Pocsai Eszter (2022) A számvitel modern iránya. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Pocsai_Eszter_AXDEMX.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. December 10.. Download (1MB) |
|
PDF
Titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (180kB) |
|
PDF
BA_O_Pocsai_Eszter.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. December 10.. Download (235kB) |
|
PDF
Pocsai Eszter.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (177kB) |
|
PDF
Bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
A dolgozatom témája a fenntartható számvitel. Kutatási kérdésem az volt, hogy a vállalat, ahol a gyakornoki pozíciómat töltöm, mennyire fenntartható, illetve a fenntarthatóság fontosságát mennyire kommunikálják az alkalmazottakkal. Diplomamunkámat a jelenleg hatályos magyar számviteli törvény kialakulásával kezdem, ami rengeteg fontos módosításon esett át az elmúlt közel másfél évszázadban. A legelső törvény, amit a számviteli törvény atyjaként említhetünk, az 1875. évi XXXVII. kereskedelemről szóló törvény. A következő években sok kis és nagy módosítás történt, és végül 2000-ben érte el mai arcát, ami azóta is elsődlegesen kötelezően használandó törvény a magyarországi vállalkozások számára. Néhány mérföldkő részletesebb megemlítését követően, a nemzetközi számvitelt ismertetem. Az IFRS inkább egy irányelv, mint részletesen írott törvény. Sok esetben nagyobb szabadságot biztosít használójának, mint a magyar számvitel. Annak érdekében hozták létre a nemzetközi számviteli standardokat, hogy az országok között a szabályozás összehangoltabb legyen. Rendszerint az országokat átívelő multinacionális vállalatoknál fordul elő, hogy több millió euró különbség is keletkezhet a nemzeti és a nemzetközi számvitel miatt. A következőkben a számviteli információs rendszereket ismertetem és bemutatom a pénzügyi és a vezetői számvitel közötti különbségeket. A legfőbb különbség a két terület között az, hogy amíg a pénzügyi számvitel a külső érintetteknek, hitelezőknek, befektetőknek ad információt a vállalat helyzetéről, addig a vezetői számvitel a belső érintetteknek, vezetőknek, menedzsereknek. A pénzügyi beszámoló részeként készül a beszámoló, ami pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetét mutatja be a külső érintetteknek. A vezetői számvitel részeként pedig a vállalat működésének hatékonyságát számszerűsítik, különböző önköltség számítási módszerekkel. A következő fejezet a fenntarthatóságról és annak fontosságáról szól. Egyes szakemberek véleménye nem egyezik meg a fenntarthatóság ábrázolásáról, így két külön ábrázolás terjedt el az emberek számára. A fenntarthatóság, mint fogalom először 1987-ben az ENSZ által közzétett jelentésben jelent meg, azóta pedig egyre elterjedtebb a világon. Az ENSZ 17 fenntarthatósági célt is megfogalmazott a jövőre tekintettel, amik tartalmaznak mind társadalmi, gazdasági és természeti célokat egyaránt. A fenntartható számvitel, mint új számviteli irányzat először az 1990-es években jelent meg, annak érdekében, hogy információt biztosítson az érdekelteknek a vállalat környezeti hatásáról. A fenntartható számvitelt megelőző lépcsőfokon a környezeti számvitel van, ami az imént említett három célterületből, csak kettőt vesz figyelembe. Tehát, ha sorrendbe akarnánk állítani, a hagyományos számvitel áll az utolsó helyen, ami csak a gazdasági hasznot nézi, utána következik a környezeti számvitel, ami már a környezetre gyakorolt hatásokat is figyelembe veszi. Végül pedig az első helyen a fenntartható számvitel végez, ami mindezek mellett a társadalmi érdekeket is fontosnak tartja. Ezek után az MNB által készített Fenntarthatósági Jelentést ismertetem, illetve, hogy az általa készített fenntarthatósági index milyen helyen végzett a fenntarthatósági indexek rangsorában. Kitérek a hármas eredménykritériumra, amely kifejezés John Elkingtontől származik és elsőként 1994-ben jelent meg. Kimondja, hogy fel lehet bontani három „P”-re: people, planet, profit – vagyis társadalom, természet és gazdaság. Következőkben a környezetvédelmi jelentést részletezem, illetve azt, hogy kik számára kötelező elkészíteni azt. A továbbiakban arról beszélek, hogy a vállalatok mit tehetnek a környezetért. Itt részletesebb bemutatásra kerül a környezeti hatás vizsgálata, a hatékony energiafelhasználás, környezetvédelmi törvény, illetve a céltartalék képzésének lehetősége is. A dolgozatom második részében a kutatásomat részletezem, illetve, hogy milyen eredményt kaptam. Gyakorlati munkámat a Robert Bosch Kft. maklári telephelyén végzem, így nem volt kérdés számomra, hogy az ott dolgozókkal szeretnék kitöltetni egy tesztet és interjút készíteni a gazdasági területen dolgozókkal. Az interjú fő témája az volt, hogy mit tesz meg a Robert Bosch globálisan és/vagy telephely specifikusan a fenntarthatóság jegyében. Úgy gondolom, hogy minden kérdésemre kielégítő választ kaptam. A kérdőívem leginkább a dolgozók fenntarthatósággal összefüggő életmódjáról szólt, illetve, hogy hallottak-e már a fenntartható számvitel területéről. A kérdőívet 56 fő töltötte ki a gyár különböző osztályairól. A kérdőív eredményeként megszületett, hogy a dolgozók nagy többségben nem hallottak még a fenntartható számvitelről és a mindennapi életüket is csak kismértékben határozza meg a fenntarthatóság. Diplomamunkámat saját gondolatokkal zártam, kifejtettem, hogy miért fontos globálisan a fenntartható életmód és miért fontos számomra is.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Számvitel Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | fenntarthatóság, környezeti számvitel, környezetvédelem, multinacionális vállalatok, nemzetközi számvitel |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2023. Ápr. 21. 09:46 |
Utolsó módosítás: | 2023. Ápr. 21. 09:46 |
Actions (login required)
Tétel nézet |