A magánszemélyek digitális bankolási szokásainak változása Magyarországon, a COVID-19 járvány kezdete előtt és után (2020. március - április)

Soltész Martina (2022) A magánszemélyek digitális bankolási szokásainak változása Magyarországon, a COVID-19 járvány kezdete előtt és után (2020. március - április). Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Soltész_Martina_PSZK.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (743kB)
	PDF Soltész_Martina_TDK_H96M19_Összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (109kB)
	PDF Soltész_Martina_PSZK.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (127kB)
	PDF Dolgozat_biralati_lap_2022 Soltész Martina.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (471kB)
	PDF Soltész Martina TDK bírálati lap.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (83kB)

Absztrakt (kivonat)

A TDK dolgozatom célja az volt, hogy megvizsgáljam a digitális bankolási szokások változását a COVID-19 kitörését követően. Úgy gondolom, hogy az elmúlt években tapasztalt innováció nagy hatással van a bankok által nyújtott szolgáltatások online úton történő igénybevételére. A szakirodalmak alapján kijelenthetem, hogy a COVID-19 előtti években is nőtt a digitális bankolás népszerűsége, de ezt a COVID-19 miatt bevezetett korlátozások és szabályozások felgyorsította. A dolgozatomban ezt vizsgáltam és bizonyítottam a szakirodalmak, a felállított hipotézisek és az adatok kiértékelésével és elemzésével. A digitális bankolási szokásokat összességében vizsgálva megállapítottam, hogy 2021-ben a korlátozások részleges feloldása után a magyar magánszemélyek kb. 90%-a bankolt online és az egészségügyi szükségállapot alatt mindössze csak 2%-kal bankoltak többen. Az online bankolás tekintetében növekedett azoknak az embereknek a száma, akik gyakrabban veszik igénybe online a bankok által nyújtott szolgáltatásokat. Az is megállapítható, hogy növekedett azoknak a magyar magánszemélyeknek a száma, akik határozottan nem tervezik a jövőben személyesen igénybe venni a bankok által nyújtott szolgáltatásokat. A személyes bankolás tekintetében ugyanakkor 90%-ról 71%-ra csökkent a részleges feloldásokat követően. A COVID-19 miatt bevezetett részleges korlátozások feloldása után a magyar magánszemélyek 68%-a válaszolta azt, hogy bankolt már mobiltelefonján, 32%-uk pedig még nem és a magyar magánszemélyek általánosan tekintve 71,2%-a intéz valamilyen ügyet okostelefonján. Ez azt jelenti, hogy nagyon magas a digitálisan bankoló személyek száma, ugyanis az okostelefonjukon ügyet intéző emberek 96%- a banki szolgáltatást vesznek igénybe. A mobilbankoló személyek 18%-a döntően csak a COVID-19 kitörése után kezdett el okostelefonján bankolni, mely azt jelenti, hogy a kialakult egészségügyi kockázat miatt egész sokan fordultak inkább a mobilbankolás használata felé bármilyen más úton történő bankolás használata helyett. A COVID-19 miatt pedig 18%-kal növekedett az új mobilbanki felhasználók aránya. A készpénzes fizetés változásának tekintetében a két felmérés alapján megállapítható, hogy a COVID-19 kitörése 2021-re már nagyobb hatást gyakorolt a fizetési szokásokra, mint 2020-ban. 2021-re megduplázódott azoknak az embereknek a száma, akiknek erős hatással volt a fizetési szokásaikra a vírus. Az adatok alapján megállapítottam, hogy a magyar lakosság többségének nem változtak a fizetési szokásaik a COVID-19 kitörését követően, azonban 2021-re nagy mértékben növekedett azoknak a száma, akiknek a COVID-19 kitörése érintette a fizetési szokásait. A 2021-es adatok alapján a magyar lakosság 47,1%-a fizetett többet bankkártyával a COVID-19 kitörése óta, amely véleményem szerint egész magas aránynak tekinthető. Felmérésemben kitértem az újonnan megjelent okosórás fizetés és telefonos fizetések használatát érintve, ugyanis ezek használata már digitális bankolás részeinek számít. 2020-ban a válaszadók 78%-a fizetett bankkártyával és ez 2021-re 2,5%-kal csökkent, míg a készpénzes fizetés választása jóval alacsonyabb 14 és 20%-ot mutat a két évre vonatkozóan. Az újonnan megjelent okostelefonos fizetés és az okosórás fizetés igénybevételét a COVID-19 miatt kialakult egészségügyi szükségállapot alatt többen választották. A 2020-ról 2021-re 2,5%-kal csökkent bankkártyás fizetés véleményem szerint annak tudható be, hogy 2021-ben csökkent az egészségügyi kockázat és részleges korlátozások feloldása is megtörtént, ezáltal többen visszatértek a készpénzes fizetésre, mely ezt a párhuzamot jól reprezentálja a két felmérésből kimutatott eredmények. 2021-ben a válaszadók 71,2 százalékának nem változtatott a fizetési szokásain a Kormány által bevezetett PIN-kód azonosítás mellőzésének szabályozása. Ugyanakkor az emberek 24,2%-a többet fizet emiatt bankkártyával. A COVID-19 kitörése kezdete előtt is online bankolók aránya kiemelkedően magas értéket mutat. Az egyre idősebb generációknál egyre nagyobb csökkenés figyelhető meg azok között, akik a COVID-19 kitörése előtt is használták a digitális bankolást. Azok, akik csak a COVID-19 hatására váltottak a digitális bankolás felé, a legtöbben (25%) a Baby-boom generációhoz tartozik és ide tartoznak azok is, akik csak a COVID-19 óta használják és szeretnének a digitális bankolásnál, azonban a Zgeneráció sem sokkal marad le tőle. Ugyanakkor azok az emberek, akik csak a COVID-19 óta használják és a jövőben visszatérnek a személyes bankoláshoz, szintén a Baby-boom generációba esnek a legtöbben, majd ezt követi az Y-generáció és a harmadik legmagasabb arány az X-generációnál figyelhető meg. Érdekes és fontos megjegyezni, hogy a Z-generációnál nincs olyan ember, aki a hagyományos bankolásnál szeretne maradni és csak a COVID-19 óta bankol digitálisan. A Baby-boom generáció az, akik a legkevesebben bankolnak digitálisan, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ők a legfogékonyabbak a változásra, mert ők vannak a legtöbben azok, akik a COVID- 19 kitörése után hagyományos banki felhasználókból váltak digitális banki felhasználóvá. A lakóhely szerinti digitális bankolási szokásokat vizsgálva megállapítottam, hogy a fővárosban élők közül vannak a legtöbben azok, akik a digitális bankolást már a COVID-19 előtt is használták és a későbbiekben is így tervezik, illetve a megyeszékhelyeken élőknél figyelhető meg legnagyobb arányban azoknak a száma, akik teljes mértékben digitálisan bankolnak. A bankfiókok közötti szabályozást tekintve megállapítottam, hogy a magyar magánszemélyek 17%-a tapasztalt eltérést a bankfiókokban alkalmazott szabályozások között. Utolsó részben vizsgáltam a számlafizetéssel kapcsolatos módok használatát. A legtöbben postán fizetik a számláikat, illetve átutalással. Nagyobb változás pedig a postán számlát fizetők körében figyelhető meg, ugyanis a COVID-19 kitörése után csökkent a személyes úton csekket fizetők száma, ezzel arányosan növekedett az innovatív számlabefizetési módszert választók száma. Úgy gondolom, hogy a vizsgált szegmensek és az összegyűjtött, kimutatott és elemzett adatok alapján olyan információkhoz jutottam, amelyek választ adtak a dolgozatom írása elején megfogalmazott és feltett kérdéseimre. Bízom benne, hogy a téma aktualitása miatt a kapott eredmények és információk támogatják azokat a cégeket, amelyek kapcsolódnak a TDK dolgozatomban vizsgált területekkel.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	TDK dolgozat
Kulcsszavak:	bank, banki szolgáltatás(ok), banki ügyfél, banking, digitális technológia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Már. 23. 15:29
Utolsó módosítás:	2023. Már. 23. 15:29

Actions (login required)

Tétel nézet