Környezetvédelmi adózás Magyarországon és az Európai Unióban

Bordács Dorottya (2023) Környezetvédelmi adózás Magyarországon és az Európai Unióban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Bordács_Dorottya_MSC_PÜ_Környezetvédelmi adózás Magyarországon és az Európai Unióban.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Bordács_Dorottya_MSC_PÜ_Nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (306kB)
	PDF Bordács_Dorottya_MSC_PÜ_Összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (140kB)
	PDF Bírálat_Bordács Dorottya_MA-PÜ_GMZs.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (926kB)
	PDF Bordács Orsolya PÜ Bírálati lap.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (284kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatom a környezetvédelmi adózás köré épül, a célja, hogy megvizsgáljam az Európai Unió országaiban a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket, valamint, hogy felderítsem, hogy a különböző kibocsátás csökkentésére szolgáló indikátorok hogyan változtak az elmúlt években. A téma napjainkban fontos szerepet játszik, hiszen elengedhetetlen a környezetünk megóvása annak érdekében, hogy a jövő generációjának is legyen hol élnie. Az első részben éppen ezért fontosnak tartottam bemutatni, hogy miért is fontos, hogy az emberek foglalkozzanak a környezetvédelemmel. Mi várható 2050-ben, abban az esetben, ha ma nem teszünk meg mindent a bolygónk megóvása érdekében. Az általam legfontosabbnak vélt fogalom ebben a témában a fenntartható fejlődés, amelynek célja, hogy a jelen szükségleteit úgy elégítsük ki, hogy ezzel ne befolyásoljuk a jövő generációit a szükségleteik kielégítésében. Az Európai Unió számos intézkedést hozott a környezetvédelemmel kapcsolatban, melyek közül a dolgozatom szempontjából a legfontosabb az Európai Zöld Megállapodás, melynek egyik elvárása, hogy a személygépjárművek káros anyag kibocsátása 55%-kal csökkenjen 2030-ra az 1990-es szinthez képest, valamint 2035-re érje el a teljes kibocsátásmentességet. A további fejezetekben a környezetpolitikai szabályozás hazai fejlődése került bemutatásra, valamint az OECD megközelítése alapján (amely szerint a környezetvédelmi adókat négy csoportba sorolhatjuk: energiaadók, közlekedési/ szállítási adók, szennyezési adók és erőforrásadók) Magyarországon hatályban lévő adók és díjak. Ebben a részben esett szó a jövedéki adóról, a gépjárműadóról, a környezetterhelési díjról (és ezek fajtáiról), a környezetvédelmi termékdíjról és a vízkészletjárulékról. Minden csoport tekintetében egy összefoglaló diagramot készítettem, amely megmutatja, hogy az Európai Unió országaiban az ezekből származó bevételek hogyan alakultak. Megfigyelhető volt, hogy az energiaadókból származó bevételek szerepeltek a legnagyobb arányban a tagállamok között, továbbá az is, hogy Magyarország minden esetben az EU-s átlag közelében helyezkedett el. A dolgozatom legnagyobb részét az önálló számításaim képzik, amely során először azt vizsgáltam, hogy megfigyelhető-e az Európai Zöld Megállapodás a gépjárműveket érintő elvárásainak a tagállamok között. Ehhez (és a további számításokhoz is) négy indikátort használtam, melyek rendre a következők: az energiaadókból származó bevételek, a megújuló energia felhasználásának aránya az energiafogyasztásban, a zéró kibocsátású gépjárművek aránya az új személygépjárművek között, valamint a személygépkocsik szén-dioxid kibocsátása. Az indikátorokat két periódusban, a 2015-ben és 2020-ban vizsgáltam meg, melynek eredményéről elmondható, hogy valóban megfigyelhető az új, zöld autók térhódítása, a megújuló energiaforrások elterjedése, valamint az új autók CO2 kibocsátásának mérséklődése.Megvizsgáltam továbbá az IBM SPSS statisztikai program segítségével, hogy az adatok között statisztikailag is van-e összefüggés, amely során azt az eredményt kaptam, hogy míg a 2015-ös adatok tekintetében nincsen korreláció az adatok között, mert egyes indikátorok 0 értéket vettek fel, a 2020-as évben viszont már megfigyelhető a statisztikai összefüggés. A dolgozatom legvégén egy klaszterezési eljárást végeztem, melynek során az Európai Unió 27 tagállamát öt csoportba soroltam, mint a 2015-ös, mind a 2020-as adatok tekintetében. Arra kerestem a választ, hogy a hasonló országok, mint például a Visegrádi országok, vajon egy csoportot alkotnak-e. A 2015-ös adatokkal végzett elemzés során arra jutottam, hogy nem kerültek egy, közös csoportba. Magyarország egy klaszterben helyezkedett el Szlovákiával, míg egy másikban Csehország és Lengyelország. Az országok közötti hasonlóság ebben az esetben az energiaadókból származó bevételeik voltak. A 2020-as adatokkal végzett számítás során az országok már három külön klaszterbe kerültek. Ebben az esetben Magyarország továbbra is együtt szerepelt Szlovákiával, azonban Csehország és Lengyelország egy-egy külön klaszterbe kerültek. Tehát mind a két vizsgált periódusban a hipotézisem elutasításra került, miszerint a Visegrádi országok egy csoportot alkotnak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	energiaadó, EU környezetvédelmi szabályozása, környezetterhelés, környezetvédelem, környezetvédelmi adó(k)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 20. 14:52
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 20. 14:52

Actions (login required)

Tétel nézet