A Getting Things Done módszertan alkalmazásának hatása a magyar KKV szektorban dolgozó munkavállalók jóllétére

Nagy Dóra Felícia (2022) A Getting Things Done módszertan alkalmazásának hatása a magyar KKV szektorban dolgozó munkavállalók jóllétére. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Nagy_Dóra_Felícia_OY2QM2.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Nagy_Dóra_Felícia.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (244kB)
	PDF BA_B_Nagy_Dóra_Felícia.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (252kB)
	PDF Nagy Dóra Felícia.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (197kB)

Absztrakt (kivonat)

A munkavégzés rendszere napjainkra jelentős mértékű átalakuláson ment keresztül és semmi nem garantálja, hogy a folyamatos átalakulás tendenciája alábbhagyna a jövőben. Mivel életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, természetes, hogy a munkavállalás körülményeinek átalakulásával párhuzamos életmódunk is változásokon esik keresztül. Sokak számára egyre jelentősebb a fizikai és mentális egészség megőrzésének szerepe, amely érdekében törekvéseket is tesznek. Mivel a munkavégzés átalakulása a digitális eszközök használatának fokozott mértékét teszi szükségessé, a feldolgozandó információ mennyiségének nagymértékű növekedése különösen fontossá teszi a munkavégzés folyamatának optimalizálását. A témakör kiválasztásában természetesen személyes indíttatásom is közrejátszik, hiszen az említett átalakulások közvetlen környezetem és jómagam mindennapjaira is hatást gyakorolnak. Mivel a hazai vállalkozások eredményessége elengedhetetlen a hazai gazdasági és társadalmi folyamatok pozitív tendenciáinak kialakítása szempontjából, létfontosságú figyelmet szentelnünk az azt befolyásoló tényezők megismerésére és fejlesztési lehetőségeinek felfedezésére. Kutatásom fő célja ennek értelmében egy olyan módszertan és eszközrendszer azonosítása, amely képes lehet hozzájárulni a magyar KKV szektorban dolgozó munkavállalók jóllét szintjének emeléséhez, ezáltal támogatva a hazai vállalkozások eredményességét. Fő kutatási kérdésfeltevésem az említett fejlődési lehetőségek alaposabb megismerése érdekében, hogy a Getting Things Done módszertanon alapuló eszközök használatának hatására hogyan alakul a szubjektív jóllét élmény a munkavállalók körében. A szakirodalmi háttér áttekintése során az információs túlterhelés fogalma és negatív hatásai, a GTD módszertan és a használatára alkalmas MiniCRM rendszer bemutatása, a pszichológiai tőke koncepciója, a munkavállalói jóllét fogalma, valamint ezek összefüggései élveztek kiemelt figyelmet. A GTD módszertan kapcsán fellelhető szakirodalmi háttér szerénysége, valamint a munkavállalói jóllét szubjektivitása kvalitatív kutatási módszertan alkalmazását tette indokolttá. Az általam végzett kvalitatív kutatás pozitivista megközelítésű, célja elsősorban olyan minták azonosítása, melyek jövőbeni kutatás lebonyolítása esetén kvantifikálhatóak. Az interjúkérdések megfogalmazását Kádi és mtsai (2021) pszichológiai tőke kérdőíve, valamint Berkman (1971a, 1971b) és Goldberg (1982) mérési eszközei inspirálták. Az interjúalanyok kiválasztása során kulcsfontosságú szerepet játszott a vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók létszáma (3-15 fő), a GTD módszertan használatára alkalmas eszközrendszer (MiniCRM) bevezetésének időpontja (minimum 6 hónap), valamint a módszertan használatának mértéke (napi rendszeresség). Az interjúalanyok 25-45 év közötti munkavállalók, akik a képviselt vállalkozásnál töltött 1-5 éves tapasztalattal rendelkeznek felsővezetői, vezetői és alkalmazotti pozíciókat betöltve. A kvalitatív kutatás eredményei megerősítik a GTD módszertan és a pszichológiai tőke összefüggéseit, validálják a GTD módszertanra épülő MiniCRM rendszert, valamint azonosítják a GTD módszertan és a munkavállalói jóllét emelése közötti mintázatokat. Ez utóbbi kapcsán a szükséges információk rendelkezésre állása, a folyamatok és feladatvégzés átláthatósága, a munkatársak közötti kooperáció és bizalom, valamint a munkavégzés során megélt sikerélmény és megbecsülés bizonyult jelentősnek. A kutatás elsődleges korlátja, hogy a GTD módszertan kapcsán rendelkezésre álló szakirodalmi háttér szerénysége által alkalmazott széleskörű fókusz korlátozza az eredmények mélységét, valamint a kvalitatív kutatás jellege kizárja az általánosíthatóság lehetőségét. Ennek értelmében további kutatási irány lehet a felfedezett tényezők befolyási mértékének megismerése (kvantitatív kutatás), valamint a munkavállalók jóllét szintjének longitudinális összehasonlítása a GTD módszertan alkalmazása előtt és utáni időszakban. További kutatási irányt jelenthet ezeken túl a módszertan használatára alkalmas eszközökkel kapcsolatos oktatások hatása a módszertan hatékonyságának mértékére és a munkavállalók jóllétére.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Feladatmenedzsment, GTD módszertan, Információ menedzsment, munkavállalói jóllét, Stresszcsökkentés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 09:52
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 09:52

Actions (login required)

Tétel nézet