Agilis módszerek a szoftverfejlesztésben

Deák Anna (2022) Agilis módszerek a szoftverfejlesztésben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Deák_Anna_D8AIWJ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Deák_Anna.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (271kB)
	PDF BA_B_Deák_Anna.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)
	PDF Deák Anna_bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (573kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témája az agilis módszerek alkalmazása a szoftverfejlesztésben. Különösen az érdekelt, hogy milyen tényezőktől függ az elméleti ismeret és a gyakorlati alkalmazás, valamint ez hogyan érinti a munka hatékonyságát mind az egyén mind a cég szempontjából. Ennek érdekében egy kérdőíves kutatást csináltam, ahol arra voltam kíváncsi, hogy mely módszer mennyire ismert, milyen kapcsolat van a módszer használata és ismeretsége közt, és az agilis módszerek használata, hogyan hat ki az egyénre, csoportra és a cégre. Szakdolgozatom során törekedtem arra, hogy az olvasó számára is érthetővé váljon, hogy mi is az az agilis módszertan és ennek mi is a lényege, valamint arra is, hogy a módszertanok csoportosításával és azoknak lényegesebb pontjaival is megismerkedjen az olvasó. Itt négy alap hipotézist fogalmaztam meg, amelyet próbáltam igazolni. Ezek a következőek: a legismertebb és leggyakrabban használt szoftverfejlesztési metódus a scrum. Második, a csapatmunka hatékonysága növekedett az agilitás használatával. Harmadik, feladatok mennyisége és időtartalma az agilis módszert használva sokkal átláthatóbbá vált. Míg a negyedik, azaz az utolsó hipotézisem a következő: a hibák fellelhetősége sokkal egyszerűbb lett az agilis módszerek bevezetését követően. Először szót ejtettem az agilis szemléletmód kialakulásáról. Itt kitértem arra, hogy maga az agilitás fogalma több területen is megjelenik (például projektmenedzsment), majd arra, hogy mikor és milyen említésekkel, publikációkkal számíthatjuk a szoftverfejlesztésben az agilis módszer megjelenését. Ennek tizenkettő fő pontját fogalmaztam meg különböző publikációk segítségével. A következő fejezetben részleteztem, hogy mi is a különbség a klasszikus és az agilis megközelítés közt. Az egyik legfontosabb különbség, hogy a klasszikus módszer, szemléletmód megköveteli az előre meghatározott terveket és ezeket mindig szigorú ellenőrzési és tervezési fázisok előzik meg, míg az agilis szoftverfejlesztésnél minden esetben van lehetőség az újratervezésre. Itt kitértem arra is, hogy melyik módszert milyen projekthez érdemesebb használni. Utána bemutattam, hogy mi is az az agilis szervezet. Itt három főbb részre bontottam fel a fejezetet. Az első az agilis szervezet felépítése. A második rész, az agilis szervezet működését taglalja, kitérve itt az eszközökre melyeket a csapatok használnak és hogy milyen a projektek általános lefolyása (például iteratív tervezés, folyamatos ellenőrzés). Míg a harmadik rész az agilis szervezet öt alappillérét mutatja be, melyek a következőek: közös jövőkép, felhatalmazott csapatok hálózata, gondolkodás, gyors tanulási ciklusok, motiváció, és legvégül az új üzleti modellek és a digitalizáció. Következő nagyobb fejezet maga az agilis szoftverfejlesztési módszerek közül néhány – a kutatás szempontjából fontos- módszer részletesebb bemutatása. Az első ilyen módszer az adaptív szoftverfejlesztés, melynek fő jellemzője a folyamatos adaptáció, spekulálás, együttműködés és tanulás. Másik ilyen részletezett módszer az extrém programozás (XP), melynek célja, hogy a szoftver minősége megfeleljen a változó vevői igényeknek. Harmadik szoftverfejlesztési módszer a funkcionális fejlesztés (FDD). Következő technika a lean szoftverfejlesztés, melynek lényege a gyors és rugalmas reagálás a vevői igényekre. Utána következett a kanban bemutatása, amely egy lean programozási módszer, ahol az emberek csoportos munkáját menedzselik és ha szükséges továbbfejlesztik. Majd végül a scrum módszer bemutatása, amely egy összetett keretrendszer a problémák megoldására.Az ezek után soron lévő fejezet a kutatásom részletes bemutatása. A célom az volt, hogy megvizsgáljam, hogy az agilis szoftverfejlesztés milyen előnyökkel járhat egy cég számára, illetve a megfogalmazott hipotéziseket igazoljam, vagy cáfoljam. A kérdőív tartalmazott szociodemográfiai kérdéseket (például nem, életkor), valamint kifejezetten a témára irányulókat. A kérdőívre érkezett válaszok kielemzésének során feltűnt egy olyan ellentét, vagy hibalehetőség, amely későbbi kutatás alapja lehetne, melynek fókuszát a következő fejezetben részletesebben kifejtettem. Ugyanis többen válaszolták, hogy alkalmazzák a scrum módszert, mint ahányan azt választották, hogy ismerik ezen módszert. Lezárásképpen két fejezetet fogalmaztam meg. Az egyik egy összefoglalás, mely tartalmazza a hipotéziseket és ezeknek a hipotéziseknek az igazolását és részletes magyarázatát. A korábban említett paradoxon, hibalehetőség kapcsán felmerült egy olyan következő kutatás létjogosultsága, melyben nagyobb hangsúlyt fektetnék arra célzott kérdés sorral (vagy célzott kitöltő közönséggel foglalkozási pozíció szerint), hogy milyen összefüggés van a módszerek alkalmazása és az ismeretség, oktatás közt. Míg a másik lezáró fejezet megoldási javaslatokat és következtetéseket tartalmaz. Itt szerintem megoldás lehet, ha a negatív tényezőket (nehezen követhető feladatok, szoros határidők, kevesebb útmutatás, ismeretterjesztés és oktatás) az adott szervezet elemzi a rájuk vonatkozó specifikus részletekkel és ezekre megoldást talál a projektek nagyobb sikeressége érdekében.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	agilis módszertan, extreme programming, SCRUM, szoftverfejlesztés, team
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 09:49
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 09:49

Actions (login required)

Tétel nézet