Horváth Dóra (2022) A Z és Babyboom generációk fogyasztói magatartásának vizsgálata az elektronikus banki szolgáltatások kapcsán Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Horváth_Dóra_IK0Z2M.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB) |
|
PDF
BA_O_Horváth_Dóra.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (210kB) |
|
PDF
BA_B_Horváth_Dóra.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (116kB) |
|
PDF
Horváth Dóra 2022.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (247kB) |
Absztrakt (kivonat)
A számítógép, mobiltelefonok, és egyéb számítástechnikai eszközök, valamint az internet elterjedésének hatására kialakult az információs társadalom. Az emberek sokkal könnyebben, gyorsabban jutnak információhoz, illetve terjesztik azokat. Számos hétköznapi tevékenység digitalizálódott, interneten végrehajthatóvá vált, például részt lehet venni online képzéseken, vagy lehetségessé vált ruhadarabok vásárlása. A bankszektor az információközlés gyorsulására és a technológiafejlődésre kiemelkedően gyorsan reagált. A digitalizáció a bankoknál nagyon fejlett, egyre kevesebb személyes kontaktust igényelnek a banki szolgáltatások ennek köszönhetően. Időt és pénzt lehet megspórolni azzal, hogy nem szükséges otthonról elutazni, így kényelmesen lehet ügyeket intézni. Fontos azonban megvizsgálni, hogy a gyors ütemű fejlődéshez hogyan viszonyulnak a fogyasztói szokások, lépést tudnak-e tartani az emberek a fejlődés ütemével. Van-e elég tudásuk a technológia használatához, illetve képesek-e megbízni abban, hogy adataik biztonságban vannak az elektronikus ügyintézések során. Fő kutatási kérdésem, hogy milyen tényezők jellemzik és befolyásolják a különböző generációk fogyasztói szokásait jelenleg Magyarországon. A kérdés megválaszolása során összehasonlítom a Z és a babyboom generációk preferenciáit, szokásait, megfigyelem vannak-e különbségek. A dolgozat a bevezetést követően tartalmazza a szakirodalmi áttekintést, valamint az elméleti kontextust, amely során a témához kapcsolódó alapvető elméleti fogalmakat, definíciókat írom le. Továbbá ismertetem a kapcsolódó szakirodalmakat. Ezután bemutatom a kutatásom módszertanát, részletesebben ismertetem hipotéziseimet, bemutatom a mintavételi megközelítés miértjét, minta összetételét. Ezután dolgozatomban a kutatásom eredményeit tüntetem fel. Végezetül konklúziót, következtetéseket, valamint javaslatokat fogalmazok meg és kiértékelem a dolgozatom elején megfogalmazott hipotéziseket. A primer kutatás kvantitatív módszerrel történik kérdőív készítésével. A kitöltők a Z és a Babyboom generáció tagjai közül kerülnek elő. A kitöltők száma 110 fő. A válaszok elemzéséhez az SPSS szoftvert, valamint az Excelt használom. A kérdőív kiértékelése során ismertetem a demográfiai adatokat, bemutatom az egyes banki szolgáltatás csatornák használatának gyakoriságát, hogy mely tényezők fontosak, és befolyásolók a banki szolgáltatások területén az emberek számára, az egyes szolgáltatás csatornákkal való elégedettséget, és az egyes alapvető szolgáltatások használatának gyakoriságát. Ezután a megfogalmazott hipotézisek mentén keresek összefüggéseket. A kutatás eredménye alapján a fiatalok gyakrabban használják az internetbankot, ATM-et, mobilbankot, és gyakrabban járnak bankfiókba, mint idősebb társaik, az élőhangos és automata telefonos ügyfélszolgálatot, továbbá az önkiszolgáló kioszk pedig egy korcsoport sem használja gyakori rendszerességgel. Az általam felsorolt tulajdonságok, jellemzők fontosak mindkét korcsoport számára (kényelem, biztonság, gyorsaság, széles választék, tranzakciók ideje, platform kezelhetősége, platform működése). A legfontosabbnak a válaszadók a biztonságot, adatvédelmet ítélik. A kutatásból kiderül, hogy a felsorolt szolgáltatások többségét nem nagy rendszerességgel veszik igénybe a kitöltők. Több olyan szolgáltatás is van, amit a kitöltők kis százaléka vesz igénybe rendszeresen. Kivétel például az egyenleglekérdezés, és az eseti átutalás, amelyeket a fiatalabb korosztály nagyobb rendszerességgel vesz igénybe, mint az idősebb. Csekket az idősebb korosztály nagyobb rendszerességgel fizet be. A hipotézisek mentén való értékelés során kiderül, hogy a legtöbb banki csatorna használatának gyakorisága és az életkor között nincs összefüggés. Kivétel a mobilapplikáció és mobilbank alkalmazása, valamint az internetbank használata, amelyeket a Z generáció nagyobb rendszerességgel használ. Az egyes szolgáltatásokkal való elégedettség befolyásolja a használatuk rendszerességét. A két generáció elektronikus szolgáltatásokkal való elégedettsége azonban a legtöbb esetben nem mutat jelentős eltérést. A mobilbankkal kapcsolatban van kivétel, amellyel a Z generáció elégedettebb, és amelyet a Z generáció gyakrabban is vesz igénybe. Két csatornánál nem befolyásolja az elégedettség a használat rendszerességét, melyek az ATM és a bankfiók. Kiderül továbbá, hogy minél inkább biztonságosnak találják az emberek az elektronikus banki szolgáltatásokat, annál kevésbé valószínű, hogy a személyes ügyfélszolgálatot választják. A kutatás eredménye továbbá az is, hogy mindkét korcsoport biztonságosnak véli az elektronikus banki szolgáltatásokat. A használhatósággal (átláthatóság, hibamentes működés) kapcsolatos elégedettség nem magyarázza a fogyasztói szokások generációk közötti eltéréseit. Kiderül továbbá, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál nagyobb rendszerességgel használja a mobilbankot és applikációt.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | Babyboom generáció, bank, banki szolgáltatás(ok), elektronikus banki szolgáltatások, fogyasztói magatartás, Z generáció |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2023. Ápr. 21. 09:45 |
Utolsó módosítás: | 2023. Ápr. 21. 09:45 |
Actions (login required)
Tétel nézet |