Magyarországi régiók fejlesztése Önkormányzati szerepvállalással

Dobra Anna (2021) Magyarországi régiók fejlesztése Önkormányzati szerepvállalással. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Dobra Anna_CDADOH_PS_Szakdolgozat_Magyarországi régiók fejlesztése önkormányzati szerepvállalással.pdf] PDF
Dobra Anna_CDADOH_PS_Szakdolgozat_Magyarországi régiók fejlesztése önkormányzati szerepvállalással.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of szakdolgozati osszefoglalas_Dobra Anna_CDADOH.pdf] PDF
szakdolgozati osszefoglalas_Dobra Anna_CDADOH.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (537kB)
[thumbnail of BA_B_Dobra_Anna.pdf] PDF
BA_B_Dobra_Anna.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (706kB)
[thumbnail of Dobra Anna_b_szk_régiófejl., önkorm..pdf] PDF
Dobra Anna_b_szk_régiófejl., önkorm..pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (184kB)

Absztrakt (kivonat)

A Szakdolgozatom Az Önkormányzatok, valamint az Önkormányzatok segítségével elérhető ipari- és mezőgazdasági területek fejlesztése köré épül, illetve a támogatások allokációja, fejlesztési lehetőségek, témák közötti kapcsolódási pontok kerülnek bemutatásra. Elemzési szempontból az ipari- és mezőgazdasági területek lakossága, foglalkoztatottság és bevételek kerülnek értelmezésre és összehasonlításra (régiónként 3-3 megyét alapul véve). Az vizsgálat után pedig a konklúziót levonva a alkalmazható támogatási lehetőség, pályázatok, adókedvezmények kerülnek felsorolásra. Tekintve, hogy az Önkormányzatok már nagyon régóta, az Árpád-kortól kezdődően (akkor még királyi vármegyékként) jelen vannak a mindennapi életben, ezért a szakdolgozatom egy rövid történeti áttekintéssel indul, ami magába foglalja azt az időszakot, ami a napjainkban ismert Önkormányzatok kialakulásához vezetett. Itt szó esik az Árpád-kor mellett a fontosabb fejlődési időszakokról, azaz a Habsburg korról, a monarchiáról, a háborús időszakról, illetve a tanácsrendszerről is, szemléltetve ezzel azt, hogy megkorra változásokon ment keresztül a rendszer, míg eljutottunk napjainkig. Ezek után következik a ma ismert struktúra, ahol a modern Önkormányzati szervezetrendszerrel ismerkedhetünk meg. Első lépésként a területi felosztás kerül bemutatásra, ezt követően pedig ezek alapján az Önkormányzat kategóriák feladat- és hatásköreinek ismertetése. Az Önkormányzati feladatkörök lehetnek kötelezőek, illetve önként vállalt feladatok is, amik a települések besorolásai alapján kerülnek meghatározásra. Fontos tisztázni, hogy az adott önkormányzatnak mi az, amit muszáj ellátnia (itt nagy különbségek lehetnek például egy fővárosi és egy községi Önkormányzat között). Az önként vállalt feladatokat a kisebb települési Önkormányzatok vállalhatják, ezzel pedig a saját közösségüknek egy tágabb szolgáltatást fog tudni nyújtani. A következő említett pont az Önkormányzati kiadások és bevételek halmaza. A szakdolgozatom későbbi elmező részéhez az önkormányzatok bevételeinek megismerése élvez nagyobb prioritást, így ez az oldal került részletesebb elemzésre. Az alapinformációk után ismertetésre kerül a három fő bevételi forráscsoport, a saját bevételek, a központi támogatások, valamint a más gazdálkodó szervektől átvett/megosztott bevételek. Az Önkormányzatok fontos – ha nem a legfontosabb - bevételi forrásait képzik az adók (legfőképp a helyi iparűzési adó, azaz a HIPA). A támogatások vonalán maradva jutunk ez az Európai Uniós támogatásokhoz, pályázatokhoz. Itt az EU-s forrásfelhasználás fontosságáról, legfontosabb magyarországi befektetési területekről esik szó (kiosztott támogatások mértékével szemléltetve). A támogatásoknak és az Önkormányzatoknak hála Magyarország az utóbbi időben fejlődik, az ipar szekció kiemelt növekedési ütemet mutat, így háttérbe szorítja az eddig élen járó mezőgazdasági területeket. Ahhoz, hogy megértsük ezeknek a területeknek a működését és a fejlődéshez szükséges lehetőségeket megismerjük, be kell tekintenünk a dolgok mögé és meg kell ismerni a logisztikát, a fuvarozást, szállítmányozást, raktározást. Az említettek mind az ipari-, mind a mezőgazdasági régió működésében kiemelt szerepet játszanak, hisz az előállított terméket, terményt szállítása, tárolása nélkül lehetetlen a működés (ehhez szorosan kapcsolódó téma az úthálózatok kiépítése, ami mind a magyarországi, mind a külföldi kereskedelem javát és a gazdaság fellendülését szolgálja). Miután megismertük a szóban forgó területek működéséhez elengedhetetlen feltételeket, szó esik arról, hogy milyen támogatások segítségével lehet azokat felvirágoztatni. Erre leginkább a humán erőforrás megtartása, lakástámogatás, munkahelyteremtés, gépesítés, modernizácó lehet a legalkalmasabb megoldás. Az ipar és a mezőgazdaság pontosan azok az ágak, amik – kellő hozzáértés hiányában – hatalmas és akár visszafordíthatatlan károkat tudnak okozni a környezetünkben, ezért a régiófejlesztés mellett fontos – EU-s – törekvés ezek „zöldítése”, azaz a szegmensek - lehetőségekhez mérten a legmagasabb szinten - fenntarthatóvá tétele. A régiófejlesztés, településfejlesztés fontos lépcsői az Önkormányzatok és az Európai Unió is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Kiss Balázs
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Tasi Péter
Belső
Mestertanár; Pénzügy Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: EU támogatások, fejlesztési stratégiák, helyi önkormányzatok, önkormányzati támogatások, önkormányzatok gazdálkodása
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2023. Ápr. 20. 15:28
Utolsó módosítás: 2023. Ápr. 20. 15:28

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet