbecsülés tényezője, amely leginkább befolyásolja az elköteleződési szintet, azonban mégis ez a komponens, amelyet kevésbé kap meg a munkavállaló. Következésképp tehát lényeges kinyilvánítani a vezetői elégedettséget, valamint megbecsülést szóban és anyagilag is. Mindezeken túl érdemes nem csak érzelmi alapon kialakítani a szervezeti elköteleződést. A lojalitás szintjét befolyásolhatja a rendszeres csapatépítő programok szervezése, tréningek és továbbképzések is. A magas elköteleződési szint kialakításának kulcsát én abban látom, hogy elsősorban törekedni kell a magas affektív kötődés kialakítására, de mindezen túl a többi elköteleződési típus esetében is egy minimális szintet szükséges kialakítani.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | attitűd (tartós beállítódás; értékelő viszonyulás), elkötelezettség, interjú, motiváció, vállalati menedzsment |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2023. Ápr. 21. 09:54 |
Utolsó módosítás: | 2023. Ápr. 21. 09:54 |
Actions (login required)
Tétel nézet |