Az Európai Uniós források szerepe a magyar gazdaságban - A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program hatékonysága

Berczely Balázs (2022) Az Európai Uniós források szerepe a magyar gazdaságban - A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program hatékonysága. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Berczely_Balázs_MSC_PÜ_Az Európai Uniós források szerepe a magyar gazdaságban.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Berczely_Balázs_MSC_PÜ_Nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (13kB)
	PDF Berczely_Balázs_MSC_PÜ_Összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (212kB)
	PDF Berczely_Balázs_értékelés.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (674kB)
	PDF Berczeli Balázs_Bírálati lap_MSC_NGY.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (376kB)
	PDF Berczely Balázs_Szakmai összegző kérdés_Bírálati lap_MSC_NGY.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (161kB)

Absztrakt (kivonat)

Az Európai Uniós tagságunkból származó jogok és kötelezettségek megítélése során nem lehet figyelmen kívül hagyni a tagság egyik (ha nem a legnagyobb) pozitívumát, az uniós forrásokban való részesülés lehetőségét. A tagállamok eltérő mértékben járulnak hozzá az Unió közös költségvetéséhez, és abból eltérő mértékben kapnak támogatási forrásokat. A támogatási forrásokat ugyanakkor a tagországok – az Unió által meghatározott tematikus célkitűzéseknek megfelelően – különböző területeken használhatják fel, ami így könnyen eltérő hatékonyságú erőforrás-felhasználáshoz vezethet. Dolgozatomban ezen források magyar gazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálatát tűztem ki célul, melyet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program eredményeinek értékelésével végeztem. Ehhez először az Unió költségvetési rendszerét tartottam szükségesnek bemutatni, annak jogi alapjait, szerkezetét (bevételi és kiadási oldal) és a tagállamok életében betöltött funkcióját. Különösen fontos az Európa 2020, mint az Európai Unió foglalkoztatási és növekedési stratégiájának áttekintése, valamint az Unió 2014-2020-as időszakra vonatkozó tematikus céljainak felsorolása. Ezt követően igyekeztem megtalálni az Unió és Magyarország költségvetési rendszerének kapcsolódási pontjait, majd rátértem a hazai programozási időszak stratégiai tervére, a Széchenyi 2020-ra, ami az Unió által megfogalmazott közös értékeket és célkitűzéseket tagállami szintre helyezi. Fontos információ, hogy Magyarország csatlakozása óta nettó kedvezményezett tagállamnak minősül, a támogatási források összege mindegyik időszakban jócskán meghaladja a költségvetéshez való hozzájárulás mértékét. A Széchenyi 2020 összesen tíz darab operatív programot foglal magában. Ezek az operatív programok az uniós tematikus célok szerint kerültek létrehozásra. A legnagyobb volumenű operatív program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), ami a forrásallokációjának mértékére, és a prioritási tengelyek jellegére tekintettel szinte az egész magyar gazdaságot átszövi. Ebből adódóan megalapozottnak véltem az uniós források magyar gazdaságra gyakorolt hatásait a GINOP keretein belül lebonyolított – elsősorban a kkv-k versenyképességét célzó, a kutatás-fejlesztési és innovációs jellegű, illetve a foglalkoztatásra hatást gyakorló – projektek eredményein keresztül megvizsgálni, majd a kapott eredményeket a fejezet végén röviden összegeztem. A következtetések levonását követően indokoltnak tartottam külön részt szentelni a 2022-es év egyik aktualitásának, a jogállamisági eljárásnak, ami az uniós költségvetési rendszer és a támogatási források védelmének jegyében került létrehozásra, így a témával szoros kapcsolatban áll. Ebben a részben bemutattam a jogállamisági mechanizmus működését, a Magyarországgal szemben indított eljárás hátterét, alapját, részleteit, a dolgozat írásakor zajló eseményeket (híreket, sajtótájékoztatókat, stb.), felvázoltam a várható folyamatokat, illetve személyes véleményt fogalmaztam meg azzal kapcsolatban, hogy milyen eredménnyel zárulhat az eljárás. A fejezetben részletezettekre tekintettel a dolgozatban vizsgált kérdés új megközelítésbe került, hiszen láthatóvá vált, hogy az Unió döntéshozó szervei nem értenek egyet a Magyarországnak utalt források felhasználásának körülményeivel, továbbá több esetben korrupció gyanúja merült fel, amik így az uniós pénzek érvényesülésének hatékonyságára is rányomhatják a bélyeget. Dolgozatom zárásaként értékeltem az eredményeket, majd – a GINOP eredményeinek és a jogállamisági eljárás eddigi tapasztalatainak tudatában – arra a következtetésre jutottam, hogy az uniós források a magyar gazdaságra általánosságban pozitív hatást gyakoroltak, ugyanakkor azok nem hatékonyan kerültek felhasználásra.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	EU, EU támogatások, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, hatékonyság, jogállamiság, költségvetés, magyar gazdaság
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 09:52
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 09:52

Actions (login required)

Tétel nézet