Az olimpiai játékoknak helyt adó országokban végbemenő gazdasági, társadalmi és turisztikai következmények pozitív és negatív hatásai, és azok vizsgálata az adott országra vonatkozóan

Kiss Kitti (2023) Az olimpiai játékoknak helyt adó országokban végbemenő gazdasági, társadalmi és turisztikai következmények pozitív és negatív hatásai, és azok vizsgálata az adott országra vonatkozóan. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of Az olimpiai játékoknak helyt adó országokban végbemenő gazdasági, társadalmi és turisztikai következmények pozitív és negatív hatásai, és azok vizsgálata az adott országra vonatkozóan.pdf] PDF
Az olimpiai játékoknak helyt adó országokban végbemenő gazdasági, társadalmi és turisztikai következmények pozitív és negatív hatásai, és azok vizsgálata az adott országra vonatkozóan.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (988kB)
[thumbnail of SZD.Kiss.Kitti.pdf] PDF
SZD.Kiss.Kitti.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (417kB)
[thumbnail of Szakdolgozat bírálat Kiss Kitti 2022.pdf] PDF
Szakdolgozat bírálat Kiss Kitti 2022.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (113kB)

Absztrakt (kivonat)

Az első újkori olimpiát először 1896-ban rendezték meg, az ókori olimpiák mintájára, Athénban. Ekkor még nem volt sok sportág a játékokon, csupán 9. Atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás.Az első olimpián részt vevő országok és versenyzők alacsony száma, ami csupán 14 országot és 241 résztvevőt foglalt magába, a 2000-es évekre a többszörösére nőtt, akárcsak az olimpiai rendezvény iránti népszerűség és a médiában való szereplés. A 2000-ben Sydney-ben megrendezett olimpián már több mint 16 ezer televíziós és újságíró dolgozott, és körülbelül 3,8 milliárd ember követte az eseményt a tévében. A 2008-as pekingi olimpián már 205 ország és 11028 versenyző mérettette meg magát. (Balog, 2019) 1894-ben megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), eredeti nevén International Olympic Committee (IOC), amely az első olimpia rendezőjének Athént jelölte ki. Azóta is minden olimpiai pályázatot a NOB bírál el. A döntéshozatali folyamat a helytadó ország kiválasztásáról két fázisból áll. Először jóváhagyják a jelölteket, mint lehetséges pályázó. Itt megvizsgálják, gazdaságilag helyt tudna e állni a rendező ország. Továbbá lényeges, hogy a beadott pályázatnak legyen kellő politikai és lakossági támogatottsága is. Norvégia például azért lépett vissza a 2022-es olimpia rendezéséért folyó pályázástól, mert nem kapott megfelelő támogatást az országtól vagy a kormánytól. A NOB második lépése a bírálatok során, hogy a beadott pályázatokat szempontok alapján elkezdik leválogatni. Ezek a szempontok lehetnek például a létesítmények, az attrakciók száma, a látogatókat vonzó ereje, az ország általános infrastruktúrájának helyzete és kiépítettsége, a befektetések megvalósíthatóságának lehetősége. Ezeken kívül számos egyéb dologra is szüksége van az adott országnak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Pólya Éva
Belső
főiskolai docens; Marketing Tanszék; KKK
Varga István László
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: gazdasági hatásvizsgálat, nemzetközi marketing, nemzetközi olimpiai bizottság, olimpia, sport
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2023. Ápr. 20. 14:04
Utolsó módosítás: 2023. Ápr. 20. 14:04

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet