Növeli-e a popkulturális elemek bevonása a kulturális diplomáciába az érdeklődést egy adott ország politikai környezete és nemzetközi jelenléte iránt?

Szabó Laura (2022) Növeli-e a popkulturális elemek bevonása a kulturális diplomáciába az érdeklődést egy adott ország politikai környezete és nemzetközi jelenléte iránt? Külkereskedelmi Kar. (Kéziratban)

	PDF Szabó_Laura_Növeli-e_a_popkulturális_elemek_bevonása_a_kulturális_diplomáciába_az_érdeklődést_az_adott_ország_politikai_környezete_és_nemzetközi_jelenléte_iránt.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (390kB)
	PDF Szabó_Laura_Növeli-e_a_popkulturális_elemek_bevonása_a_kulturális_diplomáciába_az_érdeklődést_az_adott_ország_politikai_környezete_és_nemzetközi_jelenléte_iránt.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (390kB)
	PDF Szabó Laura Dolgozat_biralati_lap_2022.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (86kB)
	PDF Szabó Laura.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (120kB)

Absztrakt (kivonat)

2021-es TDK dolgozatomban a K-pop nyilvános diplomáciában tapasztalt jelenlétével és ennek tudatosságával foglalkoztam egy elemző kutatás keretében. Az popkulturális jelenségek egyre tudatosabban épülnek be az országimázsba – erre példa a BTS fiúcsapat diplomatai státusa is. Egyre többen azonosítják Dél-Koreát a 료-val (Hallyu), avagy a koreai hullámmal, mely meghozta a zene- és filmipar virágzását világszerte. A téma a mai napig töretlenül foglalkoztat, így igyekszem több aspektusból körül járni. A K-pop közösségépítő ereje tagadhatatlan – de hogy túlmutat-e a szimpla rajongáson, az már egy más kérdés. Kutatási kérdésem, hogy növeli-e a popkulturális elemek beemelése a kulturális diplomáciába az adott ország politikai környezete és nemzetközi jelenléte iránt. Ahhoz, hogy tisztább képet kaphassak ezt a K-pop és Dél-Korea példáján keresztül vizsgálom. A kutatási kérdésre egy mélyinterjúkon keresztül lebonyolított attitűdvizsgálat formájában keresem a választ, első sorban a 15-20 éves korosztály körében. A 15-20 éveseken – akik kutatások alapján a legmagasabb százalékát teszik ki a fogyasztóknak - kívül pedig a K-pophoz köthető magyar csoportok egyes, húszas éveikben járó vezetőszemélyiségeit is meginterjúvoltam kutatómunkám során. Az interjúk mellett személyes tapasztalataimra is hagyatkozom, mivel 2022 tavaszát Dél-Koreában töltöttem, ahol több különböző nemzetiségű egyén benyomásait ismerhettem meg. A kutatás egy olyan eredményt produkált, amelyre magam is számítottam – az interjúkon keresztül egy árnyalt képet kaptam a K-pop fogyasztók attitűdjéről, és arról, hogy valójában mennyire befolyásolja érdeklődésüket Dél-Korea irányába a K-pop kulturális diplomáciában játszott szerepe.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	TDK dolgozat
Kulcsszavak:	attitűd (tartós beállítódás; értékelő viszonyulás), Dél-Korea, diplomácia, kulturális politika, kultúra
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Már. 23. 15:26
Utolsó módosítás:	2023. Már. 23. 15:26

Actions (login required)

Tétel nézet