A rádió perspektívája

Miklós Kristóf (2023) A rádió perspektívája. Külkereskedelmi Kar.

	PDF MIKLOS KRISTOF_DZZFBY_A RADIO PERSPEKTIVAJA_FINAL.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (893kB)
	PDF Miklós Kristóf.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (256kB)
	PDF Értékelés Miklós Kristóf FI.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (126kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom címe és témája A rádió perspektívája. Úgy gondolom, hogy a rádió már rég levetette analóg mivoltját, csak az emberek fejében él úgy, mint egy konzervatív, múltban ragadt, múltbéli technikát alkalmazó médium. Mint minden médiacsatorna, úgy a rádió is digitalizálódik, fejlődik és halad a korral. A podcast, zene streaming, on demand tartalmak előretörésével a rádió nem fog eltűnni, igenis meg vannak a válaszai és eszközei, hogy tartsa a tempót és pozícióját ebben az evolúciós versenyfutásban. Szakdolgozatom célja, hogy górcső alá vegyem a rádió jelenlegi helyzetét és állapotát, megvizsgáljam jövőképét és fejlődési irányát, potenciálját, modern vetélytársait, illetve kitekinteni a külföldi piacra, állapotokra.Saját indíttatásom a témaválasztás kapcsán, hogy munkám során immáron ötödik éve a magyar rádiós piacon tevékenykedem és nap mint nap szembesülök a médiatervezői és hirdetői percepciókkal, naponta bizonyítom mindazon tényeket és érveket, amelyeket ebben a szakdolgozatban is részben összefoglalok a rádió javára. Kvalitatív mélyinterjúim során keresem a választ első hipotézisemre, mely szerint a rádió jelenleg egy alulértékelt szerepet tölt be a médiumok között, illetve második hipotézisemre is, mely szerint a rádió jövője a digitalizáció. Harmadik hipotézisem, hogy eltérés van a külföldi és magyar rádiós piac között, értem ezalatt a rádió szerkesztési minőségét és zenei összetételét, a mérési metodikát és akár a hirdetési piacot is. Kitekintésem során az európai piacot vizsgálom meg, hiszen nekünk itt Magyarországon a szomszédos országokban történő változások és állapotok relevánsak. Negyedik hipotézisem során feltételezem, hogy a soron következő fogyasztói generáció bevonása nehezebb feladat, hiszen a rádió egy hagyományos, konzervatív médium, mely nehéz helyzetben van újkeletű kihívóival szemben. A podcast és zenei streaming audiotermékek közül csak az előbbivel kívánok tüzetesen foglalkozni, ugyanis úgy gondolom, hogy bár szoros rokonság és egymásra való kihatás fedezhető fel a streaming és rádió között, a podcast az mely igazán kapcsolható és releváns, ha a rádióról beszélünk. Szeretném bebizonyítani, hogy a rádió kedvelt, hatékony és fejlődőképes médium azokkal a tévhitekkel szemben, mely szerint eltűnőben van ebben a digitalizálódó médiakörnyezetben.A rádió 2022-ben is még mindig trendszetter, ez elvitathatatlan. Régóta velünk van, otthonról hozzuk, a szüleinktől tanultuk meg használni, így egyfajta családtag és társ a mindennapokban. Az internet világa és a változó tartalomfogyasztási szokások nehéz kihívás számára, de a rádiónak már ma is megvannak a válaszai az online és applikációs lehetőségeket tekintve. Fontos leszámolni azzal a téves állítással, hogy a rádió helyhez és készülékhez kötött és fontos átformálni a rádióról kialakult képet is az emberek fejében. Ebben hazánkban szerepet kell, hogy vállaljanak a médiumok, egyesületek és szakmai szervezetek, akik a felhasználók/ hallgatók mellett a szakmai és piaci döntéshozók véleményét is formálni szükségesek, hiszen miden szempontból alulreprezentáltnak számít ma a rádió, miközben az egyik legnagyobb eléréssel rendelkező tömegmédium. Első hipotézisem, mely szerint a rádió alulértékelt, sajnos megerősítésre került kimutatásaim és kvalitatív mélyinterjúm során kapott válaszokból. Aránytalanul alacsony a részesedése a reklámtortából és a médiapiaci döntéshozók megítélése sem helyezi a rádiót méltó helyére. Bízom benne, hogy a Miért Rádió? összefogás és hasonló törekvések hosszútávon változást tudnak majd előidézni. Második hipotézisem, mely azt az állítást hivatott alátámasztani, hogy a rádió jövője a digitalizáció, az eszközhasználati trendeket és igényeket figyelembe véve, illetve kvalitatív interjúm során történt kérdésfeltevésem során alátámasztásra került. A rádió jövője már most kirajzolódik az online térben, kérdés, hogy pontosan hol lesz majd a helye. Harmadik hipotézisemre egyértelmű választ kaptam. Van eltérés hazai és külföldi rádió között, de Tiszttartó Titusz rávilágított, hogy minden ország rádiója, kicsit a hallgatóinak és lakóinak kulturális lenyomata. Negyedik hipotézisfeltételezésem sem megcáfolni, sem megerősíteni nem tudom. Bizonyítást nyert, hogy a Z-generáció nehezebben elérhető, ugyanakkor a megfelelő recept megvalósítása várat még magára.A perspektíva szó jelentése átvitt értelemben egy terv, várható bekövetkezés és életpálya, másrészt pedig a nézőpont szinonimája. A rádió perspektívája pedig világos. Számomra a legkedvesebb médium hiszen majdhogynem az egyetlen, mely mindig jókedvre hangolja hallgatóját. A rádió nem botránkoztat meg, nem szomorít el és nem közöl negatív tartalmat. A rádió informál, zenével színesíti a pillanatot, szerkesztett műsoraival szórakoztat és edukál. A rádió velünk van és velünk lesz még nagyon sokáig.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és marketing

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	analóg, digitális, podcast, rádió, streaming
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 20. 13:57
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 20. 13:57

Actions (login required)

Tétel nézet