A lízing számvitelének bemutatása a Wizz Air példáján keresztül

Salgó Gábor Máté (2022) A lízing számvitelének bemutatása a Wizz Air példáján keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Salgó_Gábor_A lízing számvitelének bemutatása a Wizz Air példáján keresztül.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (717kB)
	PDF BA_O_Salgó_Gábor.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (166kB)
	PDF Salgó Gábor.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (183kB)
	PDF Szakdolgozat bírálat_Salgó Gábor Máté_Szeder Ágnes.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (275kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom során a lízing számvitelével foglalkoztam, azon belül is a magyar számvitel és az IFRS szerinti előírások bemutatásával. A témát gyakorlati szempontból is vizsgáltam, egy nemzetközi vállalatcsoport, a Wizz Air hazai és IFRS alapú konszolidált beszámolójának elemzésével, illetve az alkalmazott számviteli információs rendszer sajátosságait, annak működését is bemutattam. Végül egy esettanulmány keretében vezettem le a lízingek számviteli elszámolását, mind a hazai, mind az IFRS 16 szabályai szerint. A szakdolgozatban kezdésként általános szempontból mutattam be a lízinget, a lízing fogalmával foglalkoztam, illetve a lízing történeti bemutatását tűztem ki célul. A lízing globális történelmét tekintve taglaltam fejlődésének három szakaszát, amelyek mindegyike a mai lízing fontos jellegzetességeit hordozta magában. Magyarországi megjelenését tekintve megállapítottam, a lízing kialakulását elsődlegesen a jogalkotói szándék és döntések hívták életre, elterjedését döntő módon befolyásolták az adójogi szabályok kedvező vagy akár adott esetben hátrányos változásai. A következő fejezetben a lízingeket érintő magyar jogszabályi hátterét mutattam be, az aktuális vonatkozó törvények ismertetésével. A továbbiakban szót ejtettem a lízing konstrukciójának különféle előnyeire és hátrányairól. A lízing típusainak csoportosításával is foglalkoztam, ezzel párhuzamosan részletesen bemutattam az egyes fajtákat. Ezen belül többek között szó volt a visszlízingről, az allízingről, a szállítói lízingről, illetve a zárt végű és nyílt végű lízingügyletek megkülönböztetéséről. A dolgozat egyik fő részeként a számviteli törvény szerinti elszámolásokkal foglalkoztam. Bemutattam a pénzügyi lízing különböző típusainak számviteli elszámolását, valamint az ezekhez kapcsolódó eseteket, elszámolási feladatokat is részleteztem. Emellett még az operatív lízingnek témakörét is taglaltam a vonatkozó elszámolásokkal együtt. Továbbá kiemeltem az operatív lízing magyar számvitel szerinti mérlegen kívüli kimutatását, ennek előnyeit a lízingbevevő szempontjából. A dolgozat következő fejezetében témám másik kiemelt részével, az IFRS szerinti szabályokkal foglalkoztam. Elsőként az 2019-től hatályos IFRS 16 Lízingek standard hátterét mutattam be. Ennek keretében a standard kialakulásának folyamatáról is szót ejtetettem. Kiemeltem az IFRS 16 által megjelenő fő változtatást is, miszerint az új standard a korábbival szemben már nem alkalmazza a pénzügyi és operatív lízingek megkülönböztetését. Ezt követően a lízing standard egyik legfontosabb elemével, a lízingek beazonosításával foglalkoztam. Ennek során részletesen tárgyaltam a lízing minősítés feltételeit, megvizsgálva a beazonosítás fő kérdéseit a szerződésekben: tartalmaz-e azonosított mögöttes eszközt, a lízingbevevő jogosult-e a hasznok szedésére, illetve rendelkezik-e joggal használatának irányítására. Bemutattam a standard által biztosított különböző megjelenítésre vonatkozó kivételeket, tehát mikor kis értékű vagy rövid távú a lízing. Továbbá egy példán keresztül vezettem le a lízingdíjak komponensekre való allokálásnak módszerét az IFRS 16 szerint. A fejezet második felében a standard által megfogalmazott elszámolási szabályokat mutattam be. Először is a használati jog eszköz fogalmát említettem meg, ennek bekerülési értékét is meghatároztam, valamint a követő értékelés szabályait is bemutattam. A lízingkötelezettség tartalmi elemeit, fontos kapcsolódó fogalmait (a szerződés futamidejének meghatározása, a lízingdíj tartalma, a diszkontáláshoz használt kamatláb megállapítása) is felsoroltam, ezzel párhuzamosan az idetartozó szabályokat is ismertettem. Külön foglalkoztam az egyéb lízingek elszámolásával, ezen belül a visszlízing és az allízing sajátosságaival. A fejezet végén a kiegészítő megjegyzések a lízingek témakörét érintő a standard által előírt információtartalma is bemutatásra került. A két számviteli rendszer szabályainak ismertetéséből kitűnik a két szabályozás közti alapvető szemléletbeli különbség. Egyrészt a magyar jogszabályi háttér elsősorban a számviteli elszámolás előírásaira, illetve a téma adózási kérdéseinek rendezésére koncentrál. Ezzel szemben a Lízingek standard inkább azt tekinti céljának, hogy meghatározza, milyen kritériumok esetén minősül lízingnek vagy lízinget tartalmazó szerződésnek az ügylet. Emellett fontos kérdésként kezeli még a lízingelt eszköz, illetve a kapcsolódó kötelezettség értékének megállapítását a bekerüléskor és a futamidő alatt. Az elméleti háttér ismertetése után dolgozatom utolsó fejezeteiben gyakorlati megközelítésből is vizsgáltam a lízing számvitelének témáját. Az fejezet első részében a Wizz Air Hungary és a Wizz Air Holdings Plc. előző két üzleti évének beszámolói alapján mutattam be a lízing megjelenését és jelentőségét a társaság számviteli elszámolásaiban. Elsőként a hazai beszámoló által nyújtott információ alapján vizsgáltam a lízingek megjelenését. Ezután pedig a konszolidált kimutatások, illetve annak kiegészítő megjegyzései alapján elemeztem a lízingeket érintő elszámolásokat és alkalmazott szabályokat. Ezen kívül a Wizz Air tevékenysége során alkalmazott speciális lízingügyleteket és elszámolásukat is megemlítettem. A fejezet további részében a Wizz Air lízingekkel kapcsolatos számviteli információs rendszerét mutattam be. Ennek keretében először ismertettem a rendszer alkalmazásának fő okait, ezen belül a lízingszerződések és gépek nagy számát, valamint a folyamatos változásokat, növekedést. Bemutattam még az számviteli rendszer funkcióit, hogyan támogatja a különböző tevékenységeket az információk feldolgozásával. Továbbá a rendszer működését vizsgáltam, hogyan kezeli a lízingeket és állítja elő a kapcsolódó könyveléseket a rendelkezésre álló adatok alapján. Végül az utolsó fejezetben egy általam készített esettanulmány alapján mutattam be a lízingeket érintő számviteli elszámolásokat. A példában a témának megfelelően egy repülőgép lízingjére vonatkozó esettel prezentáltam a szerződésekben előforduló lehetőségeket és elszámolásukat a magyar számvitel és az IFRS 16 előírásai alapján egyaránt levezetve. A két megoldásból jól látható a két számviteli rendszer közti alapvető eltérések, illetve az eltérő szabályokból eredő különböző elszámolások.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	IFRS, lízing, nemzetközi számvitel, operatív lízing, pénzügyi lízing, pénzügyi számvitel, számviteli információs rendszer
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 09:52
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 09:52

Actions (login required)

Tétel nézet