Az államadósság fenntarthatósága az Európai Unióban a válságok tükrében, avagy megdőlt-e a közös adósságvállalás tabuja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközzel?

Balogh Szabolcs Sándor (2022) Az államadósság fenntarthatósága az Európai Unióban a válságok tükrében, avagy megdőlt-e a közös adósságvállalás tabuja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközzel? Külkereskedelmi Kar. (Kéziratban)

Előnézet	PDF Balogh_Szabolcs_Sándor_KKK.pdf Download (1MB) | Előnézet
Előnézet	PDF TDK-Rezümé (2).pdf Download (101kB) | Előnézet
	PDF Balogh-Sz_Dolgozat_biralati_lap_2022.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (375kB)
	PDF Bírálat Sáringer János.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (162kB)

Absztrakt (kivonat)

Az európai közös adósságfelvétel, vagy akár korábbi államadósság közösségiesítése már hosszú évek óta foglalkoztatta az EU jövőjével foglalkozó szakembereket. A tagországok államadósságainak közösségiesítése egy olyan európai biztonságos eszközt jelenthetne, ami a gazdaságokat érő külső sokkhatás esetén tartós piacra jutást biztosítana a piac által kockázatosabbnak ítélt államok számára. Ahhoz viszont, hogy ez fenntartható adósságpolitikát is eredményezzen, biztosítani kell az olcsóbban felvett források felelős, hatékony használatát úgy, hogy a kedvezményezett államok is keretek között, de mozgástérrel rendelkezzenek a források felhasználási módjában. Ez kellő monitoring és transzparencia mellett a stabilabb költségvetésű államok számára is megnyugtató lenne, hiszen így elkerülhető az erkölcsi kockázat. A tapasztalat azt mutatja, hogy már az 1973-as évek olajválság idején is történt az Európai Közösség nevében hitelvelvétel és kötvénykibocsátás, amely idővel mind felhasználási síkot, mind pedig bevont volument tekintve folyamatosan növekedett és sikeresnek volt mondható. A 2008-09-es pénzügyi-, majd euroválság kezeléséhez már nem voltak elegendők a meglévő eszközök. Fontos reform volt a különböző pénzügyi stabilitást segítő intézmények létrehozása, amelyek hasonlóan közös hitelfelvételt használtak, viszont nem történt közös kötvénykibocsátás. Emellett ezen évek válságkezelését bizalmatlanság és felülről jövő, szigorú feltételek kísértek, amik erodálták a felek közötti bizalmat. A koronavírus miatti válságos időszakban tagállamok likviditásának hiányát az EKB csillapította kiterjedt részvényvásárlási programjával, de ez az intézmény monetáris politikájának csorbulását hozta, így új eszközökre volt szükség. Az NGEU segélycsomaggal ismételten és eddig nem látott volumenben valósul meg az integráció közös adósságvállalása. Az NGEU és azon belül az RAFF esélyt jelent arra, hogy megvalósítható a szolidaritás jegyében a közös adósságvállalás úgy, hogy mellette a költségvetési fegyelem is érvényesüljön. A korai félelmekkel ellentétben kimutatható, hogy a lehívható források ellenére nem várható az államok felelőtlen eladósodottsága. A rendkívül kedvező hitelek és vissza nem térítendő támogatások gazdasági potenciálja többszörösen felülmúlják az ideiglenes adósságnövekedést. Ha a tagállamok külön-külön fordulnának a tőkepiachoz, hosszútávon jelentősen nagyobb adósságterhet jelentene kifejezetten a mediterrán országoknak. A felhasználási feltételek hasonlítanak az EU operatív programjaihoz, viszont a kifizetések folyamatossága vállalt mérföldkövekhez kötött. A program sikerességét tekintve kritikus fontossággal fog bírni a monitoring, illetve szükség esetén a szankcionáló képesség, mint felelősségteljes felhasználást biztosító eszköz. A kortárs elemzések azt mutatják, hogy kellő hatékonyság mellett és a demokratikus legitimitás 3 feltételével együtt az NGEU nem jelent veszélyt így a túlzott eladósodottságra. A várható eredmények bíztatóak, ugyanakkor a hosszútávú eredményeket ígérő strukturális reformoknak kell prioritást élvezniük a kevés politikai kockázattal járó, de kisebb javulást is hozó intézkedésekkel szemben.Az Európai Bizottság a kibővült saját forrásokkal és várható adóbevételekkel együtt megmagyarázatlanul sokszorosan biztosítja a törlesztést. Ez abba az irányba mutathat, hogy ez az eszköz a többször hangsúlyozott ideiglenessége ellenére akár későbbi válságok esetén is felhasználható lenne. A transzparencia viszont hiánya érződik, hiszen nem kaptunk kellő magyarázatot az EU maximális saját forrásainak ilyen emelésére. Ugyan szerződés alapján ez egy egyszeri eszköz, több jel is arra mutat, hogy akár precedens is teremtődhet, ami hosszútávon a GMU bővülésének keretein belül akár egy tartós, közös adósságvállalási reform előörse lehet. Ahhoz viszont, hogy megvalósuljon egy permanens, európai biztonságos eszköz, átfogó strukturális reformokra van szükség, amik például a fiskális uniót is magukba vonnák.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	TDK dolgozat
Kulcsszavak:	adósságállomány, Államkötvény, ESM, Európai Unió gazdaságpolitikája, NEXTGENERATIONEU
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Már. 23. 15:30
Utolsó módosítás:	2023. Már. 23. 15:30
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/43753	URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/43753

Actions (login required)

Tétel nézet