Non-profit szervezetek adózási specialitásai

Kiss Richárd János (2022) Non-profit szervezetek adózási specialitásai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Kiss_Richárd_János_CJP2JD.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (530kB)
	PDF BA_O_Kiss_Richárd_János.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (162kB)
	PDF Kiss Richárd.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (185kB)
	PDF SPrezi22121410231.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (199kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom kifejtésében a non-profit szervezetek adózási specialitásait dolgoztam fel. Ebben segítséget a szakmai gyakorlati helymetől kaptam a Prezi.com Kft-től. Itt volt szerencsém belelátni bizonyos adományozási folyamatokba, illetve cégek teljeskörű működését is megismerhettem. Dolgozatom első részében kifejtettem mit is jelent az a szó, hogy vállalkozás, milyen szempontokat érdemes átgondolni mielőtt valaki vállalkozás indításába kezd. Ilyen szempontlehet pl. pénzügyi források megléte, vállalkozó saját tulajdonságai, vezetői készségek. Ezek után rátértem mely törvények szabályozzák a vállalkozásokat és azok működését. Ezek után kifejtettem milyen társas vállalkozási formák alapítására van lehetőség Magyarországon és ezek milyen tulajdonságokkal rendelkeznek. Ilyen társas vállalkozási formák pl. közkereseti társaság, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet. Kifejtésem következő részében összehasonlítás képpen rátértem az egyéni válallkozási formákra. Elmagyaráztam mit is jelent pontosan az egyéni vállalkozás mint fogalom, milyen tulajdonságokkal rendelkezik, illetve mely törvény szabályozza ennek működését. A következő részben magát a non-profit szervezetet kezdtem el tanulmányozni. Először bemutattam, hogy a történetük egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza, illetve hogy milyen fajta non-profit szervezetek alapítására van lehetőség. A továbbiakban a nonprofit elméleteket felhasználva kifejtettem milyen szerepet tölthetnek be a gazdaságban. Tanulmányozásom során próbálom bemutatni mi a különbség egy service és egy expressive jellegű szervezet között, milyen hatással lehetnek egy jóléti állam kialakulásában illetve, hogyan tudják a társadalmi célokat előremozdítani. Ezek után bemutattam hogyan alakult a hazai non-profit szervezetek száma Magyarországon. Ezekből jól látható, hogy a számuk évről évre csak nő a különböző említett okok miatt. Ehhez hasonlítva bemutattam a bevételek alakulását is, aminek alakulása nem meglepő, szinte egyenesen arányos a számuk alakulásával. Dolgozatom kifejtésének következő részében rátértem magára az adózási témakörökre. Először a társasági adó terén az adóalap meghatározására tértem rá, amely azonos bármely más gazdasági társaságéval. Ezek után ismertettem a közhasznú és nem közhasznú jogállással rendelkező szervezetek esetében a specialitásokat. Például közhasznú besorolás esetén a kedvezményezett bevételi mérték az összes bevétel 15%-a, míg nem közhasznú esetén az összes bevétel 10%-a. Ezek után ismertettem az ingatlan hasznosítással kapcsolatos különlegességeket, amelynek a lényege, hogy egy úgynevezett túllépés arányát kell meghatározni amivel korrigálni kell az adóalapot. Nonprofit szervezetet támogató és adományozó vállalkozást is érintenek speciális rendelkezések társasági adó esetében. Ezek szintén a dolgozatom kifejtésében is megtalálhatóak. Az adókötelezettség bevallásáról is írtam néhány szót. A következő részben rátértem a személyi jövedelemadó témakörre. Itt kifejtettem milyen speciális rendelkezéseket kel figyelembe venni adómentesen nyújtható juttatások esetében, illetve reprezentáció és üzleti ajándék kérdésekben. Illetve ismertettem egy különleges bevételi forrást az adó 1%-ról való rendelkezést, amelyre jogosultak lehetnek. Dolgozatom további kifejtésében az általános forgalmi adó témakörre tértem át. Itt általánosságban elmondható, hogy nincsenek olyan bonyolult specialitások, mint társasági adó terén. Áfaalany szervezetek esetében kifejtttem, hogy 10.000 eurós értékhatárig Közösségen belüli termékbeszerzés áfamentes, viszont külföldi szolgáltatás igénybevétele esetén áfafizetési kötelezettség keletkezik (itt nem érvényes a 10.000 eurós értékhatár). Dolgozatom utolsó fő részében egy esettanulmány keretein belül szemléltetem a specialitásokat társasági adó terén. Először gyakorlópéldákon keresztül próbáltam meg ismertetni az összes speciális szabályozást a társasági adó meghatározása során, majd egy eredménykimutatás adataiból kiindulva bonyolultabb példán keresztül is összehasonlítottam egy közhasznú és nem közhasznú szervezetet. Próbáltam azt is megmutatni, hogyan tudná egy non-profit szervezet minél jobban optimalizálni a keletkező adóterhet és milyen előnyei/hátrányai származhat különböző jogállások esetén. Befejezésképpen a megállapítások során pedig elmagyaráztam mi lehet az oka annak, hogy ilyen komoly speciális rendelkezések vannak életben a non-profit szervezetekhez kapcsolódóan. Ennek sokféle különböző oka lehet, talán az egyik leglényegesebb az előny más vállalkozásokhoz képest. Mivel javarészt támogatásokból szerzik bevételeiket és még társasági adó téren is különböző kedvezményeket érvényesíthetnek, más vállalkozások jogosan gondolhatják azt, hogy igazságtalanul verseny előnyre tesznek szert. Végezetül pedig összegeztem a szakdolgozatomban leírt főbb témaköröket, kérdéseket és megállapításokat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adózás, ÁFA, nonprofit szervezet(ek), SZJA, társasági adó
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 09:45
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 09:45

Actions (login required)

Tétel nézet