Svájc integrációs törekvései

Csipke-Havasi Andrea (2023) Svájc integrációs törekvései. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat_hitelesitett.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (896kB)
	PDF Csipke-Havasi Andrea -.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (237kB)
	PDF bírálat_Csipke-Havasi Andrea.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (195kB)

Absztrakt (kivonat)

Svájc kis mérete ellenére a világ leggazdagabb országainak egyike, amely az elmúlt évtizedekben sikeresen integrálódott a világgazdaságba és az egyre nagyobb jelentőséggel bíró globális értékláncokba egyaránt. Mára az EFTA-egyezményen és az Európai Közösséggel kötött egyezményen kívül 33 szabadkereskedelmi megállapodásban vesz részt. Ezek nagy részét az EFTA keretein belül kötötték, ugyanakkor Svájc mindig is fenntartotta magának a jogot arra, hogy amennyiben érdekei úgy kívánják, az EFTA nyújtotta kereteken kívül is köthessen kereskedelmi egyezményeket. Az Európai Közöséggel 1972-ban kötött bilaterális megállapodást követően mindössze négy ország esetében került sor közvetlen, EFTA-n kívüli kétoldalú egyezmény megkötésére. Ezen országok pedig a Feröer-szigetek, Japán, a Kínai Népköztársaság, majd a Brexitet követően az Egyesült Királyság. A dolgozat célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy vajon miért éppen ezzel a négy országgal kötött Svájc bilaterális szabadkereskedelmi megállapodást. Mik voltak a mozgatórugók ezen egyezmények mögött és milyen gazdasági érdek(ek) elérésének célja vezérelte Svájcot a szerződések megkötésére. Ezen túl a szerző arra is keresi a választ, hogy a kérdéses szabadkereskedelmi megállapodások mennyire bizonyultak sikeresnek, vajon sikerült-e Svájcnak elérnie a célját a szerződésekkel. A válaszhoz röviden összefoglaljuk Svájc gazdasági-történeti fejlődését a 19. század második felétől kezdődően. Megismerjük, mely tényezők állnak Svájc gazdasági sikerei mögött, melyek a legjelentősebb külkereskedelmi partnerei, hogyan alakultak külkereskedelmi mutatók az 1990-es évektől napjainkig. Ezt követően áttekintjük Svájc integrációs törekvéseit és szabadkereskedelmi megállapodásait, különösképpen a négy EFTA kereteken kívül kötött szerződést és azok hatásait elemezzük részletesen. Zárásképpen pedig a dolgozat arra is megpróbál rámutatni, mi lehet a jövőbeli irány, milyen megállapodásokban vehet részt Svájc a közeljövőben.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	EFTA, FTA, gazdasági integrációk, Svájc, szabadkereskedelem
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 20. 13:52
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 20. 13:52

Actions (login required)

Tétel nézet