A 2008-as és 2020-as válság összehasonlító elemzése monetáris és fiskális politikai szempontból

Zoboki Ákos József (2022) A 2008-as és 2020-as válság összehasonlító elemzése monetáris és fiskális politikai szempontból. Pénzügyi és Számviteli Kar.

Előnézet	PDF Zoboki_Ákos_P3YI3N.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF Nyilatkozat Nyilvánossátételről.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (293kB)
Előnézet	PDF BA_O_Zoboki_Ákos.pdf Download (240kB) | Előnézet
	PDF ZobokiAkosBiralat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (300kB)
	PDF Zoboki_Ákos_értékelés.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (625kB)

Absztrakt (kivonat)

Ez a szakdolgozat 2008-as és 2020-as válságot elemzi és hasonlítja össze egymással. Az elemzés az Egyesült Államok területére összpontosul. A témaválasztás aktualitását az adja, hogy az utóbbi években rendkívül turbulens időszakot élt meg a világgazdaság, ami a Covid-19 megjelenése óta intenzíven zajlik. Ezek a tapasztalatok pedig sokakat elgondolkodtatnak arról, hogy mivel járna egy újabb recesszió megjelenése, és ha erre választ szeretnénk kapni, kézenfekvő kielemezni a magunk mögött hagyott évtizedek két legutóbbi recesszióját megvizsgálni minél több szempontból. Így döntöttem amellett, hogy monetáris politika összehasonlításával a Fed által meghatározott alapkamat, a Fed mérlege, és a pénzkínálat (M3) megvizsgálásával megállapítom, hogy melyik esetben volt intenzívebb a központi bank válságkezelése. Szintén fontosnak tartottam, hogy a költségvetés szempontjából is végezzek összehasonlításokat, és képet kapjak arról, hogy mikor volt nagyobb volumenű a válságkezelés. Emellett azt is bemutatom, hogy a gazdaságélénkítő csomagokat célzottan mire költötte a kormányzat, és ez a bruttó hazai termékhez (GDP) arányosítva mekkora részt tett ki. Végül átfogó elemzést mutatok be arról, hogy a válság megjelenésekor milyen állapotban volt az Egyesült Államok gazdasága. Ehhez a legfontosabb makrogazdasági mutatókat használom, és bemutatom a válság kialakulásának folyamatát és annak eszkalálódását. A hipotézisvizsgálatok egyértelműen arra engednek következtetni, hogy a 2020-as koronavírus-járvány okozta válság során kiemelkedően nagy fiskális stimulusokat kapott a gazdaság, ami nagyságrendileg nagyobb volt, mint ami a 2008-as hitelválság során volt tapasztalható. Emellett a monetáris politika területén is hasonló következtetéseket vontam le, ugyanis mind a Fed mérlege, mind a pénzkínálat intenzív növekedése azt sugallja, hogy drasztikus lépésekre volt szükség ebben az időszakban. Hiába volt a 2008-as válság komplexebb, és eszkalálódott szerteágazóbban, a 2020-as koronavírus-járvány alatt ugyanis akkora mértékű pánik uralkodott el, hogy a lezárások miatt minden eddiginél jelentősebb stimulusokat kellett adni, hogy a munka nélkül maradó egyének, és a bevétel nélkül maradó vállalatok megélhetése biztosított legyen. Továbbá azt is megállapítottam a hipotézisvizsgálatok során, hogy a koronavírus-járvány előtt kiváló állapotban volt az USA gazdasága, ami pozitívumként tartható számon, ugyanis nem egy amúgy is rosszul teljesítő gazdaság zuhant be, hanem évtizedes viszonylatban pozitív rekord mutatókkal rendelkező gazdaság. Ebből is látszik, hogy szerkezeti problémák nem voltak a 2020-as recesszió hátterében, így a kilábalás is minden bizonnyal könnyebb volt, mint például a 2008-as hitelválság után. A szakdolgozat eredményéből fakadó legizgalmasabb kérdések, hogy ezek a példa nélküli fiskális stimulusok és a drasztikusan megnövekedett pénzkínálat milyen inflációs nyomást fog gyakorolni, illetve, hogy milyen mértékű kamatemelésekkel lehet ezt ellensúlyozni. További izgalmas kutatási kérdés az energiaválság globális megjelenése, amely bár elsősorban Európát érinti, egyértelműen az Egyesült Államokra is hatást gyakorol, így ezzel együttesen milyen irányt vesz a világ legnagyobb gazdasága, lesz e recesszió a közeljövőben, és ha az USA-t el is kerüli, kell e tartaniuk a kisebb, saját monetáris politikával rendelkező országoknak attól, hogy az ő gazdaságuk viszont recesszióba kerül attól, hogy a Fedet követve recesszióba taszítják a saját gazdaságukat a sorozatos kamatemelésekkel. Összegezve bárhol él az ember a világban, mindenképpen fontos figyelni, hogy mi történik az Egyesült Államokban, miközben ilyen turbulenciákat élünk meg, akkor is, ha csak azt tartjuk fontosnak, hogy mi történik az országhatárainkon belül.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	2008-as válság, 2020-as válság, Amerikai Egyesült Államok, Federal Reserve, fiskális politika, monetáris politika, recesszió
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 09:45
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 09:45
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/44423	URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/44423

Actions (login required)

Tétel nézet