Balázsi Eszter (2023) Agilis szoftverfejlesztési módszerek bevezetése az evosoft Hungary Kft.-nél. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Balázsi_Eszter_XZG33R.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2032. December 02.. Download (1MB) |
|
PDF
Titkositasi_kerelem_Balazsi_Eszter_XZG33R.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (175kB) |
|
PDF
BA_O_Balázsi_Eszter.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2032. December 02.. Download (160kB) |
|
PDF
Balázsi_Eszter.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (164kB) |
|
PDF
BA_B_Balázsi_Eszter.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (403kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom témájának a középpontjában az agilis szoftverfejlesztési módszerek állnak. A témának számomra személyes aktualitása, hogy jómagam is a szoftverfejlesztési szférában dolgozom, voltam már fejlesztő, tesztelő, üzemeltető, s jelenleg Scrum Masteri pozíciót töltök be egy agilis csapatban, valamint, hogy egész pontos legyek Kanban és Scrum módszereket vegyesen alkalmazó üzemeltető csapatban. A cég, ahol dolgozom, néhány évvel ezelőtt tért át agilis módszerek használatára többnyire vízesés modellről, így elmondható, hogy agilis tudásunk még nincs olyan fejlett szinten, mint például annak a 17 embernek, akik megfogalmazták az Agilis Kiáltványt, és lefektették a hozzá tartozó 12 alapelvet. Így van ez az én helyzetemben is, 2022 márciusa óta töltöm csak be jelenlegi pozíciómat. Ezt a dolgozati lehetőséget kiváló alkalomnak találtam megvizsgálni mélyebben az agilis bevezetés előtti módszereket, s az okozati tényezőket, melyek a mai, agilis módszereket használó helyzetünkhöz vezettek. A dolgozatom céljául emiatt a munkahelyem agilis transzformációjának vizsgálatát választottam.A bevezetés után dolgozatom második fejezete egy részletes szakirodalmi áttekintés, melyet a szoftverfejlesztés kezdeteivel nyitok meg. Első lépésként tanulmányoztam az agilis módszerek előtti ismertebb, gyakorta használt modelleket a második fejezet, ilyen például a vízesés vagy a prototípus modell. Ezen modellek hátrányait (persze az előnyeit is) megismerve a következő lépés az agilis módszereknek megszületésének oka volt, amelyet a korábbi modellek hiányosságaival vezetek fel. Röviden írok az agilitás megszületésének történetéről, az Agilis Kiáltványról, és a 12 alapelvről, majd a fejezetemet gyakran alkalmazott agilis módszerek ismertetésével zárom, ilyen például a Scrum, vagy a Kanban, ezeket használjuk a munkahelyemen is az agilis transzformáció óta.A harmadik fejezetemben a munkahelyem és az ott folytatott szoftverfejlesztésről írok. Az első alfejezetben bemutatom röviden az evosoft Hungary Kft, illetve az ágazatot, ahol jelenleg dolgozom, illetve a fő termékünket, a TIA Portalt. A fejezet második felében pedig a szoftverfejlesztés folyamatáról írok, arról, hogy egy verzió hogyan épül fel, milyen szereplők vannak, valamint a folyamat mérföldköveiről. Ezután térek rá a kutatásomra.A negyedik fejezetben vizsgálom a cégünk esetében az agilis módszer bevezetését. Kutatásom célja volt megvizsgálni, hogyan is zajlott ez az esetünkben. Maga a folyamatot egy Agilis Transzformációs csapat irányította, így első számú interjúalanyaimként egy kérdőív kitöltésére invitáltam a még itt dolgozó kollégákat. Ám arra gondoltam, hogy vizsgálva a munkavállalók szemszögét is az agilis átállásról, az arról alkotott véleményükről egy jóval valóságosabb képet tudok felállítani az agilis transzformációról, és annak hatásairól. Így számukra is készítettem egy kérdőívet, és igyekeztem felkutatni olyan munkavállalókat, akik már a vízesés modell korszakában is itt dolgoztak.A kapott szöveges válaszok alapján ellentétben volt a transzformációs csapat és a munkavállalók véleménye. Míg az átállást vezénylő csapat főleg pozitívan nyilatkozott az átállás menetéről, a tervezéstől kezdve a végrehajtásig, addig a munkavállalók közül több szöveges válaszon is azt éreztem, hogy nehézségekkel teli volt, főleg a kommunikáció és a felkészülés hiánya miatt. A munkavállalókat érintő egyik kérdésben a különböző értékek pozitív vagy negatív irányú változásáról kérdeztem, mint például a csapatban az együttműködés minősége, vagy a készített termék minősége, s ennek összegzése alapján az agilis átállás inkább egy pozitív folyamatnak írható le, ellentétben az átállás elején tapasztalt nehézségekkel, amelyeket szövegesen fogalmaztak meg.Végül pedig javaslatot teszek, mit lehetett volna másképp csinálni az agilis módszertan bevezetése előtt, amellyel jóval pozitívabb visszhang lett volna elérhető. Ezen felül elkerülhetetlen a dolgozók folyamatos fejlesztése a témában hisz akkor tudják használni megfelelően a módszertant, ha teljesen el tudják sajátítani, magukénak érzik azt. Ennek javítására is teszek javaslatokat a dolgozatom összefoglaló fejezetében.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Gazdaságinformatika Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | agilis módszertan, agilis transzformáció, hagyományos szoftverfejlesztési modellek, kanban, SCRUM, szoftverfejlesztés |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2023. Ápr. 20. 14:51 |
Utolsó módosítás: | 2023. Ápr. 20. 14:51 |
Actions (login required)
Tétel nézet |