A magyar borok exportja és külföldi márkaismertsége

Varga Bernadett (2023) A magyar borok exportja és külföldi márkaismertsége. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Varga_Bernadett_A_magyar_borok_exportja _és_külföldi_márkaismertsége.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Varga_Bernadett_Birálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (98kB)
	PDF Varga Bernadett_biralati-szempontok-belso-biralo-alapkepzes (1).pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (254kB)

Absztrakt (kivonat)

A kutatásom tehát részben a sajátom volt, részben pedig a Szabó Orsolyával közösen készített TDK dolgozatunkból állt. Szakdolgozatom hipotézise a következő volt: Hiába jó a magyar borok minősége, külföldön mégis alacsony a márkaismertsége. Ehhez gyűjtöttem adatokat, hogy megcáfoljam vagy megerősítsem állításomat. Az magyar borok exportjának megfigyelésével és elemzésével indítottam kutatásomat. Hogy erre teljes rálátást szerezzek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának erről szóló cikkeihez fordultam. Főleg azokra az elemzésekre koncentrálta, melyekhez a Központi Statisztikai Hivatal biztosított adatokat a HNT számára. A kutatás a 2019-es és 2020-as évek adatait hasonlította össze megkülönböztetve egymástól a palackozott, a 2 és 10 liter közötti, illetve a hordós borok exportját. Alapvetően elmondható, hogy a borexportban általánosságban 13%-os növekedés következett be. Ezen belül a 2-10 liter közötti borok kivitele nőtt a legkevésbé (0-97-kal), a palackozott borok is viszonylagosan kevéssel előzte meg őket (2,2%-kal), azonban kimagaslott közülük a hordós borok kivitele (17,6%-kal). Kitértem külön a palackozott borok exportjának legjelentősebb piacaira. A BREXIT ellenére 2020-ra az Egyesült Királyságba szállítottunk a 2020-as év folyamán a legtöbbet, ezzel megelőzte a 2019-es csúcstartó Szlovákiát. A két év között az Egyesült Királyságba, Németországba, az Amerikai Egyesült Államokba, Franciaországba és Ausztriába szállítottunk jelentősen több magyar bort, mint az azt megelőző években. Ugyanígy elolvastam a HNT cikkét, melyben összehasonlítja a 2021-2022-es célországokat is, azonban ezesetben még nem készültek el a 2020-2021-es változásokat elemző kimutatások, hiszen a 2022-es év még nem ért véget. Mindenesetre azt állíthatjuk, hogy összességében véve a haza borok exportját az első három helyen, mind a két évben Szlovákia, Csehország és Németország áll, bár a 2022-es évre Németország megelőzte 47 Csehországot. Az Egyesült Királyság ezzel szemben egyre hátrébb csúszott a listán: a 2020-as első helyéről 2021-ben a negyedikre került, majd 2022-re már csak a hetedik helyet sikerült elérnie. A szakértők kedvező előjelként emelték ki, hogy 2022 első négy hónapjában 10%- kal nőtt a magyar borok kivitele. Illetve az Európában fennálló aszály is elkerülte a hazai szőlőültetvényeket és továbbra is meg tudták termelni az átlagos mennyiséget, míg például Olaszországban 20-30%-os kieséssel számolhattak. Ebből következőleg abban reménykednek, hogy a hazai boroknak nőhet a részesedése az Európain Unión belül történő borexportban. Légli Ottó szerint azonban nem szabad túl bizakodónak lennünk, mert Magyarország így is elmarad a többi EU-s ország mögött bortermelésben és nem a mennyiségbéli eredményekre kellene koncentrálni, hanem inkább a minőségre és a presztízs növelésére, majd pedig az eurós exportár megnövelésére, mert lényegesen olcsóbban adjuk a magyar termékeket, mint EU-s társaink. Az ezt követő fejezet a marketinglépésekről szólt. 2020-ban a Magyar Kormány egy egységes bormarketing programot vezetett be, melyben kimagasló szerephez jutott a Magyar Turisztikai Központ és az Agrármarketing Centrum. Célja, hogy egységesebb képet fessenek a hazai borászati termékekről mind belföldön, mint külföldön. Fontos szerepet kaptak az állami bormarketing programban a boros események és a borturizmus is és mind a két esetben a Magyar Bor, Személyesen nevezetű márkát helyezték a középpontba. A boros eseményekkel a hazai borok presztízsét és márkaismertségét igyekeztek erősíteni, különös tekintettel külföldre, a borturizmusba vetett energiával pedig a COVID-19 okozta károkat kívánták mérsékelni. Megszületett a Szakmaközi Bormarketing Bizottság is, hogy ezt a várt egységes képet elérjék. A testület döntéseket nem hoz, csak javaslatokkal látja el a borászatokat és pincészeteket. Illetve bevezettek egy szakmaközi bormarketing alapot, melyet minden olyan bor után kell fizetniük a termelőknek, amelyet Magyarországon állítanak elő és belföldön is kerülnek értékesítésre. TDK dolgozatunkban a különböző pályázatokkal és egyéb segítségekkel is foglalkoztunk, amelyek a borszektort érinthették a COVID-19-et követően. Néhány példát sorolnék fel itt ezek közül. Az Agrármarketing Centrum két olyan pályázatot is hirdetett, melyek helyi termékek és helyi gasztronómiai termékekkel kapcsolatos rendezvényeket támogatják. A Magyar Kormány pedig egyrészt a hitelmoratóriummal állt elő 2020-ban, ami a borászatokra és pincészetekre is vonatkozott, másrészt 1,5 milliárd forintnyi pénzügyi 48 támogatást biztosított azok számára, akik a termékeik minimum 15%-át a HORECA szektorban értékesítik. Kutatásunk során mélyinterjút készítettünk hat borászattal, hogy mélyebb rálátást szerezzünk a helyzetükre. A válaszok szórása igen nagy volt, abban azonban egyetértettek például, hogy az áruházi értékesítés növekedett a helyszíni fogyasztás rovására (mivel egy ideig bezárásra kényszerültek). Továbbá, akik korábban rendelkeztek külföldi vásárlókkal azt vehették észre, hogy ez alatt az időszak alatt visszaesett a létszámuk - míg ezzel szemben volt, ahol a hazai vendégek száma nőtt. Többek között a házhozszállításról is kérdeztük őket, melyet minden megkérdezettünk fontosnak tartott és alkalmazott a korlátozások alatt (voltak, akik már előtte is és utána is). Válaszaikat megerősítette a Forbes magazin Tálos Attilával folytatott interjúja is. A borfogyasztásban újonnan kialakult trendekre is kitértem (szintén részletekben tartalmazza a TDK dolgozatunkat. A legkiemelendőbb közé tartozott az online tér felé való nyitás (például házhozszállítás, webshopok, online programok), illetve a fenntarthatóság figyelembevétele (például természetes borok, újrahasznosított csomagolás). Végül a kérdőívelemzés fejezetben részletezem kitöltőim borfogyasztási szokásait. A nemzetközi közönséget céloztam meg és 25 országból érkezett válasz. Külön kitértem például a boros rendezvényre. A résztvevők nagyjából fele vett már részt ilyen eseményen (többnyire borkóstoláson). A legtöbbeket a program szociális jellege motiválja/motiválná a részvételre. Azt is megtudtam, hogy körükben 63,81%-uk odafigyel vagy inkább odafigyel, milyen ország termékét vásárolja meg. A legfontosabb kérdéseim a konkrétan a magyar borokra kérdeztek rá. Érdekelt az ő országukban lehet-e magyar borokat kapni, erre is több, mint a fele inkább igennel és igennel felelt, illetve hasonló választ kaptam arra is terveznek-e kipróbálni magyar bort. A Magyar Bor, Személyesen márkát mindössze 18,1%-uk ismerte, egyéb haza márkát pedig 30,5%-uk ismer (legtöbben a Tokajit és az Egri Bikavért). Összegezve tehát a magyar borok exportja növekedése lassan, de biztosan halad, de a presztízsében még van kivetnivaló, illetve egy árnövelésre is szükség lenne a jövedelmezőség érdekében. Emellett a hazai boraink külföldi ismertségére is igen nagy figyelmet igényel, hiszen a marketingprogramok és trendek követése ellenére igen kevesen vannak tisztában termékeinkkel.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és marketing

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	21. század, ágazati gazdaságtan, bor, bormarketing, export, márkaismertség
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 20. 14:01
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 20. 14:01

Actions (login required)

Tétel nézet