A fenntartható fogyasztás lehetőségei, illetve a mögötte lévő okok, motivációk - Avagy a fenntarthatóság csak egy újabb divatjelenség?

Pleszkáts Annamária (2022) A fenntartható fogyasztás lehetőségei, illetve a mögötte lévő okok, motivációk - Avagy a fenntarthatóság csak egy újabb divatjelenség? Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Pleszkáts_Annamária_FFNRNQ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Pleszkáts_Annamária.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (211kB)
	PDF BA_B_Pleszkáts_Annamária.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (454kB)
	PDF Pleszkáts.Annamária.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (162kB)

Absztrakt (kivonat)

Jelenleg rendkívül népszerű téma a fenntarthatóság, szinte mindennap (de legalábbis minden vásárlás során) találkozhatunk ezzel a kifejezéssel. Úgy gondolom azonban, hogy a népszerűség teljes mértékben helytálló, hiszen egy rendkívül sürgető problémával állunk szemben. Az egyre sűrűsödő extrém természeti jelenségek egyre több ember figyelmét vonják fel (legyen az szakember, vállalati tulajdonos vagy „csak” egy fogyasztó). A dolgozatomban a fenntartható fogyasztást, a fogyasztók ehhez kapcsolódó szokásait, motivációit, illetve aggályait vizsgáltam. A vizsgálatom előtt két hipotézist és két fő kutatási kérdést fogalmaztam meg, melyek a megfelelő információ hiányára, azt kiküszöbölhető tájékoztatás formájára, a fogyasztók demográfiai tényezőinek és szokásaiknak összefüggésére, illetve arra a demotiváló tényezőre irányult, hogy a fogyasztók mennyire érzik úgy, hogy döntéseik befolyásoló tényezőként bírnak a klímaváltozás elleni küzdelemben. A vizsgálathoz kvantitatív, azon belül is online, önkitöltős kérdőívet használtam, mivel fontos volt, hogy a kérdéseimre a válaszok egyenesen a fogyasztóktól érkezzenek. Vizsgálatom során 195 válasz alapján dolgoztam. A válaszadók nagy része nő nemű volt, a Z generáció tagja, főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik, illetve a főváros és vonzáskörzetében élő személy. Az adatokat ezután vizsgáltam gyakoriság szempontjából, százalékot használva. Illetve mérőszámokat (átlag, medián, módusz) is használtam a pontos értékek meghatározásához, ezek során a szórást is megvizsgáltam. Továbbá több esetben is kereszttábla-elemzést végeztem, azzal a céllal, hogy tényezők közötti összefüggéseket keressek (ezt khi-négyzet próbával, illetve a kontingencia együttható vizsgálattal tettem). A kutatásom során kiderült, hogy a válaszadók 82% tisztában van a fenntarthatóság fogalmával, illetve a kitöltők átlagosan 6,5-re értékelték a fenntartható lehetőségekkel való ismeretségüket (1-10-es skálán mérve). Tehát az átlagosnál kicsit jobban ismerik a különböző opciókat. A kitöltők többsége gondolja úgy, hogy az ő szokásaik, döntéseik is fontosak valamilyen szinten, nem csak a vállalatoké, kormányoké. Hiszen a legtöbben úgy gondolták, hogy a Föld védelmi mindenki közös feladata (20,4%), továbbá, hogy egy tisztább és szebb környezetért megéri tenni (17,5%). Felmerült még a következő generációk tudatos nevelése, az ő érdekükben a Föld megóvása is. Vizsgálatomhoz elengedhetetlen volt még maguk a szokások felkutatása is. A következő kategóriákkal dolgoztam: tudatos gáz-, víz- és energiahasználat; tudatos vásárlás; újrahasznosítás, használt, illetve otthon készült tárgyak használata; vegán vagy vegetáriánus étrendre való törekvés; hulladékok tudatos kezelése; kertészkedéshez köthető munkálatok; közösséggel való együttműködés, közösségek támogatása, illetve mások és saját maga edukálása, diskurzusok folytatása. A két leggyakoribb szokás a tudatos hulladék kezelés (36%), illetve a tudatos vásárlás volt (23%). Úgy gondolom ez annak köszönhető, hogy ezek azok a területek, melyek fontosságáról a fogyasztók sokat hallanak, ezekre figyelmet fordítva nagyobb hatásuk lehet a környezetvédelemre, illetve ezeket viszonylag egyszerűen és könnyen tudják elvégezni. Fontos még kiemelnem, hogy a válaszadók számára a fő akadályok közé tartozik a greenwashing, az anyagi korlátok, illetve, hogy úgy érzik a tudatos döntéssel is ugyan úgy károsítják a környezetet (legkevésbé káros opció is káros). Úgy gondolom a kutatás során szerzett információ hasznos lehet minden fogyasztó számára, aki tudatosabban szeretne hozzáállni a környezetvédelemhez, fenntartható életmódhoz. Továbbá remek kiindulási alapot jelenthet további kutatások során.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fenntartható fogyasztás, fenntartható szokások, fenntarthatóság, fogyasztási motiváció, környezetvédelem, Magyarország
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 09:49
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 09:49

Actions (login required)

Tétel nézet