Oroszország és Kína gazdasági kapcsolatainak alakulása 2014-től

Lengyel András (2023) Oroszország és Kína gazdasági kapcsolatainak alakulása 2014-től. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of Kína és Oroszország gazdasági kapcsolatainak alakulása (Lengyel András).pdf] PDF
Kína és Oroszország gazdasági kapcsolatainak alakulása (Lengyel András).pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Lengyel András .pdf] PDF
Lengyel András .pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (224kB)
[thumbnail of Szakdolgozat bírálat_Lengyel András.pdf] PDF
Szakdolgozat bírálat_Lengyel András.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (182kB)

Absztrakt (kivonat)

Oroszország és Kína gazdasági kapcsolataiban elsőként 1991-től érzékelhető jelentős változás. A globális erőviszonyok átrendeződésével a két ország kapcsolata is változásokon ment keresztül az évek alatt. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország gazdasági és politikai befolyása igen lecsökkent a világban, míg ezzel szemben Kína nyitás politikájának eredményeképp egy folyamatosan felfelé ívelő pályára lépett. A hatalmát jelentős mértékben elveszítő Oroszország számára fontossá vált a Kínával való együttműködés gazdaságilag politikailag és biztonságügyileg. Hasonló érdekeiket igyekeznek több különböző szervezeten és együttműködésen keresztül is egyeztetni. A Sanghaji Együttműködési szervezet kereteiben biztonságpolitikai és katonai kérdésekben, míg az Ázsiai és Csendes-óceáni Együttműködésen és a BRICS-en belül leginkább gazdasági kérdésekben törekednek egymás kölcsönös segítésére. A taktikusság mellett az opportunizmus is jellemzi a két ország kapcsolatát. Bár a kooperáció alapját az Egyesült Államok dominanciájának visszaszorítása adja, új lendületet adott a kapcsolatnak Oroszország 2022-es Ukrajna ellen indított háborúja, ezért is találtam különlegesen aktuálisnak és érdekesnek ezt a témát feldolgozni.             Kutatásom során válaszokat szeretnék találni azokra a tényezőkre, amik leginkább szolgálják a kapcsolatot, de vizsgálom azokat is, melyek alááshatják azt. Legfontosabb kutatási kérdéseim, hogy milyen szcenárió kedvezőbb Oroszország számára, és milyen inkább Kína számára. Szeretném alátámasztani azt az állításomat, mely szerint a két ország hasonlóságai és közös céljai ellenére, miért nem tekinthetők szövetségeseknek és hogy hosszú távon nem fenntartható a stratégiai partnerségen alapuló versengés Kína és Oroszország vonatkozásában.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Majoros Pál
Belső
óraadó tanár; Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék; KKK
Tankó Nikolett
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: energiaszektor, geopolitika, kína, nemzetközi kapcsolatok, Oroszország
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2023. Ápr. 20. 14:00
Utolsó módosítás: 2023. Ápr. 20. 14:00

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet