A magyar oktatási rendszer működési sajátosságai, előnyei, hátrányai és nemzetközi szinten történő összevetése

Bakos Boglárka (2022) A magyar oktatási rendszer működési sajátosságai, előnyei, hátrányai és nemzetközi szinten történő összevetése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Bakos_Boglárka_H0UEP4.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Bakos_Boglárka.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (159kB)
	PDF BA_B_Bakos_Boglárka.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (215kB)
	PDF bírálat Bakos Boglárka.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (203kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom az állam, államháztartás bemutatásával és Magyarország oktatási rendszerével, valamint annak költségvetésével foglalkozik. Továbbá, egyfajta nemzetközi összevetés céljául szolgál, hogy bemutatásra kerül két ország oktatási rendszerének sajátosságai, egyedi finanszírozási megoldásai is. Az állami funkciók, a funkcionális kiadások, valamint az államháztartás főbb bevételeinek megfigyelése után arra a következtetésre jutottam, hogy a jóléti funkciók adják a kiadások több mint a felét, aminek az általam elemzett oktatási rendszer is a része. Az államháztartás két szintje, a központi költségvetés és az önkormányzati alrendszer bevételei is felsorolásra kerülnek a dolgozatomban. Szerepet játszik továbbá az állami szerepvállalás fontosságának megemlítése is, amely után ábrázolom a hazai oktatási kiadásokat a GDP százalékában, mely mérőszám az elmúlt években folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A különböző típusú költségvetési intézmények szerint is megvizsgáltam ezeket a kiadásokat, miszerint az alap és középfokú oktatás kapott nagyobb szerepet az utóbbi pár évben. Dolgozatomban szerepel a 2011-ben megjelenő megújult köznevelésről szóló törvény legfőbb változásainak kifejtése, többek között az osztatlan tanárképzés visszaállítása, a tankötelezettség megváltoztatása, a pedagógusok munkájához kapcsolódó változások és az ingyenes tankönyvek bevezetése. Az óvodák költségvetésének elemzésénél megjelenik a különböző fenntartó típusokba tartozó intézmények százalékos megoszlása, ami megmutatja, hogy az óvodák 82 százaléka van települési és kerületi önkormányzatok kezében. Bemutatom a normatív finanszírozási és feladat finanszírozási módszerek közötti különbséget, miszerint az utóbbi alkalmazásával érhetünk el nagyobb mértékű fejlődést. Táblázatban szerepeltetem, hogy 2013-tól milyen mértékű óvoda működtetési támogatás jár az intézményeknek, amiből kiderül, hogy az egy gyermekre vetített fajlagos összeg az elmúlt évek alatt jelentős mértékben nőtt. A népesség folyamatos csökkenése és a kisebb csoportok számának növekedése az óvodákban azt az eredményt hozta, hogy csökkent az elmúlt 10 évben az egy pedagógusra, illetve egy gyermek csoportra jutó gyermekek száma. Ismertetem a magyar közoktatás szabályozási keretrendszerét is az általános iskolák elemzése előtt. Mivel a 6 éves gyermekek nagyobb arányban maradnak az óvodákban és a korosztály népessége minden évben csökken, az utóbbi évtizedben nagy számban csökkent az általános iskola tanulóinak létszáma. Az említett demográfiai okok miatt a középiskolákban is megfigyelhető ez a csökkenés, ugyanakkor itt növekedést tapasztalhattunk az egyházi és felekezeti fenntartó típusba tartozó intézmények tanulói létszámának változásában. A felsőoktatásról részletes elemzések olvashatóak dolgozatomban. A képzési területek szerinti megoszlás azt mutatja, hogy az informatikai képzések nagyszámú hallgatói létszám növekedésben részesültek az elmúlt 10 évben. A képzéseken résztvevő külföldi hallgatók számát is megvizsgáltam, aminek nagy mértékű növekedése nem csak az oktatási rendszer színvonalának növeléséhez járul hozzá, hanem az intézmények költségvetésének javításában is segít. A felsőoktatás finanszírozásának elemzéséhez hozzájárul a diákhitel intézményrendszerének vizsgálatba vétele, amely számos hallgatónak biztosít oktatást és egyenlő esélyeket a magyar oktatási rendszerben évről évre. Szakdolgozatom a nemzetközi kitekintések bevezetésével folytatódik, amelyben a PISA-mérések eredményeit elemeztem. Láthatóan Magyarország diákjainak teljesítménye sajnos jócskán le van maradva az OECD-átlagtól, de ami még szembetűnőbb, hogy némely ország évről évre elképesztően kimagasló eredményeket produkál ezeken a méréseken. Ahhoz, hogy ennek okát megismerjük, Észtország és Finnország oktatási rendszerét és oktatási finanszírozását vizsgáltam meg a továbbiakban. Elemzésem segítségével arra a következtetésre jutottam, hogy az említett két országban lévő diákok közötti teljesítménykülönbség minimális mértéke annak az alapelvnek köszönhető, miszerint minden tanulónak alanyi joga az ingyenes tanulás lehetősége. Amíg Finnország költségvetésének jelentős hányadát fordítja az oktatási rendszerre, mivel az ingyenes oktatás mellett a mindennapos étel és a szükséges taneszközök is biztosítva vannak az intézmények által, addig Észtország Magyarországhoz hasonló mértékű pénzt költ az oktatására, viszont nálunk sokkal előkelőbb helyeket szerez a PISA-mérések ranglistáin. Összességében elmondható, hogy az elemzett országok oktatáspolitikai és költségvetési döntései mindenki számára rendkívüli modellek. A magyar oktatási rendszer nagyon átfogó és gyökeres változásra szorul, és a bemutatott országokban alkalmazott megoldások segíthetnek. Ez alapján elmondhatom, hogy nagy elvárásaim vannak a magyar oktatási rendszer sikeres reformjával szemben, mert úgy gondolom, hogy rendkívüli szakembereinkkel és az előttünk álló példákkal minden lehetőségünk adott az eredményes változtatásra.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	államháztartás, diákhitel, ellátórendszer, felsőoktatás finanszírozása, nemzetközi összehasonlítás, oktatási rendszer
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 09:49
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 09:49

Actions (login required)

Tétel nézet