Vezetési különbségek a verseny- és közszférában

Rónai Rebeka (2022) Vezetési különbségek a verseny- és közszférában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Rónai_Rebeka_HZDWMJ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Rónai_Rebeka.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (235kB)
	PDF BA_B_Rónai_Rebeka.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (3MB)
	PDF Bírálat_RónaiR.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (167kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat alapját a vezetői szerep fontossága, és vezetési minőségének következményei képezi. A vezetők szerepe egyidős az emberiséggel, mindig egy fontos rang volt egy adott csoporton belül. Vizsgálhatjuk, hogy mitől volt jó, vagy éppen rossz egy király egy állam élén, miért hallgat egy nemzet egy miniszterelnökre és miért követik őt, milyen lépéseket tesz egy vezető azért, hogy csapata sikeres legyen, hogyan motiválja, milyen készségekkel rendelkezik. Mára már minden kisebb csapat élén áll egy vezető, akinek jellegétől nagymértékben függ a csapata teljesítménye, hatékonysága, és maga a munkahelyi légkör, amely többek között befolyásolja a vállalat sikerességét, és a fluktuáció alakulását. Ahogy a technológia fejlődésével egyre több példát látunk magunk körül, egyre több viszonyítási alappal rendelkezünk, úgy marad aktuális és releváns az a kérdés, hogy melyek azok a készségek és tulajdonságok, amelyek igazán jó vezetővé tesznek egy vezetőt. Magyarországon munkaerőpiaci tekintetben két szektort különböztetünk meg, melyek reputációja eltér egymástól: a versenyszférát és a közszférát. Kérdőíves kutatásomban azokra a kérdésekre keresem a válaszokat, hogy az eltérő korlátokon túl a vezetők stílusa, a kommunikációjuk formája, konfliktusmegoldó készségeik és vezetési gyakorlataik mekkora eltérést mutatnak a két szektorban, illetve hogy a kapott eredmények összefüggést mutatnak-e a vezetők munkahelyi elégedettségével. Ilyen korlát lehet a merev jogszabályok és a politika jelenléte a közszférában, a kevésbé merev határok közé szorított versenyszférára jellemző nagyobb munkamennyiség, vagy a bérsávkülönbségek, amelyek gátolják az állami szféra közeledését a magánszektor felé, és a vezetőket abban, hogy igazán jó vezetők legyenek. Ehhez szakirodalmi forrásokon keresztül bemutattam a közszféra és a versenyszféra közötti legfőbb különbségeket, hiszen ez alapjául szolgál a később kidolgozott vezetői stílusnak, motivációnak és EQ-nak, valamint a vezetői gyakorlatoknak és alapkészségeknek, mint a kommunikációs készség, konfliktuskezelési készség, vagy az LPI vezetői gyakorlatok. A kapott eredményeket összehasonlítottam a vezetők munkahelyi elégedettségével, hiszen a motiváció a hatékonyság egyik alappillére. A kutatás kvantitatív módszertant használ, internetes kérdőív alapján történt az információgyűjtés. Kérdésimet igyekeztem úgy kialakítani, hogy eldöntendő és nyitott kérdéseket is tartalmazzon, hiszen így konkrét választ kaphattam a kérdéseimre, miközben teret adtam a vezetőknek arra, hogy megoszthassák álláspontjukat és véleményüket. Ahhoz, hogy kutatásom megfelelő eredményt mutasson, a kérdőívemet célirányosan vezetőknek címezve küldtem el, ezzel biztosítva azt, hogy a kapott válaszok hiteles adatokkal szolgáljanak szakdolgozatom kutatásához. A válaszok pontosságát emellett az is hátráltatja, hogy nem kapunk munkavállalói visszajelzést a vezetők beosztottjaitól, hiszen az anonimitás és a mintavétel nem teszi lehetővé ezt a lépést, tehát az eredmény teljes egészében a vezetők önértékelésén alapszik, ami nem minden esetben egyezik beosztottjaik véleményével. Kapott eredményeim szignifikáns eltérést nem mutattak, amelyek előzetes feltevéseimet megcáfolták. Kutatásom eredményeinek ismerete előtt úgy gondoltam, hogy a munkahelyi elégedettséget mérő eredmények szignifikáns eltérést fognak mutatni a két szektor között a versenyszféra javára, hiszen a közszférával szembeni legtöbb negatív kritika a bérezésben, és a feladatok miatti nagy felelősségben rejlik (például az oktatás, egészségügyi, szociális szektor munkavállalói számára). Az eredmények azonban azonos, erős motivációs jelenlétet és munkahelyi elégedettséget mutattak mindkét szektorban, tehát a várttól eltérő eredményt kaptam. A vezetési stílus eredményei eltérnek a két szektoron belül, melyek egyrészt igazolták előzetes feltevéseimet; a versenyszférában a demokratikus és transzformációs vezetési stílusjegy dominált, azonban a közszférában a közel azonos arányban megjelenő demokrata és autokrata vezetési stílusok mellett a bürokrácia nem érvényesült magas százalékban, helyette a szolgáló vezetés volt számottevő. A vezetési készségek - mint a konfliktuskezelési készség és kommunikációs készség - szignifikáns eltérést nem mutattak a két szektorban, ezáltal kimondható, hogy a két szektor különbségei ellenére vezetőik saját bevallása szerint hasonló - de nem azonos - stílusjegyekkel, készségekkel rendelkeznek, munkájukkal elégedettek, motiváltak, tehát a szektorok közötti domináns különbség nem a managementben keresendő.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	konfliktuskezelés, közszféra, szervezeti kommunikáció, versenyszféra, vezetési stílus(ok)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 09:47
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 09:47

Actions (login required)

Tétel nézet