Egy nem állami fenntartású köznevelési intézmény gazdálkodásának bemutatása a költségvetés tervezés és végrehajtás vizsgálatán keresztül

Cserép-Tóth Krisztina (2022) Egy nem állami fenntartású köznevelési intézmény gazdálkodásának bemutatása a költségvetés tervezés és végrehajtás vizsgálatán keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_mester_lev_számvitel_CserépTóthKrisztina_EBG907.pdf] PDF
Szakdolgozat_mester_lev_számvitel_CserépTóthKrisztina_EBG907.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of osszefoglalo-CserépTóthKrisztina.pdf] PDF
osszefoglalo-CserépTóthKrisztina.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (388kB)
[thumbnail of Cserép Tóth Krisztina_bírálat és kérdések (1).pdf] PDF
Cserép Tóth Krisztina_bírálat és kérdések (1).pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (376kB)
[thumbnail of cserep_toth.pdf] PDF
cserep_toth.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (280kB)

Absztrakt (kivonat)

ÖSSZEFOGLALÁS Egy nem állami fenntartású köznevelési intézmény gazdálkodásának bemutatása a költségvetés tervezés és végrehajtás vizsgálatán keresztül Cserép-Tóth Krisztina Levelező/ számvitel/vezetői számvitel A szakdolgozatomban a köznevelési szektor egy viszonylag kicsi, de annál sajátosabb szegmensét vizsgálom. A nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények országosan a maguk 103 intézményével mindössze 2%-os arányt képviselnek az összes köznevelési intézmény között. Dolgozatom első részében az államháztartás rendszerében igyekszem elhelyezni a vizsgált területet és a költségvetési szervek működésének gazdálkodásának általános jellemzői kerülnek ismertetésre, döntően a vonatkozó jogszabályok és szakirodalmak alapulvételével. A költségvetés tervezési gyakorlat lehetséges irányaira és az önkormányzati szektorban alkalmazott módszerek bemutatására is kitérek valamint a későbbi fejezetben a költségvetés tervezés gyakorlati menetét is vázolom az intézmény vonatkozásában. Témám kifejtésének középpontjában a nem állami, fenntartásban, viszont költségvetési szervként működő köznevelési intézmények, ezek között is elsősorban az általános iskolák gazdálkodásának bemutatása, elemzése áll, egy konkrét intézmény, a Budakeszi Német Nemzetiségi Általános iskola példáján keresztül. Ugyan az államháztartás önkormányzati alrendszeréhez tartozó, nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekről beszélünk, mégis az eltérő finanszírozási rendszer miatt, nem állami fenntartású költségvetési szervként élnek a köztudatban. Az állami köznevelési szektor feladatfinanszírozási rendszerét nagyvonalakban, míg a vizsgált szektorra jellemző normatív finanszírozási rendszert és annak nemzetiségi sajátosságait részletesen ismertetem a dolgozatban. Ez azért lényeges, mert a költségvetés bevételi oldalán a központi állami támogatások kimagasló aránya figyelhető meg. A tervezés során ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy az intézmények előre lássák, miként tudják elérni a legmagasabb összegű finanszírozásokat, az oktatás megfelelő színvonalának biztosítása mellett. A költségvetés kiadási oldalának elemzésekor a személyi juttatások valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatokon megvalósult teljesítések aránya közel 70% az összes kiadáson belül, ez jól mutatja a szektor humánerőforrás igényes voltát, ahol a pedagógus életpálya modell miatt a tantestület összetétele döntően befolyásolja a számokat. A nemzetiségi önkormányzati fenntartásban működő költségvetési szerveknél kivételt tesz a jogszabály és nincs létszámkorlát a saját gazdasági szervezet meglétére vonatkozóan. Ezt vizsgálva megállapítható, hogy az intézmények többsége él a lehetőséggel, hogy az önálló gazdálkodás minél hatékonyabban érvényesítésre kerüljön. Újonnan alapított intézmény lévén az első teljes, azaz a 2021. évi költségvetési év kerül vizsgálatra a vonatkozó beszámoló alapján. Az államháztartási számvitelen alapuló költségvetési jelentést elemezve, a költségvetés végrehajtásából látszik, hogy a finanszírozási bevételek önmagukban is fedezték a működési és felhalmozási kiadásokat. Részben a helyi működési sajátosságokból fakadóan, részben a Covid járványnak köszönhető kiadás megtakarítások következtében, az intézmény az előző évi költségvetési maradványát tovább növelte. Megállapítható, hogy az intézmény működése megfelelően finanszírozható, a gazdálkodása hatékony. Azért, hogy az intézmény gazdálkodásáról teljes körű képet kapjunk, a beszámoló pénzügyi számviteli vetületű része, a mérleg és az eredménykimutatás is elemzésre került, olyan mértékben amennyire azt a költségvetési működési sajátosságok lehetővé teszik. Az elemzések a gazdálkodás eredményességét támasztják alá. A Covid járvány hatását felmérni hivatott primer kutatási eredmények nem igazolták egyértelműen, hogy általánosan megvalósult a járványnak köszönhető kiadás megtakarítás az intézményeknél. A kérdőíves adatgyűjtés eredményét elemezve az viszont megállapítható, hogy az intézmények többsége él a pályázatos forrásszerzés lehetőségével, hogy kiegészítsék működési illetve felhalmozási célú bevételeiket. A nemzetiségi önkormányzati fenntartásban működő intézmények mintában szereplő többsége, a finanszírozásukat kedvezőbbnek ítélik az állami fenntartású intézmények finanszírozásánál. Nem véletlen az a tendencia, hogy az elmúlt 5 évben közel 40%-al nőtt a nemzetiségi önkormányzati fenntartásban alapított, vagy éppen átvett intézmények száma.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: államháztartás, gazdálkodás elemzése, koronavírus-járvány (COVID-19), költségvetési számvitel, közoktatás, nemzetiségek
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2023. Ápr. 21. 09:43
Utolsó módosítás: 2023. Ápr. 21. 09:43

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet