Hamburg és Magyarország társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszere

Kiss Zsófia (2015) Hamburg és Magyarország társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszere. Külkereskedelmi Kar.

Microsoft Word szakdolgozat Kiss Zsófia, gcjw1d.docx Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (298kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájául Hamburg és Magyarország társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszerét választottam. 2014 őszén kezdtem meg szakmai gyakorlatomat az észak-németországi városban, mely 8 hónapon keresztül otthonom volt. Mikor 2015 májusában hazaköltöztem egyértelmű volt számomra, hogy ezt a személyes kötődést kihasználva felhasználhatom az ott szerzett tapasztalatokat és hasznosíthatom szakdolgozati kutatásom kiegészítéseként. Véleményem szerint Hamburg, Németország második legnagyobb városaként és egyik önálló városállamaként mindenképpen említésre méltó. Igaz, hogy a földrajzi távolság miatt nincs annyira figyelem középpontjában magyar szemszögből nézve, de ennek ellenére fontos gazdasági és társadalmi kapcsolatok kötnek össze minket a hanza várossal. Szakdolgozatom során azt vizsgáltam, hogy a gazdasági és társadalmi kapcsolatok milyen mértékben befolyásolják egymást. Arra voltam kíváncsi, hogy hogyan alakultak ki a múltban ezek a kapcsolatok, napjainkban milyen tendenciák léteznek és vajon a jövőben hogyan lehet továbbra is fenntartani és továbbfejleszteni az együttműködést. Történelmünk során a magyar-német kapcsolatok több meghatározó eseménynek köszönhetően szorosra fűződtek. Az első fontos találkozási pont a magyarországi német uralkodók jelenléte, Gizella, I. István felesége, vagy Luxemburgi Zsigmond uralkodása volt. Később, a német nemzetiségű lakosság betelepítésének köszönhetően Magyarországon a kisebbségek száma gyarapodni kezdett, mely a saját kultúránkat is színesebbé tette. Az idők során Németország mindig is a legfontosabb gazdasági partnereink között volt. A világháborúk során, majd azt követően is meghatározó szerepet töltött be országunk életében. A legszignifikánsabb esemény azonban egyértelműen az 1989-es rendszerváltás idejére tehető, amikor az osztrák-magyar határnyitás után a Vasfüggöny is lehullott. Magyarország ezzel nagy részben hozzájárult a II. világháború után kettévált Németország újraegyesítéséhez. A németek a mai napig hálásak ezért. Országaink kapcsolatának erősödése megalapozta Magyarország integrációját az Euroatlanti Értékközösségbe és elindított minket a fejlődés útján. A Hamburg-Magyarország kapcsolatot vizsgálva először a Kikötő, valamint a szállítmányozás és logisztika juthat eszünkbe. A rendszerváltás után több hamburgi cég is úgy döntött, hogy Magyarországon terjeszkedik. Nyilvánvalóan túlnyomó többségük ebből az ágazatból került ki, mely azt eredményezte, hogy több közvetlen összeköttetés is kialakult. A vasúti áruszállításban említésre méltó a Hansa-Hungaria Container Express, a Duna-Elba Container Express, valamint a Eurogate Intermodal. Ezeknek köszönhetően folyamatos összeköttetés van országunk és Hamburg között. A logisztikától eltekintve azonban számos neves hamburgi cég is jelen van Magyarországon, mint például a Hauni, vagy a Beiersdorf. Szakdolgozati kutatómunkám során lehetőségem nyílt a budapesti HamburgAmbassadorral, Nils Blunckkal is interjút készíteni. Ő az InterGest Hungaria, valamint a Blucron Kft. vezérigazgatója Budapesten. A tiszteletbeli hamburgi nagykövet címet pedig önkéntes alapon vállalta el, a város őt nevezte ki erre a pozícióra. Tőle megtudtam azt is, hogy Magyarország a hamburgi cégek körében is jól ismert befektetési célpont. Véleménye szerint országunk megítélése a cégvezetők szemében alapvetően pozitív, de ezt a képet a politikai események erősen befolyásolják. A politika és a diplomácia is nagyban befolyásolja ezen kapcsolatok alakulását, ám figyelembe kell vennünk azt is, hogy ez nem mindenben meghatározó. Vannak politikától független kezdeményezések, melyek a kapcsolatok fenntartását segítik elő. A befektetési környezet változása a befektetési kedvre is hatással van. Ennek a beszélgetésnek köszönhetően tisztább képet kaptam a vállalkozói hangulatról. Mivel Blunck úr személyesen is ismeri a legtöbb hamburgi vállalkozót és az üzleti életben szerzett tapasztalatai és meglátásai is hasznosak voltak a kutató munkám során. A társadalmi kapcsolatok is sokrétűek. A Hamburgban élő magyaroknak saját egyesülete is van, ahol közös programok és hagyományőrző események szervezésével színesítik aktív társadalmi életet hoztak létre az ott élő honfitársaink. A Magyarországon élő hamburgiak egyértelműen kevesebben vannak és a motivációik is különböznek a hamburgi magyarokétól. Nagyobb számban cégvezetők, akiket hazánkban helyeztek el. Az oktatás területén is létrejöttek meghatározó összeköttetések. A Semmelweis Egyetemnek saját klinikuma van Hamburgban. Főiskolánk is szoros partnerkapcsolatot ápol két hamburgi intézménnyel, az EBC Hochschuléval, valamint a HSBA-val (Hamburg School of Business Administration) is. Az oktatási intézmények partnerkapcsolatai, valamint a különböző ösztöndíj- és diákcsereprogramok keretében sok fiatal élhet a város által kínált külföldi tanulási lehetőségekkel. Az Erasmus programon kívül a magyarországi németek, valamint a német testvérkapcsolatok egyes városok között mind olyan lehetőségeket teremtenek, melyek gazdagítanak bennünket. Személyes tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja ennek a kezdeményezésnek oszlopos tagja. A német nyelv és kultúra minőségi oktatása itt összpontosul. Minden kapcsolat alapját az emberek alkotják, ezért véleményem szerint a társadalmi kapcsolatok elengedhetetlenül fontosak a gazdasági kapcsolatok felépítéséhez. A német embereknek alapvetően pozitív képük van Magyarországról és mi, magyarok is hasonlóan tekintünk rájuk. Sokunknak van személyes kötődése az országhoz, valamint Hamburghoz is, ami befolyásolja az általános megítélést is. Hipotézisem igaznak bizonyult, mely szerint a különböző kapcsolatrendszerek egymásba fonódva alkotnak egy egészet. Minden apró mozzanat fontos. Csak így lehet a jövőben is fenntartani és tovább építeni a már kialakult kapcsolatokat.

Magyar cím

Hamburg és Magyarország társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszere

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdálkodás (német nyelvű)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Hamburg, Magyarország, Társadalmi kapcsolatok, Gazdasági kapcsolatok, Kapcsolattartás, Kulturális különbségek
Felhasználói azonosító szám (ID):	Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma:	2015. Dec. 12. 12:35
Utolsó módosítás:	2016. Jún. 22. 08:34

Actions (login required)

Tétel nézet