Lakossági hitelezési folyamat digitalizációja és megújítása egy hazai kereskedelmi bank példáján

Anga Annamária (2022) Lakossági hitelezési folyamat digitalizációja és megújítása egy hazai kereskedelmi bank példáján. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Anga_Annamaria_JV00PG.pdf] PDF
Anga_Annamaria_JV00PG.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. December 16..

Download (1MB)
[thumbnail of Titoktartási kérelem.pdf] PDF
Titoktartási kérelem.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (224kB)
[thumbnail of BA_O_ANGA_ANNAMARIA.pdf] PDF
BA_O_ANGA_ANNAMARIA.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. December 16..

Download (319kB)
[thumbnail of szakdolgozat-biralat.docx.pdf] PDF
szakdolgozat-biralat.docx.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (229kB)
[thumbnail of BA_B_Anga_Annamaria.pdf] PDF
BA_B_Anga_Annamaria.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (675kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájaként a lakossági hitelezési folyamatban rejlő digitalizációs lehetőségek elemzését választottam egy haza kereskedelmi bank példáján. A dolgozatom témájának ötlete a szakmai gyakorlatomon született meg. Volt szerencsém egy nagyon jó csapatba kerülni, ahol nagyon sokat tanulhattam. Egy bank hitelkockázat elemzés, modellezés és elemzés részén dolgozom, ahol éppen egy modell fejlesztésére készültünk és a készítésben én is részt vehettem. A dolgozatomban ennek a modellnek a folyamatát szeretném ismertetni. Ez egy pénzügyi modell, ami a lakossági keretjellegű termékek, pontosítva a folyószámlahitel és a hitelkártya megújításának döntését automatizálja. Figyelembe véve a vizsgált termékek jellemzőit (alacsony hitelösszeg), valamint a hitelfelvevői kör jellemzőit (magánszemélyek), összeségében elmondható, hogy nagy számosságú, kevésbé diverzifikált, homogén portfólióról van szó ezen esetekben, ezért a kockázatok jellemzően jól körül határolhatóak és nincs szükség egyedi mérlegelésre a megújítási folyamatban, mivel a rendelkezésreálló adatvagyon felhasználásával, valamint ökonometriai módszertanokkal a döntések modellezhetőek és automatizálhatóak. A dolgozatom első fele szakirodalomfeldolgozás, itt nagy vonalakban ismertetem a hazai kereskedelmi bankok általános termékpalettáját és a hitelfelvevés módját és menetét, majd az árazási mechanizmusokat. Majd áttérek a modellezésre, pár mondatban bemutatom a modellezés történetét és a benne rejlő lehetőségeket és főbb szakaszait, amiket a továbbiakban részletesen ki is fejtek. Ez első és legfontosabb lépés, hogy pontosan definiálni tudjuk a modell célját, hogy a kívánt eredményeket biztosítsa és az eredmények interpretálhatóak legyen a hitelezési folyamatban is. Ha ez megvan, a fejlesztési mintát kell összeállítani, amiben 2 szempontot szükséges figyelembe venni, a megfigyelt esetek helyességét és a függő és független változók meghatározását. Ezután értékeltük a magyarázó változókat, a legelterjedtebb statisztikai mutatószám a magyarázóerő mérésére a Somer’s delta (gini-koefficiens), ez egy rangkorrelációs mutatószám, mely -1 és +1 közötti értéket vehet föl a kapcsolat irányától függően. A magyarázóerőt ettől függetlenül a gini abszolútértékében is ki lehet fejezni és az így kapott minél magasabb érték jelenti a magasabb magyarázóerőt is. A ROC-görbe segítségével jól lehet vizualizálni. Fontos az egyes változók stabilitását is vizsgálni, a Woe (bizonyítéksúly) és IV (információ érték) érték is. Miután sikerült meghatározni a legerősebb célváltozókat, a modell fejlesztése a következő lépés, ahol több lehetőség közül mi a lineáris regresszió módszertanát választottuk. Miután kész a fejlesztés, a kapott modellt több szempontból értékelni kell. Nem csak a témát, de a megvalósítást is nagyon érdekesnek találtam, mivel a SAS program segítségével, SQL program nyelvet használva állítottuk össze a táblákat, ami nagyon elterjedt, kifejezetten relációsadatbáziskezelők lekérdező nyelve. Ezt a programnyelvet már volt alkalmam megismerni az egyetemen, mégpedig a pénzintézeti lekérdezések tárgy óráin. Izgalmas volt látni, hogy működik ez a való életben, gyakorlatban. A szakdolgozatom eddigi részében az elméleti részét ábrázoltam a modellezés folyamatának, a következő részben pedig részletesen a változók definiálásával kezdve mutatom be, hogy ez a konkrét modell, milyen lépéseken keresztül készült el, milyen logika alapján haladtunk előre. Ezekhez segítséget nyújtanak az általam elkészített diagram-ok, táblázatok és ábrák. Majd röviden ábrákkal ismertetem a letesztelt modell eredményét és a levonható következtetéseket. A modell még nagyon új, tesztelés alatt áll, de ígéretes, mert hosszú folyamatokat gyorsíthatunk meg és automatizálhatunk vele, amivel sok munkát spórolhatunk meg. Már csak azért is, mert két nagyon népszerű termékről van szó.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Forman Norbert
Belső
egyetemi tanársegéd; Gazdaságinformatika Tanszék; PSZK
Hollik Gergő
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: adatmodellezés, folyószámla hitel, hitelkártya, logikai programozás, SQL
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2023. Ápr. 20. 15:42
Utolsó módosítás: 2023. Ápr. 20. 15:42

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet