Kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetének vizsgálata a 2022. évi kormányzati intézkedések tükrében

Soltész Violetta Éva (2022) Kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetének vizsgálata a 2022. évi kormányzati intézkedések tükrében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Soltész_Violetta_MSC_PÜ_Kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetének vizsgálata a 2022. évi kormányzati intézkedések tükrében.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Soltész_Violetta_MSC_PÜ_Összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (125kB)
	PDF Soltész.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (208kB)
	PDF PÜ Bírálati lap_Soltesz_Violetta_sza.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (405kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájának a magyarországi kis-és középvállalkozások pénzügyi helyzetének elemzését választottam., azért választottam ezt a témát, mivel az utóbbi évek gazdasági környezete kiszámíthatatlanul alakult. Nehezítette a vállalkozások életét mind a Covid járvány, mind pedig az adók változása vagy a minimálbér emelése. A kis-és középvállalkozások kevesebb létszámmal és rendelkezésükre álló tőkével rendelkeznek, fennmaradásuk és eredményességük könnyebben meginoghat egyes gazdasági sokkok hatására, mint a nagyvállalatoké. Ezzel szemben hatalmas a szerepük van munkaerőpiaci oldalról, a foglalkoztatottaknak legnagyobb arányban ők biztosítanak munkahelyet. Fontos, hogy megőrizzük a kis-és középvállalkozások versenyképességét, védjük őket az esetleges gazdasági sokk negatív hatásaitól. A 2022-es évre a korábbi emelésekkel ellentétben magas minimálbér emelés végbe, a minimálbér összege 200 ezer forint lett, amely az előző évhez viszonyítva 19,5 százalékos emelés. Éppen ezért fontos vizsgálni, hogy milyen viszonyok között és milyen pénzügyi stabilitással kezdenek neki ennek az időszaknak a kisebb cégek. A garantált bérminimum szintje is ilyen arányban növekedett, bruttó 260 ezer forintra. Hipotéziseimet a témával való általános megismerkedés után fogalmaztam meg. Dolgozatom első fejezetében részletesen kitértem a magyarországi KKV szektor jellemzésére. Szót ejtettem a szektor problémáiról, pénzügyi helyzetéről és munkáltatói szerepéről egyaránt. Általánosságban elmondható, hogy az EU-n belül a kkv-szektor alacsonyabb termelékenységet és lassabb növekedést mutat, mint az USA-ban. A kkv-k közel 21%-ának problémát jelent a forráshoz jutás, mely arány a mikrovállalkozások esetén jelentősen rosszabb. A nagyvállalatokkal összehasonlítva kevés kkv valósít meg sikeres innovációt. A második egységben kitértem a globális válságok témájára, amik súlyosan érinthetik a KKV szektort, sebezhetőségük az alacsonyabb dolgozói létszámból és tőkeellátottságukból fakad. Emellett nagyban függnek a külső finanszírozási formáktól, gyakrabban és könnyebben kerülnek csőd közeli helyzetbe, mint a nagyvállalatok. Az esetleges nemzetközi vagy hazai gazdasági visszaesések hatásai szinte azonnal érezhetőek a KKV-k működési nehézségeiben. A kapacitáskihasználtság 2020 tavaszán 66 százalékra esett vissza a korábbi 77 százalékról, év végére pedig mérséklődött átlagosan 73 százalékra. A 250 fő feletti nagyvállalatok a második hullám alatt is növelni tudták kapacitáskihasználtságukat. A dolgozat harmadik fejezetében kitértem részletesebben a 2022-re bekövetkezett változásokra, köztük a minimálbér emelésre és az adóterhek csökkentésére is. 2022 január 1.-től 200 000 forintra emelték a minimálbért, a garantált bérminimumot pedig 260 000 forintra. Ez csaknem 20 százalékos emelést jelentett, valamint a minimálbérhez kapcsolódva több juttatás és kedvezmény összeg is növekedik. Ez a magas növekedés elég nagy terhet ró a kisebb vállalatokra, jelentősen növeli azok költségeit. A kutatáshoz a kis- és középvállalkozások közül a 5-250 fő alkalmazotti létszámmal rendelkező vállalatokat vizsgáltam, ehhez a 2020. évi eredménykimutatásukat vettem alapul. Ebből következtettem a 2021 és 2022-es helyzetükre, valamint előrejelzéseket készítettem egészen 2025-ig. A számolásokat SPSS és Excel program segítségével készítettem el, először leíró statisztikai elemzésnek vetettem alá az adatokat, majd megpróbáltam az eredménykategóriák közötti összefüggéseket megfigyelni. Az elemzésből kivehető, hogy a nagyobb cégek nagyobb arányban teljesítettek veszteségesen 2020-ban. Ennek lehet oka például, hogy a nagy cégek tőkeigényesebb területen végeznek tevékenyégeket, például ipari termelés. Ennek következtében a gazdasági, keresleti visszaesés rájuk rosszabbul hathatott eredményesség szinten, mint a kevésbé tőkeigényes cégekre. Habár az elemzések elkezdésénél még nem számítottam erre az eredményre, úgy gondoltam a kis cégek között lesz több negatív eredménnyel zárók aránya. Legfontosabb eredményem a hipotéziseim alátámasztása, azaz a vállalatok 2020. évi eredménykimutatásaiból, pénzügyi helyzetükből egyértelműen megállapítható a koronavírus járvány miatti visszaesés és a 2022. évi béremelések hosszabb távon negatívan érintik a kis-és középvállalkozásokat, ront a versenyképességükön.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	eredménykimutatás, kis- és középvállalkozások, koronavírus-járvány (COVID-19), minimálbér, munkáltató
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 09:48
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 09:48

Actions (login required)

Tétel nézet