Rácz Tamás (2022) Morális és etikai elkötelezettség fontossága egy menedzser számára. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Morális és etikai elkötelezettség fontossága egy menedzser számára CRC7OE.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
Morális és etikai elkötelezettség fontossága egy menedzser számára összefoglalas.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (154kB) |
|
PDF
Rácz Tamás értékelés_20221208_0001.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (2MB) |
|
PDF
Rácz Tamás RG szakdolgozat-biralat_2022.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (239kB) |
Absztrakt (kivonat)
A szakdolgozatom során azt a kérdést igyekeztem feszegetni, hogy vajon a hatalom-e az, ami végső soron korrumpálja az egyént és annak viselkedését, vagy pedig az már eleve korrupt volt és a hatalom felerősítette ezt a tulajdonságát. Tovább bontva ezt a kérdést megjelent előttem a moralitás és az erkölcs fontossága, ezek olyan tulajdonságok, amelyek valóban hasznosak lehetnek abban, hogy megértsük miért cselekszik az egyén korrupt módon. Ezeket kibontva fontosnak ítéltem összekapcsolni az eredményeimet és az újonnan elsajátított tudást a menedzserek és üzleti vezetők tevékenységével. Azt vizsgáltam, hogy lehet-e egy korrupt környezetben, korrupt eszközök nélkül tevékenykedni és ha igen, akkor milyen lehetőségek adottak ehhez. Maga a vizsgálódásom eredményét és szélességét nem éreztem teljesnek, így mindenképpen beiktattam egy üzleti etikai kritikát. Ennek oka, hogy amikor vizsgáltam a moralitás és erkölcs fogalmait és meghatározásait sok esetben két szélsőséggel találkoztam. Az egyik esetben teljesen elvetették ezeknek a fontosságát és létjogosultságát, a másik esetben pedig idealizálni kezdték a morális és erkölcsös viselkedésformát. Mint kiderült, mindkettő egy hibás követendő útnak bizonyul, legfőképpen akkor, ha üzleti szempontból vizsgáljuk. A célja egy üzleti vezetőnek, hogy az üzleti etikát pragmatikusan tudja gyakorolni. Egy ilyen rendszerben nem szabad egyik felé sem elfogultan ragaszkodni vagy pedig túlzottan függeni.Sőt ezzel már arra is kitértem, hogy nagy hibát követ el az az üzleti vezető, aki teljesen elkülöníti az üzleti életet a mindennapi élettől. Ha ezt megteszi, akkor nem csak saját magát, de a munkavállalóit is olyan szituációkba keverheti, ahol fellép az a kettőség, hogy döntéshozatal során nem tudnak a saját identitásuk és gondolatiságuknak megfelelően választani, ami végül pszichésen is megterhelő lehet. Tehát a szélsőségek kihagyásával és önazonosságnak megfelelően kell tudni cselekedni az üzleti életben. Ezzel pedig elérheti mindazt a vállalat és annak vezetése, hogy nem fogja az érdekeket és a profitokat az emberek elé helyzeni, mivel ez egy hibás magatartás, valamint nem fogja ezeknek az embereknek a munkahelyét tönkre tenni, egy túlzottan idealista morális vagy erkölcsi nézet miatt.Összességében a kutatásokat és a különböző szakirodalmak feldolgozásával egy sokkal összetettebb képet kaptunk arról, hogy miért fontos az erkölcs és a moralitás az erkölcsi életben és hogy miképpen tehetik ezek az erények rezisztensé az egyént a korrupcióval szemben, ha az komoly hatalmi – legyen az gazdasági vagy politikai - pozícióba kerül. Azt pedig nem szabad elhinnünk, hogy létezik egy korrupció mentes világ, mert akkor bele esünk az idealizmus csapdájába, de nem is szabad emiatt minden szempontból teret engedni a korrupciónak és hagyni burjánzani azt.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | bizalom, gazdasági vezető, korrupció, morálfilozófia, üzleti etika |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2023. Ápr. 21. 09:53 |
Utolsó módosítás: | 2023. Ápr. 21. 09:53 |
Actions (login required)
Tétel nézet |